Kövér László: A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú

2019-04-24 14:23:08
150 éve fogadták el a bírói függetlenséget garantáló törvényt.

... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (...) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik” – fogalmazott a házelnök az évforduló alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben szerdán.

 Nincs veszélyesebb döntés egy államra nézve, mint egy megmásíthatatlan rossz ítélet, nincs veszélyesebb ellensége egy társadalomnak, mint egy alkalmatlan bíró: ez a felelősség teszi a bírói hivatást magasztossá – tette hozzá a házelnök. Az állam egyik sarokkövét alkotta meg az 1869. évi 4-es törvény, és nyolcvan évig hatott. Nem véletlen, hogy éppen addig élt, amíg a magyar állami függetlenség, a 20. század közepéig – mondta a házelnök.

Szerencsés az a nemzedék, amely újjászervezheti az államot. 1990-ben a kommunizmust, 2010-ben a posztkommunizmust sikerült lezárni, és a 21. századra újjáépülhetett a magyar állam – mondta Kövér László. A házelnök „önkritikus” észrevételként hozzáfűzte: jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet.

„Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint »Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét« megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket” – mondta Kövér László.

Ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása a cél az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Ehhez vezet a liberalizmus és az emberi jogok nevében terjesztett abnormalitás, teljes értékvesztés és a természet rendjének tagadása. Ez a lényege ma az európai politikának, ez a veszély fenyegeti az európai államokat – fejtegette a házelnök.

A törvényeknek van értéktartalmuk, amely végső soron a lelkiismeretben gyökeredzik, és ettől sem a jog alkotója, sem a jog alkalmazója nem vonatkoztathat el. „Ezért korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?” – fogalmazott Kövér László. Minden világnézeti, szemléleti, értékrendi, politikai különbözőség mellett meg kell védeni közös jövőnk biztosítékát, a cselekvőképes államot – fűzte hozzá.

Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény előtti rövid sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a magyar bírói függetlenség 99 százalékos, és csak azért nem mond 100 százalékot, mert azt nem illik. Magyarországon működik a bírói függetlenség kiérlelt garanciarendszere, nincs olyan ember, aki odamehetne egy bíróhoz és megmondhatná neki milyen ítélet szülessen – fűzte hozzá a főbíró.

Ő a konferencia zárszavában arról beszélt, hogy a rendszerváltás harminc éve zajlik a magyar bíróságokon. A bíró feladata nem csupán a tradíciók gondozása, hanem újjáteremtése is. Az elmúlt időszakban a megújulás a bírói testület filozófiájává vált, ám mindez olyan légkörben zajlott, amelyben a demokratikus átalakítást sokkal inkább a jogalkotástól, semmint a bírói jogfejlesztéstől várták. A bíróságok egyedi döntései mégis a mindennapok részévé tették az emberi méltóság, a jóhiszeműség, a tisztesség, a törvény előtti egyenlőség, az arányosság elvét. Az egyes bírói döntések a joguralom egységét és állandóságát alapozzák meg – jelentette ki.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke felszólalásában azt emelte ki, hogy a magyar jogállamiság ezeréves, a Szent Korona pedig megtestesíti a magyar államiságot. Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a közigazgatási bírók számára is biztosítják a független és professzionális bíráskodáshoz szükséges feltételeket.

(MTI)