CEU-attak: középkornál sötétebb

2017-03-30 11:39:50

Papp Réka Kinga
HVG
Nem kell a CEU genderszakára járni ahhoz, hogy az ember megnézze a Wikipédián, miért engedett még a monstruózus középkori katolikus egyház is a képzés és a kutatás autonómiájának.

„Ez a neokonzervatív, sok elemében a klasszikus fasizmusra hajazó rezsim, amit Orbán finomkodva illiberalizmusnak nevez, minden pontján ellentmond mindannak, amit a társadalomtudományok, a vezetés- és gazdaságtudományok az elmúlt ötven-hatvan évben feltártak. De még akár egy belépő szintű történelemkurzusból is kiderülhet, mitől ordas baromság az eszeveszett központosítás, a biopolitikai hadviselés és a hatósági büntetőhadjáratok, amivel a lakosságot terrorizálják, hogy miért rossz ötlet az alapszolgáltatások és a szolidaritás intézményei helyett a haverok zsebeibe és nevetséges presztízsberuházásokba önteni az állami lóvét.

Nem kell a CEU genderszakára járni ahhoz, hogy az ember megnézze a Wikipédián, miért engedett még a monstruózus középkori katolikus egyház is a képzés és a kutatás autonómiájának, és miért kezdték ezeket pápai bullákban deklarálni 1231 óta. Az első ilyen dokumentumot ennél is korábban adta ki Barbarossa Frigyes. Ez a német-római császár nem éppen liberális faölelgetőként vonult be a történelembe. A Privilegium Scholasticum mégis az egyik első rendelete volt trónra kerülésekor, 1155-ben, amely rendelkezett az egyetemek adómentességéről, és kivonta őket bizonyos törvényi kötelmek alól – éppen azért, mert a tudományos munkát értelmetlenül megkötötte volna például a kánonjog szigorú betartása. Innen datáljuk az egyetemi autonómia fogalmát, amely aztán évszázadokon keresztül folyamatosan fejlődött, párhuzamosan az emberi egyenlőség politikai fogalmaival. A tudományos fejlődés és a társadalmi mozgalmak együttesen termelték ki a demokrácia, az emberi méltóság és jogok, az esélyegyenlőség fogalmait, alakították ki, vizsgálják és javítják tovább azok gyakorlatait. Nagy szavak.

Valaki fejbe csapdoshatná a magyar kormányt egy Aquinói Szent Tamás-életrajzzal is akár, aki a 13. században keresztülverte az Anyaszentegyházon és ezáltal a teljes európai kultúrán azt a mára újra megrendült állítást, hogy nem utasíthatunk el tudományos téziseket világnézeti alapon. Aquinói Tamásra kell haragudni a multikulti miatt, mert az ő munkássága segített rehabilitálni az Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten akkor is nagy súllyal jelen lévő arab tudományos kincset. Ezért kerülhetett vissza a vizsgálat körébe az ókori görög és római szövegemlékek egy tekintélyes része, mert a muszlim tudósok évszázadokon át sokkal nagyobb szabadságot élveztek, mint a keresztények.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.