Schiffer: Nem fér meg együtt a TTIP és a GMO-mentesség

2016-05-25 18:34:18
Nem az EU és az USA között van az ellentét a TTIP kapcsán, hanem a globális nagyvállalatok és az emberek között – mondta Schiffer András az egyezményről szóló parlamenti vitában.

Noam Chomskyra és Bernie Sandersre is hivatkozott az LMP társelnöke az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP) szóló parlamenti vitában, mondván: egyikük sem hisz a szabadkereskedelmi egyezményekben.

Schiffer András arra is felhívta a figyelmet: a Greenpeace által nemrégiben közzétett TTIP-t előkészítő iratokból kiderül, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény leépítené a környezetvédelmi szempontokat, és a párizsi klímaegyezményben tett vállalásokat is feleslegessé teszi, és a GMO-mentességet is megnehezíti.

Az elővigyázatosság elvén alapuló európai környezetvédelmi jogi megközelítést pedig a kockázati alapú megközelítés váltaná fel. Most egy termék polcra kerüléséhez azt kell bizonyítani, hogy nem káros, viszont az amerikai szabályok szerint fordított a helyzet: a forgalmazást csak akkor szabad megakadályozni, ha a hatóságok bizonyították, hogy káros az adott termék. A GMO-val pontosan ez a probléma Schiffer szerint: nem tudjuk biztosan bizonyítani, hogy generációkkal később nem okoz károkat. Vagyis a TTIP elfogadása azt jelenti, hogy Magyarország nem lehet GMO-mentes. Mivel ezt az Alaptörvény is garantálja, így alkotmányosan nem is csatlakozhatnánk olyan egyezményhez, amely szakít az elővigyázatosság elvével – fejtette ki Schiffer.

A mostani szabadkereskedelmi egyezmények már nem a vámtarifák lebontásáról szólnak, mint a 20. században, hanem egészségügyi, munkajogi, környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szabályokról. Az ilyen szabályalkotásnál majd előzetesen be kell vonni az egyeztetésbe a globális nagyvállalatok képviselőit. „Nem nemzeti konzultációt, hanem multinacionális konzultációt kell majd tartani” a jogalkotás előtt, ha nem akarjuk, hogy megbüntessenek minket – hangsúlyozta az LMP társelnöke.

Schiffer szerint ezek az egyezmények megkerülhetetlenné teszik azt az elvet, hogy a „profit megelőzi az embert”, és a „nemzeti szuverenitás ellen is támadást intéznek” és a helyi közösségek ellen hatnak. A szabadkereskedelmi egyezmények ugyanis egy „homogenizált világot kényszerítenek ránk” – fogalmazott Schiffer. 

Európában esetleg fél százalékos GDP-növekedésre lehetne számítani a TTIP miatt, leginkább a német autóipar járna jól. Magyarországnak a TTIP csak akkor jelent valamit, ha örökre összeszerelő ország akarunk maradni. De általában véve Magyarországon csak 0,1-0,3 százalékos növekedés lenne 10 év alatt, a mezőgazdasági ágazat pedig nettó vesztes lenne – sorolta Schiffer András. „Tényleg megéri ezért mindent odadobni?” – tette fel a kérdést.

Az LMP olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, hogy Magyarország képviselje azt az EU-ban, hogy az ilyen egyezmények életbe léptetésénél ne lehessen a nemzeti parlamenteket megkerülni. Arra is köteleznék a kormányt, hogy a Tanácsban ne fogadjon el olyan álláspontot, ami a meglévő jogszabályok által nyújtott védelmi szintet csökkentené az élelmiszerbiztonság, a munkajog, vagy a környezetvédelem területén, vagyis az ezt korlátozó tervek ellen emeljen vétót a miniszterelnök. Harmadrészt az LMP azt akarja, hogy Magyarország ne legyen részese olyan paktumnak, amely magán-bíróságoknak ad lehetőséget a vitarendezésre a szuverén nemzeti parlamentek által meghozott környezetvédelmi szabályok miatt. 

Schiffer arra is felhívta a figyelmet: „a brüsszeli bürokraták és lobbisták már megkérdőjelezik a szuverén nemzeti parlamentek hatáskörét” a szabadkereskedelmi egyezmények ügyében, ugyanis az EU-Szingapúr egyezmény ügyében már véleményt kértek az Európai Bíróságtól.