Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája

2015-12-21 11:16:29

Lánczi András
Magyar Idők
Vajon korrupció volt az 1948 utáni kommunista államosítás vagy az 1989 utáni rendszerváltás privatizációja? Interjú.

Nemrég született egy bírósági ítélet, miszerint betekintést kell biztosítani a Századvég szakértő anyagainak egy részébe.

A Századvégnek eddig sem volt semmilyen titkolnivalója. A helyzet az, hogy a Századvég által készített anyagok a Miniszterelnökség tulajdonában vannak. A Századvég akkor sem adhatta volna ki ezeket, ha akarta volna. Egyébként az elmúlt 25 évben még soha nem fordult elő, sem hazai, sem nemzetközi multicég által készített tanácsadói, kormányzati döntés-előkészítő tanulmány esetében, hogy bármelyiket is nyilvánosságra kellett volna hozni. Hogy a Századvégnek most betekintést kell biztosítania egy újságíró részére, ez egyrészt példátlan, másrészt felháborító is, hiszen itt olyan anyagokról, elemzésekről van szó, amelyek nyilvánosságra kerülése a magyar nemzeti érdekeket sértheti, és tönkretehet későbbi alternatív döntéseket. Vagyis nagyon komoly dologról van szó, a nemzeti és állami érdeket fölülírták a nyilvánosság jogával. (...)

Ha már a választások szóba kerültek: az már világosan látszik, hogy az ellenzék egyik fő csapásiránya az állítólagos korrupcióra való hivatkozás lesz. Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Vajon korrupció volt az 1948 utáni kommunista államosítás vagy az 1989 utáni rendszerváltás privatizációja? Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ezen azt értem, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban. Például minden külföldit, aki termelő beruházást valósít meg, tárt karokkal várunk. Erre mondják azt, hogy »de hát ez maga a korrupció!«. Ez politikai nézőpont, itt valójában a korrupció szó mitikussá tételéről van szó.

Ez egyfajta jelentéstágítás?

Mára olyan jelentésbővítésen ment keresztül a fogalom mind a balliberális, mind a radikális jobboldali ellenzék szóhasználatában, hogy az orbáni politika teljes elutasításának a szinonimája lett. A korrupciónak van 13-14 kidolgozott társadalomtudományi értelmezése. Ám az nem szerepel köztük, ha a nemzeti érdekért tesszük ezt vagy azt, az eleve korrupció. Lehet korrupciónak nevezni, de aki ezt mondja, az valójában önmagát is becsapja. Az ember nem szeret az ellenfeleinek segíteni, az ellenségeinek meg pláne nem, tehát nem fogom megmondani, hogy rossz úton járnak! Ezért tévedés a »maffiaállam« kifejezés is. Mi jut az ember eszébe a maffiáról? Az ellenfelek fizikai megsemmisítése. Kit öltek itt meg, szeretném megkérdezni! Annyira túlméretezik a gyűlöletből fakadó helyzetmegítélést, hogy ez legfeljebb egy viccpártnak lehetne az intellektuális háttere, csak ők a végén el is röhögik magukat.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.