Václav Klaus: Meg kell változtatni az EU rendszerét

2014-05-06 12:22:11

Írta: Rajcsányi Gellért
Van-e ok arra, hogy az EU-tagság tíz évét ünnepeljük? Erre kereste a választ Václav Klaus volt cseh elnök Budapesten, a Danube Institute vendégeként elmondott, Európa és az EU helyzetéről szóló beszédében. Klaus magát eurorealistának tartja, aki szemben áll az euronaívokkal: „Az Európai Unió rendszerének kritikára van szüksége, én pedig a racionális gondolkodás és az igazság kimondása mellett állok.” Tudósításunk.

Eurorealisták vs euronaívok

Václav Klaus, az EU-kritikus nézeteiről ismert, konzervatív-liberális cseh politikus a Magyar Nemzeti Bank Antall József Konferenciaközpontjában időszerű európai és EU-s kérdésekről tartott beszédet május 5-én, hétfőn. A volt cseh elnök és miniszterelnök a budapesti központú, konzervatív Danube Institute meghívására érkezett Budapestre. Gerhardt Ferenc MNB-alelnök és John O'Sullivan, a Danube Institute igazgatója bevezetői után – melyben a politikus méltatása mellett kiemelték Klaus híresen vitatott és vitára alkalmat adó nézeteit – Václav Klaus azzal kezdte beszédét: „Meg vagyok győződve arról, hogy az én nézeteim az egyre elterjedtebbek, és a többi nézet válik vitatottá”. Úgy fogalmazott: ő nem euro-szkeptikus, hanem euro-realista, szemben az euro-naívokkal. 

A veterán cseh politikus a cseh-magyar kapcsolatok alakulásáról elmondta: a rendszerváltás környékén a Bős-Nagymaros vita alakította a kapcsolatokat, szerinte „ez a zöld ideológia és a racionális gondolkodás közötti konfliktus volt, és utóbbi nem volt népszerű Magyarországon, ami az egyik problémája velünk. Klaus szerint Csehország és Magyarország különbözőképpen közelítette meg a posztkommunizmus problémáját is. Klaus elismerte: a csehek jellemzően a szlovákok oldalán állnak a szlovák-magyar vitákban, itt kitérve Trianon örökségére és a rendszerváltás utáni cseh-magyar rivalizálásra is. 
 
Mégis, úgy látja, valami változóban van. Felidézte: 2012 végén elnöki búcsúlátogatáson Magyarországon járt, ahol a vezető politikusok hozzá hasonló nézeteket vallottak az EU-ról, az integrációról. Klaus arról is beszélt: szerinte Csehországban és Magyarországon hasonló lehet a felfogás az Európai Unióról. Nem tudja, hogy Magyarországon hogyan ünnepelték az EU-csatlakozás évfordulóját, de Csehországban a rendszerváltás 25. évfordulóját megünneplik, az EU-csatlakozás 10. évfordulójára inkább csak emlékeznek. Csehországban nagyon mélyen van az EU megítélése: 28 százalék támogatja csak, „de nekem ez is túl sok” – tette hozzá Klaus.
 
Hiányzik a komoly gondolkodás, a valódi elemzés
 
Václav Klaus szerint Kelet-Európában hiányzik a komoly gondolkodás, a valódi elemzés az EU-ban töltött évtized tanulságairól, „csak propaganda van”. A cseh politikus úgy vélte: az elmúlt tíz évben nem egy gazdaságilag erőteljesen növekedő térségbe és demokratikus közösségbe léptek be a kelet-közép-európai országok. Ismeretei szerint tíz év alatt 3600 uniós direktíva és 500 uniós szabály lépett életbe. Klaus hosszan kritizálta az uniós bürokráciát és az EU demokratikus deficitjét: ő évtizedek óta a hayeki megoldást szorgalmazza, ehelyett a liberális reformok folyamatos megnyirbálása és a bürokratikus beavatkozás erősítése zajlik. „A kapitalizmusból az európai szocializmusba, egy adminisztrált társadalomba érkezünk. Menetelünk egy zsákutcába” – fogalmazott Klaus. „Konstruktivista, progresszív kísérlet, a nemzetállamok undemokratikus elnyomása zajlik, pedig a rendszerváltás után csak normális európai országok akartunk lenni egy szabad Európában” – kritizált tovább a volt cseh elnök, aki hozzátette: „szabadabbak vagyunk persze, mint a kommunizmusban, de új izmusok, multikulturalizmus, kollektivizmus, genderizmus ássák alá szabadságérzésünket”. Úgy vélte: az európai stagnálás emberi hibákból született, egy önmagát gerjesztő problémáról van szó, ami apró lépésekből, részletekből állt össze rendszerré, s amely különösen az euró szerinte elhibázott modelljére vezethető vissza. 
 
Klaus leszögezte: „A paternalista jóléti állam nem működik, így nem lesz növekedés, át kell alakítani a gazdasági és szociális rendszereket”. Szerinte a túlzott centralizáció és a bürokrácia már nem demokratikus deficitet, hanem demokratikus defektet eredményezett. „Posztdemokratikus, féldemokratikus korszakba érkeztünk, ez volt mindenféle szocialista álma. Meg kell változtatni az európai integráció modelljét”. Klaus arról beszélt: „Európát nem lehet homogénebbé tenni, csak evolúcióval, s nem pedig revolúcióval, központi politikai döntésekkel”. A volt cseh elnök az eurózóna szabályozott felbomlását tartja célravezetőnek, mivel az eurózóna tagállamai az elmúlt tíz évben nem konvergáltak, épp ellenkezőleg, szétfejlődtek. „Az euró túl kemény a déli tagállamoknak, túl puha az északiaknak. Az euró egy extrém rögzített árfolyamrendszer, közgazdászként mondom, hogy ez történelmileg soha nem működött.” Klaus szerint az eurózóna egy naív kísérlet a történelem megállítására. Egy szabályozott kiléptetés után a válságban vergődő országok elindulhatnak egy lassú úton az egészséges fejlődés felé.
 
Ukrajnába importálták a forradalmat
 
A cseh politikus az ukrán válságról is beszélt: szerinte sokan félreértik a konfliktust, ami valójában arról szól, hogy egyes európai és amerikai erők új konfliktust akarnak Oroszországgal. „Ukrajna gyenge és törékeny, nem lett volna szabad Kelet és Nyugat közötti döntésbe kényszeríteni. Ezzel romlásba döntik Ukrajnát, megoldhatatlan válságba kerül, ami csak tragikus véget érhet.” Szerinte mind a Kelet, mind a Nyugat részéről hagyni kellene Ukrajnát, hogy oldja meg a saját problémáit. „Nem fair a csehszlovák '68-hoz hasonlítani a helyzetet: Ukrajnában nem belülről indult el, hanem importálták a forradalmat.” Hozzátette: az ukrán politikusok felelőssége, hogy húsz év alatt nem tudták megoldani az ország alapvető gondjait, és az ukrán emberek nem érdemlik meg ezt a mára kialakult helyzetet. Klaus szerint Európában az ukrán válság miatti félelmet arra használhatják ki, hogy tovább folytassák a centralizációt, közelebb hozva a Huxley-féle Szép új világ eljövetelét.
 
Václav Klaus végül arról beszélt: nincs könnyű megoldás az EU válságára, magát a rendszer tartalmát kell megváltoztatni. „Gondolkodásunk és viselkedésünk megváltoztatására van szükség a politikai korrektség blokkja és a régi tabuk nélkül.” A változást szerinte csak az emberek tudják elhozni, nem az uniós vagy EU-nak lekötelezett politikusok. Szerinte, ha az EU politikai és gazdasági válsága tovább folytatódik, egyre többen ismerik majd fel a rendszer hibáját, a zsákutcát. Klaus a végén hozzátette: minden válság ellenére, „Optimismus ist Pflicht”, az optimizmus kötelesség.
 
Amíg Mallorcára mehetünk, nem lesz forradalom
 
A volt cseh elnök a beszéde után kérdésekre is válaszolt. Válaszai során elmondta: az EP-választás nem érdekli őt különösebben, ha lehetne, Nigel Farage-re szavazna. Az európai szocialisták elnökéről, Martin Schulzról azt mondta: „Jobboldaliként nekem minden, amit ő képvisel, az ősellenségem”. Klaus nem hisz abban, hogy az EU az európai béke letéteményese: „Az EU egy szabályozó, bürokrata szervezet, a békét a NATO biztosítja”.
 
Arra a kérdésre, kiket tud politikai szövetségeseinek megnevezni, ironikusan azt mondta: „Ez olyan, mint a halál csókja, inkább nem nevezek meg senkit.” Annyit viszont elárult, hogy a vezető magyar politikusokkal eléggé egyetért, és nagy veszteségnek tartja Kaczynski lengyel elnök halálát. Klaus szerint nagy baj, hogy a politikusok a nyilvánosság előtt mást mondanak, mint amit privátban gondolnak: ilyen volt az is, amikor az ENSZ-ben egyedül kritizálta a globális klímaváltozás elméletét, és csak négyszemközt mertek gratulálni neki a vele egyetértők. Az európai válságra még egyszer visszatérve Václav Klaus elmondta: „Az európaiaknak még meg kell érezniük a valódi válságot: amíg elmehetnek nyaralni Mallorcára, nem lesz forradalom”. Az „európai vonat” lassú, míg Ázsia, Dél-Amerika és hamarosan Afrika vonatja is gyorsabb lesz. Ez egyszer láthatóvá fog válni. „Az Európai Unió rendszerének kritikára van szüksége, én pedig a racionális gondolkodás és az igazság kimondása mellett állok.”