„Bocsánatot kérünk azért, hogy alapítónk olyan tevékenységből szerezte vagyonát, amely emberiség elleni bűncselekmény volt” – írja a Guardian
A The Guardian című brit napilapot birtokló alapítvány kedden bocsánatot kért azért, mert a lap alapítójának a 19. század elején a része volt a rabszolgatartásban.
„Bocsánatot kérünk azért, hogy alapítónk és finanszírozói olyan tevékenységből szerezték vagyonukat, amely emberiség elleni bűncselekmény volt” – írta a lap szerkesztője. Hozzátette: „Ennek a szörnyű történetnek meg kell erősítenie bennünket abban, az újságírást arra használjuk, hogy leleplezzük a rasszizmust, az igazságtalanságot és az egyenlőtlenséget, továbbá hogy a hatalommal bírókat felelősségre vonjuk” – tette hozzá.
A lap tulajdonosa, a Scott Trust bocsánatkérése azt követően született meg, hogy független kutatást végeztek John Edward Taylor, a lapot 1821-ben alapító újságíró és gyapotkereskedő lehetséges szerepéről a rabszolgatartásban. A kutatás olyan manchesteri üzletembereket is vizsgált, akik anyagilag részt vettek a The Guardian létrehozásában.
A kedden közzétett jelentésből kiderült, hogy John Edward Taylor „és 11 támogatója közül legalább kilencnek kapcsolata volt a rabszolgasággal, főként a textiliparon keresztül” – írta a lap. „Taylor az Oakden & Taylor gyáriparos cégben és a Shuttleworth, Taylor & Co. gyapotkereskedő cégben való partnerségen keresztül voltak kapcsolatai a rabszolgasággal.
Az angliai Nottingham és Hull egyetemek kutatói azonosítani tudták a John Edward Taylor és a dél-karolinai és georgiai ültetvények közötti kapcsolatokat, miután tanulmányoztak egy számlakönyvet, amelyből kiderült, hogy a Shuttleworth, Taylor & Co. vállalat gyapotot kapott ebből a régióból.
A The Guardian egyik korai finanszírozója, George Philips egy jamaicai ültetvény társtulajdonosa volt. A brit kormánnyal 1835-ben készült dokumentumaiban „emberi örökségére” hivatkozott, amely 108 embert jelentett. A Scott Trust bocsánatot kért „hajdani szerkesztői állásfoglalásaiért, amelyek a gyapotipar és ezáltal a rabszolgák kizsákmányolásának támogatását szolgálták”. A tröszt 10 millió fontot (4,3 milliárd forint) fektet be egy helyreállító igazságszolgáltatási programba, és „milliókat szán kifejezetten a The Guardian 19. századi alapítóihoz kötődő leszármazottak közösségeinek”.
A lap pedig közölte, bővíti a fekete bőrű közösségekről szóló tudósításait az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, a Karib-szigeteken, Dél-Amerikában és Afrikában. E célból tervezi 12 új újságírói állás megteremtését.
(MTI)
Nyitókép: Mandiner, archív
Összesen 79 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Ez így nem elég! A gyarmataikkal mi lesz?
Mi lesz a British museum kincseivel? Ebben is állást kéne foglalniuk!
Egyiptom pl nagyon várja a Rosettei követ vissza!
"A kedden közzétett jelentésből kiderült, hogy John Edward Taylor „és 11 támogatója közül legalább kilencnek kapcsolata volt a rabszolgasággal, főként a textiliparon keresztül” – írta a lap."
Felfedezték a sajtban a lyukat, aki abban az időben gyapottal dolgozott, szinte biztos, hogy áttételesen volt kapcsolata a rabszolgasággal.
Aki 1933 és 1939 között pedig Németországgal kereskedett, egészen biztos, hogy áttételesen kapcsolatba került nácikkal.
Ez az egész önkritika woke erényfitogtatás, és a történelmi realitások figyelmen kívül hagyása - azaz csak tovább tolják a szekeret, amit eddig sem kellett volna...
Jól megszedték magukat, abból élnek, most pedig bocsánatot kérnek?
Ha ez ilyen egyszerű lenne. Na, de majd a karma helyre teszi a dolgokat, ne féljetek!
Ha mindent visszaadnának, alig maradna valami a British Múzeumban.
Az is lehet:-)
Hámondjuk természetesnek már nem számított 1821-ben, elég sokan támadták, de akkor is idiótaság 2023-ban bocsánatot kérni...
Bejelentkezés