„Szeretnénk jobbá tenni a környezetet, ahol tevékenykedünk” – a Magyar Cserkészszövetség kastélyfejlesztése

2021. június 26. 12:03

Az elmúlt időszakban több támadás is érte a Nagykovácsiban található Teleki-Tisza-kastélyhoz tartozó park megújítási terveit. Megkerestük a fejlesztési koncepció kialakításán dolgozó tulajdonost, a Magyar Cserkészszövetséget. Emlékezetes: a projekt ellen Szél Bernadett is tiltakozott.

2021. június 26. 12:03
null
Constantinovits Milán
Constantinovits Milán

Lapunk többször foglalkozott már a legnagyobb ifjúsági szervezet, a Magyar Cserkészszövetség helyzetével, amely az állam stratégiai partnereként, a magyar nemzetpolitikai törekvésekkel együttműködve számos új fejlesztés kezdett az utóbbi időszakban. Most Bedekovics Péter országos elnököt kerestük meg, hogy beszámoljon a szövetség össztűz alá került nagykovácsi projektjéről. Mint ismert, a nagykovácsi kastélypark felújítását tervező cserkészek helyi ellenállásba ütköztek, és az országos nagypolitika is megérkezett a tiltakozáshoz Szél Bernadett személyében

Bedekovics emlékeztetett:

1948-ban betiltották Magyarországon a cserkészetet, a szövetség elveszítette komoly vagyonát,

amit a korábbi évtizedekben, elsősorban adományokból és önkéntes munka eredményeként halmozott fel, és ami biztosította a mozgalom gazdasági hátterét.  Az újjáalakulást követően ahhoz, hogy stabil anyagi hátterük legyen, maguknak kellett és kell ma is a forrásokat előteremteniük. A Nagykovácsiban lévő kastély és a hozzátartozó mintegy 10 hektáros park tulajdonosi helyzete lehetőséget biztosít számukra, hogy mind főtevékenységükhöz az ifjúságneveléshez, mind pedig a 2018-ban általuk felújított kastély és a tervezetten, minőségében megújuló park üzemeltetéséhez – önkormányzati vagy más támogatási forrás híján – elő tudják teremteni a szükséges anyagi hátteret.

Bedekovics Péter és Szórád Előd

„Látni kell, hogy a Cserkészszövetség nem profitorientált, ingatlanberuházó nagyvállalat. Mi fiatalok nevelésével foglalkozunk, országosan több mint 13 ezer tagunk van. Önkénteseink csak a fővárosban és agglomerációjában hetente hét-nyolcezer fiatallal foglalkoznak, többek között kirándulásokat szerveznek nekik” – szögezte le az elnök, aki szerint a kastélypark fejlesztésére lehetőségként tekintenek. Egyrészről a kastély kedveltsége felkínálja a rendezvényszervezési kapacitás fejlesztését – ez a funkció egyébként jelenleg is létezik a helyszínen –, de emellett mindenképp nagy hangsúlyt helyeznek a fejlesztési koncepcióban a közösségi terek kialakítására, az elvadult, az elmúlt évtizedekben elhanyagolt természeti környezet megújítására is, hogy a park a jövőben még inkább a helyiek büszkesége lehessen.

A tervezési koncepció kialakításának folyamata még 2019 év végén kezdődött. Megkeresték a kezdet kezdetén az önkormányzat illetékes tagjait, kikérték a tanácsukat, kiket érdemes bevonni a tervezési folyamatba. Közösségi tervezési alkalmak szervezésével egyeztetésre hívták a helyi lakosokat és a helyi civil szervezeteket is, utóbbiakat e-mailben is megkeresték. A koncepcióalkotás folyamatáról és annak alakulásáról rendszeresen tájékoztatták a helyi főépítészt és településtervezőt is, ezt már Szórád Előd projektvezető teszi hozzá. Mint mondta, a tervezési koncepció kialakítása egy lineáris, egymásra épülő elemekből álló folyamat: „Már az elején ismertettük elképzeléseink főbb pilléreit az Önkormányzat illetékeseivel, mert egyrészt szabályozási anomáliákat fedeztünk fel a területen, illetve olyan tartalmi elemekkel terveztünk, amelyekhez a hatályos helyi építési szabályzat módosítása szükséges. A képviselőtestület 2020 év eleji határozata az elképzeléseink egyértelmű támogatása volt , hiszen ebben a HÉSZ módosítási szándékát erősítették meg. Folytattuk is a tervezési folyamatot a tervezők kiválasztásával, majd közösségi tervezési alkalmak megrendezésével, ezen felül a helyi újságokban, valamint a közösségi médiában is hírt adtunk a tervezési folyamatról” – hangsúlyozta Szórád Előd.

A projektvezető is megerősítette, hogy végig a konstruktív párbeszédet tartották eddig is és a jövőben is szem előtt.

Ezt bizonyítja, hogy a visszajelzések alapján lett kialakítva például a toronyépület koncepciója, ami az eredeti kilátó funkciótól eltérően szálláshelyként került be a tervbe, de a park szolgáltatási egységei tekintetében is több olyan került be, amit lakossági visszajelzés indokolt (pl. gyermekbarát megoldások, lehetőségek).

Azonban több kritika éri az általuk összeállított fejlesztési koncepciót a zaj és forgalomterhelés, illetve a parkolók kialakítása miatt. Előbbi tekintetében fontos tudni, hogy jogszabályi kötelezettség van milyen határértéket kell betartani. A koncepciótervezés során készült is hatástanulmány, mely szerint a tervezett szolgáltatások megfelelnek az ilyen jellegű jogszabályi előírásoknak. A parkolók tekintetében a teljesebb képhez látni kell Nagykovácsi település sajátos helyzetét Szórád szerint. Ennek egyik eleme, hogy a környező erdők közkedvelt turistacélpontok. Hétvégenként többen autóval érkeznek a helyszínre, hogy járműveik leparkolása után bejárhassák a környező vidéket, ilyenkor Nagykovácsi utcái megtelnek az autókkal. A fejlesztési koncepcióba bekerült parkolók és a hozzájuk tartozó közösségi, turisztikai találkozási tér, bringapont és kávézó ilyen szempontból is hasznos lehet, egyrészt a szűk utcákat mentesítené a nagy mennyiségű parkoló autótól, illetve a turistáknak is kulturált mosdókat, megérkezési lehetőséget és a község szempontjából is értékes tereket, a vendégek számára méltó fogadtatást biztosítana. Másik elem a jogszabályi előírások betartása, meghatározott funkciók kialakítása esetén ugyanis szabály van arra, hogy mekkora parkoló kialakítása kötelező. Bizonyos szolgáltatási elemek összevonására van lehetőség, ezzel csökkenthető a parkolói kapacitás mérete, ezt maximálisan meg is tette a Szövetség a fejlesztési koncepció formálásánál – világította meg Szórád Előd.

A kastélypark látványterve

Gyakran hozzák fel kritikaként a fakivágás témáját is, ahogy azt Szél Bernadett is tette. A képviselő írásbeli kérdést is feltett a kormánynak, amelyre Gulyás Gergely miniszter nevében Orbán Balázs államtitkár jegyezte a választ, ebben leszögezik, hogy kiemelt fejlesztési projektről van szó, és egyeztetést szorgalmaznak a tiltakozók és a szövetség között: „Magyarország Kormánya elkötelezett hazánk építészeti örökségeinek megőrzése iránt. Mindezt jól példázza, hogy a Nagykovácsiban található Teleki-Tisza Kastély felújítását a Kormány 2,5 milliárd forinttal támogatta, és ezt a célt szolgálta az is, hogy

A Kormány kulturális értékmegőrző missziója csak úgy lehet teljes, ha a fejlesztési célok az érintett településen élők igényeivel, elképzeléseivel is összhangban állnak. Éppen ezért javasolta a Kormány a kérdésében hivatkozott beruházásban érintett feleknek – a Magyar Cserkészszövetségnek és a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatnak –, hogy a nagykovácsiak bevonásával folytassanak további egyeztetéseket."

A fakivágássól Bedekovics Péter elmondta: csak a leginkább szükséges, építészetileg másképp nem megoldható és az előírások szerint tájidegen, beteg, életveszélyes egyedek esetében kerülne sor csak fakivágásra. Ráadásul a csökkent állományt magától értetődően 100%-ban visszatelepítik a jövő nemzedék számára. Mint mondta:

Erdei túráinkon a mások által otthagyott szemetet is összegyűjtjük, táborok során pedig igyekszünk még jobb állapotban visszaadni a táborhelyeket, mint ahogy kaptuk. Ha valakiben, akkor a Cserkészszövetségben megbízhatnak: mindent elkövetünk azért, hogy csak a legszükségesebb esetekben kerüljön sor fakivágásra. Jelenleg a fejlesztés tervezési fázisában vagyunk. Folyamatosan az egyeztetésre, párbeszédre törekszünk, ezért nem zárkózunk el a tervek alakítása, formálása elől sem” – tette hozzá az országos elnök. 

Bedekovics emlékeztetett: fontos látni, hogy a Szövetségnek a tervezési folyamatra vonatkozóan van érvényes szerződése. Továbbra is egyeztetésre törekszenek, erre hívták ismételten a helyieket és a nagyközség vezetését is. Olyan fejlesztési koncepciót szeretnének kialakítani, amiben összhangban van a Szövetség célja és a helyiek igénye, elvárása is, illetve olyan - minőségében megújított - tér kialakítása lenne a cél, amit a helyiek továbbra is használhatnak, ugyanakkor a cserkészprogramokhoz, illetve a kulturális, turisztikai célokhoz is helyszínt kínálhat – fogalmazott az országos elnök.

Jelenleg zajlik az egyeztetés a helyi önkormányzat és a cserkészek között, akik egy honlapot is létrehoztak az eddigi együttműködés és fejlesztési lépések bemutatása céljából.

Fényképek: Magyar Cserkészszövetség

Kapcsolódó cikkek

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MZperXXL
2021. június 26. 14:46
Fakivágás témában jelzem, hogy tízezer éve a teljes Budapest és Nagykovácsi helyén valószínűleg ősvadon/szavanna volt. Ha egyetlen fát sem vágtak volna ki, most nem állna se a CEU épülete, se a Nagykovácsiban tiltakozó lakosok egyetlen épülete sem.
briganti
2021. június 26. 14:10
Ha ez a túlmozgásos agyhalott trampli ellene van, akkor biztos a jó cél.
__Y__
2021. június 26. 13:16
"1948-ban betiltották Magyarországon a cserkészetet" Aztán lemásolták és a nyakkendőt átszínezték vörösre. Majd a rendszerváltás után újra a régi színre cserélték vissza. Ugyanaz a kollektivista baromság ,mint az úttörősdi. Voltam cserkész gyerekként és hát nem voltak túl jó tapasztalataim, a vezetők vagy ilyen szent őrültek voltak, vagy képmutatóak, annyi álszent figurát még nem láttam sehol a világon egy kupacban. Kifelé persze adták a jóemberkedés látszatát,de belül sokan elég alávaló emberek voltak, akik meg tényleg komolyan gondolták ,azok szimplán nem voltak normálisak, talán egy-két jobb fej figura volt közöttük,de hát ők is egész másképp gondolkodtak a világról, mint én. Valószínűleg az ottani rossz élményeim is közrejátszottak abban, hogy ennyire individualista lettem. Szerencsére találtam néhány embert, akikkel hasonlóan gondolkodtunk és így jól éreztem magam, mert velük nyíltan tudtunk arról beszélni, hogy mekkora hülyeség az egész, a zászlófelvonásokkal,egyenruhákkal, moslékkajákkal, éjjeli virrasztásokkal,szabadban alvással együtt. Meg eleve az, hogy 6 napig abból áll a tábor, hogy építünk valamit, aztán a következő 6 napban meg ugyanazt lebontjuk. Szüleim mániája volt, hogy menjek el, és 13-14 évesen nem tudtam ellenkezni, de teljesen értelmetlennek tartottam az egészet, főleg ,hogy a balatonparti nyaralónkba is lehettem volna helyette. Nyilván persze vannak, akik élvezik az ilyen nomádkodást, meg egyenruhás bohóckodást, de tőlem ez végtelenül távol állt, már akkor is. Persze így is mázlim van, hogy megúsztam ennyivel, mert ha egy 10 évvel korábban születek, akkor mehettem volna sorkatonának, ami szerencsére nekem már nem volt kötelező, az is csak feleslegesen és értelmetlenül traumatizálta az embereket, hiába gondolják egyesek, hogy az milyen jót tett nekik.
Ladybird
2021. június 26. 13:10
A cserkészet világos értékek mentén felvállalja gyermekek és fiatalok közösségi nevelését. A mai értéksemleges világban igazi kuriózum. Legjobb dolog, ami egy fiatallal történhet, ha cserkész lesz!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik