Járványok kora

III. évfolyam 19. szám | Élet - Utolsó Figyelmeztetés
2021. május 13.

Hegedűs Zoltán
Lassan megszokhattuk már, hogy a tízmillió virológus országa vagyunk. Mindenkinek van egy elmélete a vírusról, sőt most már felzárkózott mellé a vakcinaprofesszorság is. Hitek és tévhitek, álhírek és tudományos tények szegélyezik a valóság keskeny ösvényét.

A jövőt nem ismerjük, de szép számmal akadnak jövendőmondók, akik már látni vélik, hogy mi lesz. Aztán vagy úgy lesz, vagy nem. A jövőt senki nem látja. Egyvalami biztos, az, ami már megtörtént. Tanulhatunk abból, ha megvizsgáljuk, hogy évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt hogyan zajlottak a járványok. Sőt talán az sem lehet érdektelen, hogy a korábbi járványok milyen társadalmi-gazdasági változást idéztek elő.

A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az újkor végéig a járványok folyamatosan az élet részei voltak. A 20. századig az emberi történelem maga volt a járványok kora. Periodikusan vissza-visszatért a tífusz, a pestis, a vérhas, a fekete himlő, a kolera és számos más ragályos betegség, amellyel szemben nem volt igazi ellenszer. Az utolsó nagy járvány az első világháború végén kitörő spanyolnátha volt, amellyel a covid-19-pandémia érdekes párhuzamokat mutat. A spanyolnáthajárvány 1918 márciusában ütötte fel a fejét. Az első hullám nem volt különösebben nagy. Az 1918 őszén kezdődő második hullám viszont súlyos pusztítást végzett. És volt egy harmadik hulláma is 1919 tavaszán. Majd véget ért, de a spanyolnáthát okozó influenzavírus miatt még évekkel később is kitörtek helyi járványok. 1922-ben az utolsó magyar uralkodó, IV. Károly is ennek lett az áldozata, úgy, hogy ő már egyszer 1919 januárjában átesett a betegségen. A napilapok hasábjain a húszas években évről évre minden télen visszatérő téma volt a spanyolnátha újbóli megjelenése, amely hol Bécsben, hol Franciaországban, hol a skandináv államokban ütötte fel a fejét. A járvány réme tehát nem múlt el egyik napról a másikra.

A járvány társadalmi-politikai hatásának lehet betudni, hogy a húszas években jelentős egészségügyi, népjóléti reformok kezdődtek. A Bethlen-korszak eredményei között kell felsorolni, hogy átfogó társadalombiztosítási átalakítás indult el, kötelező nyugdíj- és beteg­biztosítást vezettek be. Az egészségügyi reform eredményeként megkétszereződött a százezer lakosra jutó orvosok száma, és a kórházépítéseknek köszönhetően negyedével nőtt a kórházi ágyak száma is. A népjóléti fejlesztéseket kiegészítették a világháború előtt lezajló második ipari forradalom találmányai, amelyek fontos előrelépést hoztak a kémia, a fizika és az orvostudomány területén. Új gyógyszerek és oltások bevezetése segítette a korábban leküzdhetetlennek hitt betegségek visszaszorítását.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés