Európa épp úgy lehet mítosz, mint a saját országunk és a magunk történelme

2020. augusztus 09. 13:14

A demokrácia, mint rendszer nem hoz létre automatikusan európai identitást.

2020. augusztus 09. 13:14
Csizmadia Ervin
Facebook

„Manapság sokszor szóba kerül az európai identitás kérdése, nyilván azért, mert még a fejlett nyugati demokráciákban sem elég erős, nem beszélve a mi térségünkről.

Ha azon tűnődünk, az egyes állampolgárokban hogyan lehet növelni az európai identitást, akkor van néhány szempont, amelyekre tekintettel kell lennünk.

Az egyik az, hogy egy európai identitás pusztán az Európai Unió létezésétől még nem teremtődik meg. Természetesen van különbség azon országok között, amelyek már rég óta az EU tagjai, és azok között, amelyek nem olyan régen, de még a fejlett országokban sem beszélhetünk automatizmusról.

A másik az, hogy a demokrácia mint rendszer sem hoz létre automatikusan európai identitást. Nyilvánvaló persze, hogy a több száz éve demokráciában élő országok állampolgárai jobban megszokhatták Európa (pozitív) jelenlétét, hiszen a tengeri és a szárazföldi kereskedelem révén (hogy csak ezt említsem) gazdag kapcsolatok fejlődtek ki saját országuk és Európa más országai között. Ellenben a mi régiónk országai sokszor »önmagukba kuporodtak« – hogy a kiváló Joó Tibor egy szellemes kifejezését idézzem. Ez utóbbi attitűd felfokozza a nemzeti, ellenben roppant bonyodalmassá teszi az európai identitás kifejlődését.

A harmadik az, hogy egyáltalán van-e szükség egy olyan, kissé talán misztikus fogalomra a 21. században, mint az identitás. A téma nagyon megosztó. Sokan vannak, akik már magától a fogalomtól is irtóznak, mert számukra a (nemzeti) identitás a régmúltat és abban a nemzetek acsarkodását idézi fel. Mások egyenesen azt mondják, hogy a hagyományos nemzeti identitás helyett »alkotmányos patriotizmusra« van szükség. De persze vannak olyanok is, akik kizárólag a nemzeti vagy kizárólag az európai identitást ismerik el.

Számomra csak az biztos, hogy ha az európai identitás fontos érték, akkor az eddigieknél sokkal többet kell tenni annak kialakításáért, és nem a nemzeti identitás elsorvasztásával, hanem éppenséggel a két identitás kibékítésével.

Ha ügyesen kombinálják: Európa épp úgy lehet mítosz, mint a saját országunk és a magunk történelme.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 38 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Rocktoberi
2020. augusztus 10. 00:44
Röhej ez az egész erőltetett európázás. Akik az európaiak kultúráját és biztonságát nem tekintik értéknek, az európai értékek megsértése miatt aggódnak.
sztd
2020. augusztus 09. 23:33
Az európai identitás kialakulhatott volna a migránsválságban 2015-ben, amikor mindenki ráeszmél, hogy akik bejönnek, azok nem európaiak. Ehhez képest kiderült, hogy akinek nincs nemzeti (vagy akárcsak lokális parttripóta) identitása, annak európai identitása sincs, akármit beszél. Ráadásol az akkori EU legfontosabb figuráiról derült ki, hogy se nemzeti, se európai identitásuk nincs. A nemzeti identitást egy nemzet kialakíthatja, de az európai identitás így kialakíthatatlan.
Pusikas
2020. augusztus 09. 23:05
Kedves Véreim ! Lehet papolni Európáról, identitásról, vagy hazafiságról akármeddig. A lényeg az, hogy mit szeretnél a szeretteidnek !? Hogyan boldoguljanak, s te hogyan élhetsz végig egy életet. A többi annyit sem számít mint egy pár dingókutyavese !!! Ez vezesse kezed mikor ikszelsz a választáson. Nézd meg kitől mit kaptál, és annak fényében dönts! Mert Te döntesz ! Üdv mindenkinek.
imres
2020. augusztus 09. 21:22
Milyen nyugati demokráciákról beszél ez a pasi? Milyen hagyományokról? Németország 1871-ben alakult. A legkevésbé sem demokratikus államként. 1920-1933 között volt némi erősen anarchiával fűszerezett demokráciának nevezett katyvasz. Igazi demokratikus intézményrendszer 1949-ben alakult ki.60 éves demokrácia van Németországban. Magyarországon 30 éves. Belgium a 19-20. század egyik legnagyobb népirtója. Ott aztán demokráciáról nem igazán beszélhetünk. De. A gyarmatbirodalmakkal rendelkező országok miért is nevezhették magukat demokráciának? Az angolok, franciák, portugálok, spanyolok, hollandok, belgák? Mennyiben érvényesült a szabadság, egyenlőség, testvériség szentháromsága? Jelszavakban nagyon erősek a liberálisok. Közben gyilkolnak a mai napig. Franciaországban a forradalom után több, mint tízezer kisnemest végeztek ki. A testvériség nemes eszméje jegyében. Van európai identitás. Mivel Európa népei nagyrészt keresztények. A keresztény hagyományok adják legfőbb vonásait. Aztán ehhez hozzátevődnek a nemzetállamok saját, egyedi hagyományai, amik még inkább erősítik az európai identitást. Már persze csak addig, amíg lehet. Ha tűrjük, hogy az európai kultúra szellemi és tárgyi emlékeit gazemberek - most már - sorozatban lerombolják, akkor nem sokáig beszélhetünk európai kultúráról és hagyományokról. Akkor jön az anarchia.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik