A román alkotmánybíróság döntött a Trianon-törvény ügyében

2020. július 15. 14:07

Megalapozatlannak ítélte az elnök óvását.

2020. július 15. 14:07

Nem sérti a román alaptörvényt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amelyet májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság. A törvény ellen Klaus Iohannis államfő emelt alkotmányossági óvást, arra hivatkozva, hogy sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.

Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel megalapozatlannak ítélte az elnök óvását, s megállapította: a kihirdetésre váró jogszabály kifogásolt előírásai nem sértik az alkotmányt. A testület döntése megfellebbezhetetlen és kötelező érvényű.

Az államfőnek az alkotmányossági óváson kívül elvileg lehetősége van egy alkalommal megfontolásra visszaküldeni a parlamentnek az általa kifogásolt tervezeteket, de másodszor már nem tagadhatja meg kihirdetését, akkor sem, ha a parlament nem hajtotta végre az általa javasolt módosításokat.

A képviselőház által május 13-án nagy többséggel – 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással – elfogadott jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én – az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján – kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

A román törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a Trianoni szerződés századik évfordulója előtt. A tervezetet kidolgozó Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor úgy értékelte: a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus volt Iohannis részéről, amelynek „meg fogja fizetni a politikai árát”. A volt román külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.

(MTI)

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Agnieszka
2020. július 16. 11:03
Egy országot lehetőleg úgy kell kormányozni, h. az lehetőleg MINDEN ott élő népcsoportnak elfogadható legyen. A románság milliós Ny-ra áramlása azt bizonyítja, h. ez még a "homogén" nemzetállamban is gyengén megy. Olyan nyomor és elmaradottság van az igazi román vidékeken, h. el sem tudjuk képzelni. Az értelmesebbje menekül.
Agnieszka
2020. július 16. 10:58
Erdélyben ma is számottevő a magyar kisebbség. A helyzetük minden, csak nem kielégítő, ha továbbra is magyarként kívánnak élni. Ez azt jelenti, h. a lakosság számottevő részének gyásznap, nemcsak lelki, de nagyon is gyakorlati okokból kifolyólag ez az új román "ünnep". Ők nem bevándoroltak, mint a román többség nagyobb része a városokban, hanem igazi, echte őslakosok, ami ott építészeti érték, azt ők, az őslakos magyarok ősei alkották. Cuki eljárás. Lehet, h. nem egykettőre, de meglesz a böjtje. Bizonyos értelemben már alakul. 100 év után ideje is, bár voltak hosszabb megszállások is.
toef36
2020. július 15. 17:58
Kérdezem, van olyan ember, aki ezen csodálkozik? Nincs. Csak GYF és bandája... Nekik nem magyar az erdélyi...
Szuverén maffiaállam
2020. július 15. 16:23
Románia szuverén állam, ezt tiszteletben kell tartani.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik