Mi, a rendszer ellenségei – Gulág-konferencia a NEB szervezésében

2020. február 25. 9:04
Recsk, munkaszolgálat, társadalmi elszigetelődés. A Nemzeti Emlékezet Bizottság szervezésében megkezdődött a magyar gulágvilágról szóló konferenciasorozat. Tudósításunk.

Nyitókép: a recski emlékmű

 

A Nemzeti Emlékezet Bizottság konferenciasorozatot indított útjára, amelynek célja a magyar gulágok világának bemutatása. Gulyás Gergely a nyitórendezvényen arról értekezett, hogy a köztudatba jobban bele kell emelni történelmünk egyik legtragikusabb korszakának eseményeit. A gulág világát az ország megtörésére létrehozott szervezetnek nevezte, amelyet a rendszer ellenségeivel való leszámolásra fejlesztettek ki a magyarországi kommunisták. Beszédében kitért arra a problémakörre is, hogy milyen nehézségei lehetnek a hiteles történetmesélésnek, hiszen

egy szörnyű kor szellemét egy egészen új élethelyzetben és megváltozott világban kell bemutatni. 

A történelemkutatás eredményei a miniszter szerint jövőformáló erővel bírnak, és az új nemzedék számára kell elérhetővé, kézzelfoghatóvá és átélhetővé tenni a múlt üzenetét. Mindezt pedig olyan módon, hogy elfogadható legyen mindenki számára. Fontos szem előtt tartani ugyanis, hogy a természetes érzékenységet kiváltó történelmi tragédiák megismerésére és az ebből eredő következtetések levonására nem mindenki áll készen.   

A magyar kommunista terror Recsken

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke Recsk és a magyar gulág fogalmát a kommunista terror szimbólumaként említette beszédében. Amíg a gulág Szolzsenyicin óta a kiszolgáltatottság és az embertelenség jelképe, addig

az erőszak és kommunista terror magyar szimbóluma Recsk.

Kifejtette, hogy a gulágokkal emberek tízezreit lehetett elszigetelni a társadalomtól, továbbá hogy a kommunista rendszer kiépülése valójában már 1945-tel elkezdődik, és 1953-mal sem lehet lezártnak tekinteni. Bár a kényszertáborok felszámolásával kicsit föllélegezhetett a társadalom, azonban távlatosabb következményként a táborokból kiszabadultak nem tudtak azonnal beilleszkedni a régi környezetükbe. Rendőrhatósági megfigyelést kaptak, és sok esetben nem kaphatták vissza a régi munkájukat sem. A kiállítás és programsorozat célja az ő tragédiájuk földolgozása és egy olyan történelmi kor ábrázolása, amelyről nagyon kevés vizuális információ maradt fönt.

Bíróság vagy „tábor”?

Zinner Tibor, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanára beszédében Rákosi Mátyásról és az internálás témaköréből emelte ki a Szovjetunió érdekszférájába került Magyarország legfőbb társadalmi problémáit. 1950 április 24-én három személynek terítettek Rákosi Mátyás lakásán: a meghívónak, a köztársasági elnök Szakasits Árpádnak és vejének, Schiffer Pálnak. A köztársasági elnök még azon a napon őrizetbe került. Az ebéd így indult, hetekkel később pedig gyors tempóban zajlottak az internálások. Zinner Tibor bemutatta a kommunista vezetés jogi háttércsapatát is, illetve a történeti feltárások legfőbb nehézségének elsősorban a horrort nevezte meg, amellyel a kutató találkozhat nap mint nap a korszak tanulmányozása során.  

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés