Fantomvoksok Amerikában

2019. december 19.

Sándor Lénárd
A szoros választási küzdelmekben az állampolgársággal nem rendelkező bevándorlók jogellenes részvétele is eldöntheti az eredményt az Egyesült Államokban. Ők inkább a Demokrata Pártot támogatják, vagyis törvénytelen voksolásuk főként a baloldalt erősíti – mondja Jesse Richman, az Old Dominion University politikatudomány-professzora.

Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy a nép elnököt választ, mégis egy elektori kollégiumra szavaz.  El tudná magyarázni e kettősség hátterét?

Az államok eredetileg egy központi kormányzat megalakítása érdekében léptek szövetségre, miközben sok hatalmat továbbra is maguknak tartottak fenn, ideértve a választással összefüggő hatásköröket is. Ennélfogva a voksolás mindig több szinten zajlik: az államok választanak először, és aztán ezekből az eredményekből formálódik országos választás.  Az elnökválasztás során minden állam egy meghatározott számú elektori szavazattal rendelkezik, ez az adott állam képviselői és szenátorai számának az összege, ennek megfelelően az elektori szavazatok száma államonként eltér. Minden állam saját maga dönt arról, milyen módon osztja el ezeket a szavazatokat. A legtöbb államban a többségi elvnek megfelelőn a többséget szerző jelölt kapja az elektori voksokat, de nem mindenhol. Például néhány állam éppen arra használja a jogalkotási hatáskörét, hogy értelmetlenné tegye az elektori kollégiumot. A választási rendszerük szerint ugyanis az elektori szavazatokat az a jelölt kapja, amely országosan a legtöbb voksot kapja, függetlenül attól, hogy az adott államban melyik jelölt nyer. Ennek alkotmányossága azonban kérdéses.

Vagyis éppen a választási rendszer sajátossága miatt nem feltétlenül az a jelölt lesz az elnök, aki országosan a legtöbb szavazatot kapja…

Így van, és az elnökválasztási kampányok is ennek megfelelően zajlanak. Az számít, hogy ki melyik államot nyeri, vagyis a kampányok mindig azokra az államokra összpontosítanak, amelyekről úgy vélik, hogy megnyerhetik. Így senki nem fog például Kaliforniában kampányolni, az ugyanis nem ingadozó állam: Hillary Clinton közel kétharmados arányban győzött Donald Trumppal szemben. Pennsylvania viszont ingadozó állam, így a jelöltek sok időt töltenek ott. A választási győzelemhez az elektori szavazatok többségének megszerzésére van szükség, függetlenül attól, hogy egyébként az adott jelölt országosan több szavazatot tudhat magáénak. Ennek megfelelően az amerikai történelemben négy vagy öt alkalommal is előfordult, hogy nem az a jelölt szerezte meg az elektori voksok többségét, aki országosan több szavazatot szerzett.

Legnagyobbrészt a becsületességen múlik, hogy az állampolgársággal nem rendelkezők távol maradnak-e a választástól
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés