EMMI: Minden területen javultak Magyarország oktatási eredményei a PISA mérésben

2019. december 3. 10:17
A családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében.

A magyar tanulók a 2015-ös eredményekhez képest jobban teljesítenek – derül ki a PISA felmérésből.  A magyar diákok eredményei mindhárom mérési területen – a szövegértésben, matematikában, természettudományban  – javultak.

Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát. Szintén pozitív, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás és a magyar tanulók 68%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével. A nemzetközi PISA mérésre – melyben ezúttal 79 ország vett részt – 3 évenként kerül sor, a 2018 tavaszán végzett felmérés eredményeit ma mutattat be az OECD. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint a javuló tendenciák mögött ott vannak a köznevelésben elindított fejlesztések,  az állami felelősségvállalás az iskolák fenntartásáért, a pedagógusok, a  gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések.  Az államtitkár azt is hangsúlyozza, hogy feladat van még bőven, holnaptól a 2021-es mérésre készülnek. A kormány jövőre 645 milliárd forinttal többet fordít oktatásra 2010-hez képest, 355 milliárddal többet pedagógus bérekre, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát az ingyenes gyermekétkeztetésre és folyamatosak az iskolafejlesztések.

Közel az OECD átlaghoz
 
Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát, mely a szövegértésben 487, a matematika és a természettudomány területén 489 pont, a magyar tanulók teljesítménye csak 1-2%-kal marad el ettől. Az OECD elemzése kiemeli, hogy a magyar tanulók a szövegértés területén a szociokulturális hátterükhöz képest jobban teljesítenek.  A magyar tanulók a szövegértés területén 470 helyett 476 pontot, a matematika területen 477 helyett 481 pontot, a természettudomány területén 477 helyett 481 pontot értek el. Ezzel Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29-38. helyet (2015: 35-47 hely), a matematika területén a 31-37. helyet (2015: 35-39 hely), a természettudomány területén a 29-34. helyet (2015: 34-39 hely) érte el.
 
Szövegértésben a magyar eredmény Olaszországéval egyező, 8 ponttal elmarad Ausztriától, de 6 ponttal jobb Luxemburgnál. Matematikából a magyar eredmény Spanyolországéval egyezik meg, 3 ponttal jobb az Amerikai Egyesült Államok, de 6 ponttal rosszabb Olaszország eredményénél. A természettudomány területén a magyar eredmény 2 ponttal gyengébb a spanyol eredménynél, ugyanakkor 3 ponttal jobb Oroszországnál és 13 ponttal jobb Olaszországnál.  A szomszédos országok közül - társadalmi, anyagi helyzetünknek megfelelően – Ausztria (bár ők mindhárom területen romlottak) és Szlovénia eredménye jobb a magyarnál, Horvátország szövegértésből, Szlovákia pedig matematikából ért el a magyarnál néhány ponttal jobb eredményt, Szerbia, Románia, Ukrajna minden mutatója érdemben gyengébb a magyarnál.

A magyar oktatási rendszerben nagyok az eltérések

A PISA mérés ismét rámutatott arra az évtizedes állapotra is, hogy a magyar oktatási rendszerben nagyok az eltérések, a kiváló és a gyengébb teljesítmények egyaránt jelen vannak. Csökkent ugyanakkor 2015-höz képest az alulteljesítők aránya: a szövegértés területén 27,5% helyett 25,3% (OECD átlag: 22,7%), a természettudomány területén 26% helyett 24,1% (OECD átlag: 22%), a matematika terén 28% helyett 25,6% (OECD átlag 24%) teljesített a második képességszint alatt. A mindhárom területen alulteljesítő tanulók aránya 15,5%, az OECD átlag 13,3%.

A mérés érdekessége, hogy nemcsak a diákok tudását, készségét méri, hanem a diákok egyéb az iskolai légkörrel kapcsolatos véleményét is.  A családi háttérnek Magyarországon valamennyi mérés szerint átlag feletti szerepe van a tanulók teljesítményére, a 2018-as mérés szerint a teljesítménykülönbségek 19,1%-át ez magyarázza. Ez egyértelmű javulás a 2015-ös mérés eredményéhez képest, amikor ez a mutató 21,6%-os, a 2012-es mérés során 23%-os, 2009-ben pedig 26%-os volt. Az OECD átlaga ezen a téren 2015-ben 12,9%, 2018-ban pedig 11,9% volt. A magyar adathoz hasonlót produkál egyébként Franciaország és Németország oktatási rendszere. Abban minden oktatási szakember egyetért, hogy a magyar iskolarendszer hátránykompenzációs képességét erősíteni kell, ezért is került sor 2013-ban az iskolák állami fenntartásba vételére, hogy ne legyen az, hogy a gazdag településeken jobb, a szegény településeken pedig rosszabb iskolák működnek, emellett számos a gyermekes családokat és az iskoláztatást segítő intézkedés segítette a családok szociális biztonságának  és ezzel a családi háttér javítását.  A 2012-es és 2015-ös PISA méréskor ennek még alig lehetett hatása, a javuló eredmények ugyanakkor igazolják a Kormány ezen intézkedését.

Iskolai légkör
 
A PISA mérés vizsgálta az iskolai légkört is. Magyarországon a tanulók 23%-a jelezte, hogy az elmúlt hónapban legalább egyszer piszkálták a társai, ami pontosan megegyezik az OECD átlaggal. A magyar tanulók 90%-a nyilatkozott úgy, hogy általában megtalálja a kiutat a nehéz helyzetekből, míg az OECD országok átlaga ezen a téren csak 84%. Az OECD országokban a tanulók 21%-a hiányzott legalább egy napot az iskolából a PISA teszt előtti két hétben, Magyarországon ez az arány csak 12%. A magyar tanulók 73%-a nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint a tanára szeret tanítani, az OECD átlaga 74%. A magyar tanulók 68%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével, az OECD átlag 67%. A nemzetközi mérés adatai azt mutatják, hogy a magyar oktatás teljesítménye ezen a téren is megfelel a világ élvonalába tartozó országok átlagának.

Összesen 78 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

a libsi oktatáspolitika eredményesebb volt(2009)

"EMMI: Minden területen javultak Magyarország oktatási eredményei a PISA mérésben 2019. december 3. 10:17"
Ez 444-es és a többi Soros-lotyók, Soros-latrok médiájában így tükröződik:
Az Orbán-kormány szétverte az oktatást

Sem örömtűzre sem sopánkodásra nincsen ok, valamit javultunk 2015-höz képest. A tágabb, összesített rangsor érdekesebb. Kína és Szingapur vezet, ez nem meglepő, Észtország viszont a harmadik, ami megmutatja azt, hogy egy kis ország, ha akarja mire képes. Régiónkat tekintve a lengyelek, csehek és szlovénok előttünk vannak, Ausztria mögöttük egy kicsivel, épp az OECD átlagot hozza, amíg mi kicsivel az átlag alatt vagyunk, a szlovákok, románok, szerbek meg mögöttünk vannak.

Én azt olvastam, hogy Kínában négy nagyvárosi körzetben ( Peking, Shanghai, Csen-ez és Csen-az.... ) íratják meg a tesztet, ami vagy 180 milliós lakossági minta. Nyilván gyengébb lenne az eredmény az egész Kína tekintetében.

Van benne igazság, de azért bonyolultabb a helyzet. Emlékeim szerint a Pisa gyakran a problémamegoldó képességre megy rá ( pl. a természettudományi résznél). Azaz a válaszhoz csak több különböző tárgyban ( fizika, matek, biológia) megismert infok birtokában, azok szintézisével lehet eljutni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés