Cirkusz helyett

2019. november 21. 7:53

Kiss Gergely
Magyar Nemzet
Senki nem mondja és írja, hogy a magyarországi fizetések beérték az osztrákot, de a felzárkózás végre elkezdődött, és több éve tart.

„És most, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedik a járműiparra, amikor dúl a vámháború, amikor végeláthatatlan kínlódásnak tűnik a brexit, miközben egyes országokban folyamatosak a tüntetések, joggal lehet kedvezőtlennek ítélni a külső környezetet. Amelyik országnak erős a belső piaca, az válságállóbb is. Magyarország ebben a helyzetben van. Nem volt ez mindig így, de az már a múlt.Hogy sikerült ezt elérni? Első lépésként rendbe kellett tenni az állam pénzügyeit, hogy menet közben ki lehessen alakítani egy kedvező üzleti környezetet. Ezt szolgálta az adórendszer átalakítása és a foglalkoztatás ösztönzése.

Minél többen dolgoznak, annál többen fizetnek adót, tehát az elvonás mértéke is csökkenthető lesz. Ez pedig kedvez a vállalkozásoknak, könnyebb a magasabb béreket kigazdálkodni. Ehhez hozzá lehet számolni az állami kedvezményeket (például a családok segítését és az otthonteremtés támogatását), amelyek mind erősítik a fizetőképes keresletet. Leegyszerűsítve így történt meg, hogy 2010 óta 86 százalékkal nőttek a nettó bérek Magyarországon.

Mindebben nem csak a versenyszféra játszott szerepet. Hiszen például a pedagógusbérekre jövőre 355 milliárd forinttal jut több, mint 2010-ben. A szakképzésben tanító több mint 32 ezer pedagógus fizetése pedig 2020 júliusától átlagosan harminc százalékkal nő. Az egészségügyben szintén több lépcsőben emeltek a fizetéseken, míg az orvosok átlagkeresete 2010-ben 314 ezer forint volt, addig 2018-ban 645 ezer forint.

A mentőszolgálati dolgozók fizetése majdnem megduplázódott, a szociális dolgozóké pedig 2010 óta 84 százalékkal nőtt. Két hír tegnapról: átlagosan harminc százalékkal nő minden bölcsődei szakdolgozó bére 2021-re és három részletben emelik a bírák és az ügyészek illetményét. Januártól a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos emelésnek örülhetnek, majd 2021-ben és 2022-ben további 12, illetve 13 százalékosnak.

Senki nem mondja és írja, hogy a magyarországi fizetések beérték az osztrákot, de a felzárkózás végre elkezdődött, és több éve tart. Az irány mindenképpen jó. A közszféra bérrendezésének a jövőben már csak azért is folytatódnia kell, mert az üzleti szektorban jelentős mértékben emelkednek a fizetések.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A tendenciák tényleg figyelemre méltóak, az eredmények úgyszintén. Ugyanakkor az is tény, hogy a szociális ágazatban 600 euró a diplomás szociális munkások fizetése évtizednyi munkatapasztalat után, míg a közigazgatásban 20 év munka után két diplomával keresnek 800 eurót az emberek. A megélhetési költségek (lakhatás, élelmiszerek, ruházkodás, közlekedés, satöbbi) ugyanakkor nyugati szintűek.

Válaszok:
Agricola | 2019. november 21. 14:40

A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Ilyen mondatokat olvastam: ""Kelet és Nyugat-Németország között még mindig jelentős különbségek vannak rápillantva az illetményelszámolás cédulára.
INGOLSTADTBAN TÖBB MINT KÉTSZER ANNYIT KERES/SZEREZ MEG EGY MUNKAVÁLLALÓ, MINT GÖRLITZBEN "(A VOLT KELET-NÉMETORSZÁGBAN).
"Nincs (Kelet-Németországban) egyetlen DAX-konszern sem (olyan nagyvállalkozás központja, mely a német tőzsdeindexben szerepel),
kevesebb gazdasági erő, több munkanélküli: a Kelet-Németország a kormányjelentés
szerint még sok tekintetben Nyugat-Németországtól még mindig elmarad"
Azok az országok, melyek a Béketábor foglyai voltak csaknem fél évszázadon keresztül még nem tudtak felzárkózni.
Ez azért jó hír:
"Mind a negyedéves, mind az éves GDP-növekedést tekintve Európa élén áll Magyarország."
Azt jelenti, hogy a felzárkózás tendenciája érvényesül.
(https://www.mnb.hu › letoltes › kis-katalin-schindler-istvan-realgazdasagi-f...
2019. aug. 23. - Reálgazdasági felzárkózás a számok tükrében – Mi, mennyi, miért?)
Az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson, az EU-átlag százalékában grafikonból kiderül, hogy 2009-ben Magyarország az EU-átlag 64 %-át érte el, míg 2018-ra ez az érték 70,2 %-ra növekedett.
Ha ugyanolyan gyorsan növekedne a magyar gazdaság is, mint az EU átlag, akkor sohasem tudnánk felzárkózni.
Van ok a hálaadásra.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés