Délibábos Nyugaton

2019. november 19. 7:24

Őry Mariann
Magyar Hírlap
A volt szocialista országok liberálisai mindig túlkompenzálnak, kényszeresen akarják bizonyítani a Nyugathoz tartozásukat.

Magyar jelölt ellen kampányolni, Magyarország elleni szankciókat kisírni, amerikai és európai beavatkozásért könyörögni önmagában is megvetésre méltó, pláne, ha ezen erőfeszítések fő célja a belpolitikai haszonszerzés. Nem csak erről van azonban szó.

A volt szocialista országok liberálisai mindig túlkompenzálnak, kényszeresen akarják bizonyítani a Nyugathoz tartozásukat, előszeretettel határozzák meg magukat inkább európainak, mintsem magyarnak – mintha ez a kettő elválasztható lenne. Valójában azonban saját provincializmusukat bizonyítják, amikor 2019-ben is kritikátlanul ünneplik a nyílt társadalmak rendszerét, amivel nyugaton már fél évszázada kísérleteznek, és egyre többen keresik a kiutat belőle. Nem érzik magukénak a magyarság hagyományos közösségteremtő élményeit és jelképeit, ezért szüntelenül újra akarják definiálni az identitásukat, hátha találnak egy olyan öndefiníciót, ami pont olyan, mint a nyugati liberalizmus: egyszerre kommercializált és nihilista. Ezek az emberek természetes szövetségesei mindazoknak a nyugati liberális politikusoknak, akik vissza akarják parancsolni Kelet–Közép-Európát a kontinens perifériájára. Míg Edmund Stoiber úgy fogalmazott nemrég Budapesten, hogy »Magyarország ősi hellyel rendelkezik egy újraegyesített Európa közepén«, addig sokak szemét szúrja a térség megerősödése. Witold Waszczykowski volt lengyel külügyminiszterrel, az Európai Parlament külügyi bizottságának alelnökével kétszer is készítettünk interjút az elmúlt két hónapban. A magyar biztosjelöltek körüli vitákat, a Fidesz elleni támadásokat az EP-ben mindkét esetben az Európában dúló ideológiai harcra vezette vissza.

Waszczykowski szerint sokan arra törekednek, hogy a demokráciát liberális, sőt balliberális demokráciává változtassák, és ezért kizárják a politikai diskurzusból azokat a pártokat, amelyek olyan hagyományos értékekre épülnek, mint a hazafiasság, a kereszténység és a család. »Azonban mindezzel az indoktrinációval szemben egyes pártok, mint a Fidesz vagy a Jog és Igazságosság nemcsak hogy túléltek, hanem választásokat is mertek nyerni, ráadásul sikeresen irányítják az országukat. Ez pedig frusztrálja a nyugat-európai liberális politikusokat, hiszen nem értik, hogyan lehet ez, hiszen annyi energiát és pénzt, beleértve a Soros Alapítvány pénzét, öltek a társadalmaink befolyásolásába.«”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 19 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Annak idején a kommunisták a szocialista tartalom kötelezettsége mellett megengedték a nemzeti forma létét, ami némi mozgásteret biztosított a tartalomban is. Liberálisaink maradéktalanul elkötelezettek a nemzetköziség mellett.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés