Üvöltöző épületek – a Liget-projekt konzervatív szemmel

2019. november 18. 14:48
Gulyás András
Válasz Online
Az épületekkel járó zsúfoltság miatt a hangulat változik majd meg, alakul át, alighanem végleg.

„A faátmérők és zöldfelületi arányok közt rég elveszett a lényeg a Városligetről folyó vitában. Próbáljunk hát rátalálni újra! Elődeink kétszáz éve még tudták, mi a park értelme, időközben azonban, úgy tűnik, sokan elfelejtették. Ez a kulturális változás pedig leginkább azokat sújtja, akik bár önmagukat konzervatívként határozzák meg, a Városligetért küzdőket a »ballib« tábor fanatikusaiként, esetleg lepukkant drogosokként, »koszlidércekként« bélyegzik meg, és szinte követelik minél nagyobb épületek felhúzását a parkba, illetve környékére.

Pedig mi más lehetne a konzervatív álláspont egy kétszáz éves, egyedülálló kulturális értékkel kapcsolatban, mint annak felújítva megőrzése?

A felújítás – figyelem! – egyáltalán nem építkezést jelent. Tegyük csak fel nyugodtan a kérdést: miért járt ki rendszeresen Arany János a Városligetbe verset írni? Vagy: miért festett Barabás Miklós, Kmetty János a Városligetben? Nem pusztán faátmérők vagy zöldfelületi arányszámok hatására, és biztosan nem mértéktelen épületek miatt.

A hivatalos látványtervek ugyan elfedik a mértéktelenséget, de immár elég kisétálni a Városligetbe, hogy lássuk, mi tűnik el abból, amit ligetnek, azaz »kisebb ritkás erdőnek, fásított parknak« hívtunk az értelmező kéziszótár lassan elavuló meghatározása szerint. Becslések szerint a faállomány tíz százalékát is érintik az építkezések.

»Mi más lehetne a konzervatív álláspont, mint a felújítva megőrzés?«

De mondom, nem csupán a faállományról van szó, hiszen az épületekkel járó zsúfoltság miatt a hangulat változik majd meg, alakul át, alighanem végleg. Érti ezt, aki sétált már ősfás parkban vagy a Városligetben. Ha az egykorú New York-i Central Parkhoz nyúlnának így hozzá, vajon ott is hallgatna a konzervatív értelmiség?

Itthon persze könnyen válhat Soros-bérenccé egy kiemelt kormányzati beruházás kritikusa, de a párthűség (»ellenzem, de politikai családomat mégse árulhatom el« – ahogy ezt egy ismerősöm megfogalmazta), vagy a közügyek iránti közöny sokakat megóv e veszélytől. Ha feleannyi nyilvános hozzászólás született volna a Liget ügyében, mint ahány kiállítás nyílt, könyv megjelent parkokról, kultúráról, ember és természet viszonyáról az elmúlt három évben, ma nem itt tartanánk. Magánkertjét mindenki védi, a zsúfolt városrész közparkját sokkal kevésbé. Pedig emlékek százai kötnek a parkhoz minden pesti gyereket, felnőttet, konzervatívot, liberálist, bal- és jobboldalit egyaránt.

Mi maradjunk most mégis a konzervatívoknál. Roger Scruton (Conservatism: An Invitation to the Great Tradition) a konzervatív álláspont jellemzőjeként kiemeli a közösségek tiszteletét szemben a központi diktátumokkal, a párbeszéd jelentőségét, a szabályozás állandóságát. Ezek együtt védenek a hatalmon levők önkényétől.

Az érintett közösség véleménye a Városligetről így szól: »A park legfőbb értékének a csendet, nyugalmat, a természetszerűséget, idős növényzetet tartják.« Így foglalja össze az a tudományos parkhasználati kutatás, amelyet a Baán László vezette Szépművészeti Múzeum rendelt meg. Csakhogy minden egyes épület növeli a zsúfoltságot, csökkenti a nyugalmat, és pusztítja – kisebb vagy nagyobb mértékben – az idős növényzetet.

Az érintett közösségeken, szakmákon nem csak ekkor léptek át a projekt felelősei. Így hozták meg a városligeti törvényt is: vasárnap este beterjesztve, keddre lezárva a vitát. Ugyanígy nem törődtek az ellenvéleményekkel az építési szabályzat megalkotásakor, a közmeghallgatásokon, partnerségi egyeztetéseken, Liget-fórumon. Párbeszéd az alapkérdésekről bizony soha nem volt.

A szabályozás állandóságáról sem beszélhetünk. A projekt felelőseinek éveken át csak kérniük kellett, a fővárosi közgyűlés készséggel írta át az építési szabályzatot. »A Pannon Park projekt megvalósításához kapcsolódóan a jelenleg érvényben lévő Városligeti építési szabályzatot (VÉSZ) több ponton módosítani szükséges« – vezeti fel az egyik kívánságlistát egy Persányi Miklós által írott levél. Így szűnt meg idős fák kiemelt státusza, így számítottak be épületen belüli zöldfelületet a zöldfelületi arányba, hogy kijöjjön a megfelelő szám. A változó igényekhez igazodó folyamatos módosítgatás távol van a jog konzervatív ideáljától. A Városligetben a nagy cél mindent szentesít.

Mi ez a mindent igazoló szent cél, vízió? A világ legjobb, egyedülálló, nemzetközi színvonalú épületei, melyek az élvonalba emelnek bennünket – szól az ingatlanfejlesztő érve, bár a Városliget új épületek nélkül is az egyik legnépszerűbb turistalátványosság (volt). Európa legjobb szabadidős épülete (a Parlament méretű biodóm), Európa legjobb középülete (a Magyar Zene háza), és egyesen a világ (!) legjobb középülete (Néprajzi Múzeum), visszhangozza a sajtó évek óta az Ingatlanfejlesztő Zrt. reklámszövegeit, újra és újra lehozva a díjakról szóló hírt, hiába minden cáfolat, kiegészítés.

A reklámból kimaradt, hogy ugyanazon a »versenyen« született mindegyik díj, ahol kellő összeg befizetésével egészen jó eséllyel lehet hazavinni az évenként kiosztott számtalan legjobb épületnek járó elismerés egyikét.

Túl ezeken a díjakon, alig folyik érdemi vita az épületekről. Tegyük fel a kérdést, mi a méltó helyszín kiemelt gyűjteményünknek – egy föld alatti terem a közpark közepén, vagy a Budai Vár? Mit fejez ki a Magyar Zene Háza, és mi köze egy wellness-központhoz? Miként illeszkednek egymáshoz, parkhoz, környékhez ezek az épületek?

Az állatkerti elefántház játékos és kifejező stílusa helyett épített környezetéhez, a Széchenyi fürdőhöz sem illeszkedik a fémszerkezetű, műanyag borítású, Parlament méretű biodóm, amely még a Hősök tere királyszobrai közt is látható lesz.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Arany János nem a Margit-szigetre járt?
Egyébként most az a kérdés, a Nemzeti Galéria a Szépművészeti és a restaurációs központ közelébe kívánkozik-e?
Különben az új épületek meglevő romok helyére kerülnek.
Mit lehet a romos Nemzetközi Vásár épületeken fenntartva megőrizni?
Válasz Simicskától??
Ja ,ő már dobta a Heti Választ ,de a sajtó szabadságát Orbánon kérik számon.

Hát akkor tudd:
a legutóbbi 9 (kilenc) évet tekintve
2010-től 2014 elejéig
a Városliget leromlott állapotát a tulajdonosokon (a magyar állam, a főváros, Zugló) lehetett VOLNA számonkérni. Abban az időszakban az államot Orbán kormánya, a fővárost Tarlós és a fideszes többségű közgyűlés, Zuglót pedig a fideszes Papcsák és a fideszes többségű közgyűlés jelentette.
2014 elejétől viszont
99 (kilencvenkilenc) évig, benne a 2016-tól tartó időszakkal,
egyedül a Városliget Zrt. felelős a Városliget állapotáért (a Zrt. élén a nagyon derék Baán László áll).

Az állításod többszörösen is HAZUG.

NEM hülyék, és NEM is most jutott eszükbe vitatkozni.
Ezt a cikkben adott egyik link is bizonyítja:
(neked nagybetűvel írom, hogy észrevedd:) "Az érintett közösségeken SZAKMÁKON nem csak ekkor..."
Ott, a linken olvashatod pl.
a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozat
projektet ellenző véleményét még a Városliget-törvény ELŐTTI időből.

Rosszul gondolod.
Hogy "az új játszótér zseniális" és hogy a "játszótér mellett tiszta modern wc-k" vannak,
az teljesen megfelel a városligeti park ELSŐDLEGES FUNKCIÓJÁNAK.
Ezek a Városliget megújításának senki által sem vitatott, örvendetes részei.
EZZEL SZEMBEN
a városligeti parkba erőltetett 3 múzeumépület + 1 színházépület
a Városliget másod- és harmadlagos funkcióit erősítik fel a parkban az elsődleges kárára.
Hogy mást ne mondjak:
az új játszótér területe 13.000 m2,
de ennél egymagában is NAGYOBB ALAPTERÜLETŰ, 13.400 M2-es lenne az Új Nemzeti Galéria épülete,
a magassága pedig (lakóépülettel mérve) 6 (hat) EMELET – ott a nagyrét mellett
(és ugye, ezzen kívül lenne még további 3 épület a parkban)...

Jaja.

A Fidesz-kormány kiemelt beruházása, a Liget projekt egy olyan egészen speciális beruházás,
amit egyszerűen nem lehet szakmai (urbanista, építész, tájépítész) alapon ellenezni.

Amint egy urbanista, vagy építész, vagy tájépítész személy/szervezet,
mint pl. a linken
a Magyar Urbanisztikai Társaság, vagy a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozat
kifejti az ő szakmai ellenvéleményét,
abban a pillanatban (csiribúúú csiribááá) a szakmai ellenvéleménye "liberálbolsevik hiszti" lesz,
az illető személy/szervezet pedig "libsibolsi" lesz...

Jó, akkor "azt az egyet" elmagyarázom neked.

A PeCsa lebontása – az épület állapota miatt – már esedékes volt;
az emelete pedig, ahol a KM repülési kiállítása kapott helyet, eleve egy fűtetlen, alkalmatlan tér volt.

A PeCsa alapterületénél több, mint 2x (kétszer) akkora az Új Nemzeti Galéria alapterülete,
a magassága is jóval nagyobb lenne (ld.: VÉSZ, Alátámasztó munkarész).
Na, egy ekkora monstrumot húznának fel a Nagyrét mellett, a városligeti parkban.

Ha szükség van Új Nemzeti Galériára,
akkor annak épületét más budapesti helyszínen is fel lehet építeni,
nem kell azzal is a városligeti park beépítettségét növelni.

Most már érted, ugye?

Na,
ha ez jutott eszedbe,
akkor ez csak az iszonyú hülyeségedet bizonyítja (hogy alapvető fogalmakkal sem vagy tisztában).

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés