Bővítési biztos egy országból, amit ma nem vennének fel az EU-ba

2019. november 14. 10:10

Donáth Anna
Facebook
A magyar kormánypárt jelöltjét súlyos útravalóval küldte a miniszterelnök a testület elé: helyette, a nevében ígérgette előre a „türk rokonoknak« a bővítési politikát”.

„Miután a volt fideszes igazságügyi miniszter, Trócsányi László súlyos összeférhetetlenségi problémák miatt e körig el sem jutott, ma Orbán Viktor pótjelöltje, Várhelyi Olivér szakbizottsági meghallgatásai zajlanak. A magyar kormánypárt jelöltjét súlyos útravalóval küldte a miniszterelnök a testület elé: helyette, a nevében ígérgette-árulta előre a »türk rokonoknak« a bővítési politikát.

A mai meghallgatáson a jelölt többszöri felszólításra sem volt hajlandó elhatárolódni ettől a felajánlkozástól. A frakciótárs néppártiakat kivéve mindenkit, zöld, szocialista és progresszív képviselőket is ez érdekelte: Várhelyi az Európai Bizottság, vagy Orbán Viktor embere lesz-e? Erre pedig nem az a válasz, hogy »nem fogadok el utasítást egyetlen kormánytól sem«, Orbán Viktor ugyanis nem hivatalos kormánydöntésekben ad utasítást az elméletileg független szereplőknek. Polt Péter vagy Domokos László sem ilyen csatornán tudja meg, mit kell tennie az általuk vezetett szervezeteknek. A demokráciát maga mögött hagyó, hibrid rezsimben nem így születnek a döntések.

Orbán Viktor hosszú évek alatt olyan országot teremtett, amelyet így ma már fel sem vennének az Európai Unióba. Sajtója, igazságszolgáltatása, törvényhozása, közigazgatása, piaci viszonyai, rengeteg terület immár jelentős részben korrupt, tönkretett, a Fidesz által megszállt. Abszurd helyzet: Várhelyi megválasztása esetén különböző országokban vizsgálni fogja a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmét garantáló stabil intézményeket. Monitorozza a működő piacgazdaság meglétét, valamint adott ország képességét, hogy meg tud-e birkózni az EU-n belüli verseny nyomásával és a piaci erőkkel. Végül pedig a tagságból fakadó kötelezettségek vállalásának és hatékony végrehajtásának képességét, ideértve a politikai, gazdasági és monetáris egységre való törekvéssel történő azonosulást.

Ha hazalátogat Magyarországra, megtekintheti az őt delegáló kormány által teremtett elrettentő példát is.”

Összesen 145 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kevés nagyobb dicséret érhet egy politikust, mint az, hogy olyan országot teremtett, amelyet nem vennének fel ebbe a jelenlegi Unióba. Amelyet a britek is épp otthagyni készülnek...

Miről beszélsz?!?

Az EP-választás és az önkormányzati választás megyei listás szavazása alapján jelenleg ez a párt, a Momentum, kb. a DK-val versenyben a két legerősebb ellenzéki párt egyike.
Cseh és Donáth pedig ennek a pártnak, a Momentumnak a két EP-képviselője.

Nem a tükörrel (a mandinerrel) van baj, nagyon nem... hanem ezekkel a Lenin-lányokkal/fiúkkal - akik a következő 2022-es választáson ugyebár a kormányhatalmat akarják megszerezni...

Pontosan ugyanez jut eszembe nekem is minden egyes alkalommal, amikor ezek (Fekete-Győr, Cseh, Donáth) megnyilvánulnak.
EZEKHEZ képest a néhai SZDSZ az egy decens hazafias párt volt... igen, ez így leírva mutatja a helyzet tragikus voltát.

Most nem jött be az ávós, bolsevik feljelentő spicliskedés, Anna.

Most akkor mi van? Dobrev azt mondta, Várhelyi elhatárolódott Orbántól, Donáth szerint nem. Látszik, ez a visszavonulási képletük / nyomon lehet követni az EU-s magyar ellenzékieknél/: Várhelyi sem lehet; lehet, de ne kapja meg a portfóliót; határolódjon el Orbántól; Várhelyi lesz, de elhatárolódott; nem határolódott el eléggé. Íme, a balos "tekintélymentés", a hátrálás.

Hogy te mennyire butuska vagy! Nem a két szép szemünkért vettek fel bennünket az EU-ba, hanem gazdasági érdekből.
Várhelyi okosan válaszolt ugyanazokra a feltett kérdésekre. "Egyetlen" érted butika, egyetlen kormánytól sem! A franciától sem.

Amikor a gyarmatosítók válogatnak:
Hiszen a portugálok 1415-ben kezdték (EU),
a spanyolok 1492-ben (EU),
az oroszok 1580-ban,
a hollandok 1602-ben (EU),
a franciák 1605-ben (EU),
az angolok (britek) 1607-ben (EU),
a dánok 1620-ban (EU),
a svédek 1638-ban (EU),
a németek szintén 1638-ban (EU),
az osztrákok 1719-ben (EU),
a belgák 1885-ben (EU),
az olaszok szintén 1885-ben (EU),
végül a norvégok 1927-ben.

Az a helyzet, hogy ha me lenne a népszavazás Magyarország EU-csatlakozásáról, valószínűleg mi sem akarnánk belépni, mellesleg a mai jogszabályok szerint az akkori érvényes szavazás ma érvénytelen lenne.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés