Ezen múlik minden

2019. november 13. 7:06

Jakubász Tamás
Magyar Nemzet
Bizonyára a feketézés letörése is hozzájárult ahhoz, hogy a kormányzati döntéshozók mára korábban ritkán látott helyzetbe kerültek.

„Hogy a közpénzügyi kérdések kezelése miképpen mutatja meg a felfogásbeli eltéréseket, arra az elmúlt egy-két évtized magyar belpolitikai történései éppen elég példával szolgáltak. Nem is volt olyan rég, amikor még – Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége mellett – az MSZP és az SZDSZ koalíciója határozta meg az ország dolgainak alakulását. Akkoriban a pénzügyek terén valósággal tobzódott a kormányzati kreativitás: csak úgy sorjáztak a megszorítási ötletek, repkedtek az új adókról szóló teóriák. Ha a nemzetközi hitelek nem bizonyultak elegendőnek, fizettek a kisebb és nagyobb hazai cégek, ha onnan már nem volt mit elvonni, jöttek a legálisan dolgozó magánszemélyek, és végül sorra kerültek a nyugdíjasok is. Mindehhez – élükön Gyurcsánnyal – páratlan show-műsort adtak elő a baloldali prominensek, hol azt bizonygatva, hogy nem fog fájni, hol meg azt, hogy fájni fog. Mint kiderült, a rafinált módszerekkel bevasalt pénzekre kizárólag azért volt szükség, hogy a balliberális elit minél tovább hatalomban maradhasson.

A trükkök százait, zsebeik kiforgatását idővel megunták a választópolgárok, a 2010-es politikai változás pedig az adóügyekben is fordulatot hozott. A Fidesz–KDNP-kormány úgy vélte: eljött az ideje annak, hogy azok a szereplők is kellően részt vállaljanak a közös terhek viseléséből, amelyek korábban azt nem tették meg. A hatósági figyelem rövid úton a számla, a nyugta nélkül üzletelő gazdasági résztvevőkre terelődött, előbb a kereskedelem, majd az áruszállítás elektronikus ellenőrzését alakították ki, tavaly óta pedig a vállalkozásoknak be kell küldeniük elektronikusan nagyobb számláik összes adatát az adóhivatalhoz. A következmények magukért beszélnek: valósággal ömlik az adó a kincstárba, miközben a szakmai szervezetek szerint egyre kevesebb a csaló. Bizonyára a feketézés letörése is hozzájárult ahhoz, hogy a kormányzati döntéshozók mára korábban ritkán látott helyzetbe kerültek: szabadon, külső befolyás nélkül határozhatnak nagy horderejű kiadásokról. Az elmúlt években százmilliárdos adócsökkentési programok indultak, emelkedtek az állami szféra fizetései, s bővült a családtámogatási rendszer – a kormányzat világosan állást foglalt arról, mit tart a legfontosabbnak.

A korábbi és a mostani politikai felfogás között világos a különbség: nem mindegy, hogy a pénzt honnan teremti elő az állam és az sem mindegy, mire fordítja. Ám most a kérdés leginkább az, mit hoz a jövő. Annyi bizonyos, hogy a tegnap benyújtott javaslatok szerint a kormány újabb drasztikus intézkedést vezet be a feketézők ellen, ami – az eddigiekből kiindulva – újabb számottevő bevételeket hozhat. Rövidesen kiderül az is, hogy a gazdaság és a családok helyzetének javítását célul kitűző kabinet újabb adócsökkentésről, a gyermekkedvezmény emeléséről, további béremelésről, netán nyugdíjkorrekcióról határoz-e, vagy más módon él anyagi lehetőségeivel.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez nem igaz. 2008-ig ugyanolyan konjunktúra volt, mint az elmúlt pár évben. (illetve 2010-ben a válság hatásai domináltak)
Az akkori kormány nem tudta kihasználni az akkori lehetőségeket, az államadósság gyorsabban nőtt, mint a GDP (pedig szinte minden állam által elköltött pénz beruházásnak minősül - azaz GDP növelő... Ezen alapult Keynes multiplikátor-hatás elmélete). A környező országoktól folyamatosan szakadtunk le minden mutatóban, ez egyértelműen az akkori kormánynak köszönhető ("nem értettünk hozzá", "annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni")
Ehhez képest most minimum a környékbeli országokkal együtt mozognak a hazai mutatók, vagy azoknál jobbak.

És ugye nem arra reagáltál, amiről a cikk szólt: az a gazdaság kifehérítéséről szólt, ami a rendszerváltás óta húzódó régi adósság. Addig kvázi elfogadott dolog volt, hogy muszáj adót csalni, számlát venni, mert mindenki ezt csinálja, (aki nem, az balek), ilyen a magyar néplélek. Hát mostanra meg kiderült, hogy nem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés