A kereskedelem háború, csak más eszközökkel

2019. november 2. 13:25
Oláh Dániel
Hogyan gazdagodtak meg a legfejlettebb országok? Hiába is tudakolnánk tőlük, nem azt mondanák, amit valójában tettek a jóléthez vezető úton. Ezért kérdezi a Makronóm inkább az ötven országot megjáró, öt nyelven oktató, karrierjét egy európai cég felépítésével kezdő norvég közgazdászt, Erik S. Reinertet.

A FEJLETT ORSZÁGOKBAN SENKIT NEM ÉRDEKEL

Reinert felzárkózásról szóló könyvét olyan „elmaradott régiókban” olvassák, mint a posztszovjet térség, Latin-Amerika, Afrika vagy Kína. Húsz nyelvre fordították le, és minél nagyobbak a gazdasági problémák egy országban, annál nagyobb a kereslet is rá. „Sosem dedikáltam annyi példányt, mint az ukrán változatból – ahol új kiadás jön novemberben –, legutóbb pedig burmai és örmény kiadásban állapodtunk meg” – sorolja.

„A 19. századi német közgazdász, Friedrich List jól látta, hogy a gazdag országok miután gazdaggá válnak, felhúzzák a létrát, hogy mások ne követhessék őket. A gazdag országok kényelmesen megfeledkeznek a saját gazdaságpolitikájuk történetéről” – mutat rá, hogy ezen államokban már jóval szerényebb az érdeklődés a számukra kellemetlen gazdaságpolitikai múltat feltáró kötetre.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés