Gulyás: A kereszténység kultúrája az igazság keresésének kultúrája

2019. október 21. 7:03
A reformáció új fejezet nyitott a társadalmi berendezkedésben és a mindennapi élet számtalan területén – mondta a miniszter vasárnap Budapesten.

A kereszténység kultúrája az igazság keresésének és kimondásának kultúrája – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap este Budapesten, az Október a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat keretében tartott reformációi gálaesten.

Gulyás Gergely kiemelte: „Európát a kereszténység kultúrája tette otthonunkká”, a reformáció pedig számtalan területen tett hozzá ehhez a kultúrához. Nemcsak a hitéletet, a teológiát vagy éppen az egyház intézményrendszerét újította meg, de új fejezet nyitott a társadalmi berendezkedésben és a mindennapi élet számtalan területén – mondta a miniszter. Hozzátette: a reformációnak fontos szerepe volt abban, hogy újra megszülessen az egyensúly a hit és az értelem viszonyában, újra éles határvonal válassza el a hit és a tudomány kutatásának eszközeit, és „mindkét terület a maga igazságaival teljes hitelességgel nyilatkozhasson”.

Kitért arra: az európai keresztyénség és az európai demokrácia nehéz időket él. Nem fegyveres háborúk teszik ma próbára, hanem meg-megújuló kulturális és életmódbeli küzdelem, amely mögött „nagyon is létező és tudatos hatalmi tényezők állnak”. E modernkori kultúrharc elsődleges jelszava a dekonstrukció, amely azt hirdeti, minden kultúra, amely az emberiség történetében felépült, elnyomás eredménye, ezért a legjobb lerombolni. A dekonstrukció szerint le kell rombolni az intézményeket, az államot, és le lehet rombolni a közösségeket a családon, a nemzeten át az egyházig; le kell rombolni, hogy a kultúra helyébe a „tagadás kultúrája, a hit helyébe az ideológia, az igazság helyébe a narratíva lépjen” – sorolta a miniszter.

Meglátása szerint azok, akik „összhangban a magyar alaptörvény preambulumával a kereszténység nemzetmegtartó szerepét hirdetik és képviselik, jó úton járnak a közéletben, ez azonban önmagában nem garancia a személyes tisztességre, hitre, sőt, még a becsületre sem”. „Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy a lécet levenni, illetve a lécet leverni nem ugyanaz, ahogyan a mércének nem megfelelni és a mércét felszámolni is alapjaiban különböző” – fogalmazott Gulyás Gergely.

A közéleti kereszténydemokrácia képviselőinek együtt kell élniük azzal, hogy rajtuk azok is számon kérik a mérce betartását, akik nem fogadják azt el létezőnek, helyesnek vagy követendőnek. Megjegyezte: közéleti szereplőként bizonyos helyzetekben fontos a bizonyságtétel, de ha valaki a közélet mindennapjaiban vesz részt Magyarországon, akkor legalább ennyire fontos, hogy a cselekedeteiből látszódjon, miben hisz, vagy hogy van-e bármilyen magasabb rendű érték, amelyet irányadónak tart a mindennapokban.

Ha van ilyen értéke, akkor fölösleges naponta hangsúlyoznia hitét, ha pedig nincs, akkor nemcsak felesleges, hanem kifejezetten kontraproduktív is – fűzte hozzá Gulyás Gergely. Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszöntőjében emlékeztetett: az október a reformáció hónapja programsorozat idei mottója a Római levélből vett idézet: „egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint”.

Kiemelte: az egyetértés „felülről kapott” ajándéka mindazoké, akik hisznek benne, hogy Jézus Krisztus megváltotta az emberiséget, hogy az emberi halandóságra Jézus Krisztus a megoldás. Hozzátette: „egyetértünk abban is, hogy a megváltás szolgálatra kötelez”, hogy „azért kaptuk az evangéliumot, hogy továbbadjuk azt a világnak” – fogalmazott Steinbach József.

A gálaesten Nagy Katalin, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke Rát Mátyás-díjjal tüntette ki Vitéz Ferenc irodalmár, újságírót, a Debreceni Hittudományi Egyetem docensét. A laudáció szerint Vitéz Ferenc 1965-ben született Kisvárádán, felsőfokú tanulmányait a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte magyar-francia szakon. Vitéz Ferencnek 50 önálló kötete jelent meg: verseskötetek, tanulmányok, esszék, irodalmi összeállítások. Ma is szinte naponta publikál a Magyar Hírlapban és saját kulturális, irodalmi lapjában, a Nézőpontban – hangzott el.

(MTI)

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jürgen Klopp A KERESZTÉNYSÉGRŐL
BISHOP: A hite is szerepet játszik az önbizalmában?
KLOPP: Sosem így gondolok erre. Egy sajtótájékoztatón már említettem, hogy egy nap megítél majd az Isten, és ezt így is gondolom. Készen állok rá. Nem teszek rosszat... Igen, az, hogy keresztény vagyok, azt is jelenti, hogy egy kicsit jobbá teszem azt a helyet, ahol dolgozom. Az ember nem gondolhat csak magára. Egy kicsit mindenki önző, de nem lehetünk túlságosan önzők... Ne mindig azt csináld, amit akarsz, inkább tedd, amit tenned kell. Ez nem annyira bonyolult. Nem vagyok pap. Nem megyek oda senkihez, hogy megmondjam, mit kellene tennie, és hogyan kellene élnie. A kereszténység, amennyire én átlátom, jó dolog.

BISHOP: Összefoglalhatjuk úgy a kereszténységet, hogy viselkedj úgy, ahogy bármelyik értelmes ember szeretne: ne bánts senkit, és tedd meg, ami tőled telik.
KLOPP: Igen, azt hiszem, az emberek többsége így gondolkodik, de senki sem kérdezi meg tőlük, hogy miért. Az én helyzetemben gyakran teszik fel ezt a kérdést, úgyhogy elmondom, amit gondolok. Ennyi az egész.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés