Ma 75 éve történt a kiugrási kísérlet

2019. október 15. 13:04
A sikertelen kísérlet miatt a németekkel együttműködő katonai vezetők átvették az irányítást, és a vezérkari főnök nevében a harc folytatását elrendelő hadparancsot adtak ki.

„Románia 1944 augusztusi kiugrása után a szovjet Vörös Hadsereg betörve a Kárpátokba megközelítette a magyar határt. Küszöbön állt az ország hadszíntérré válása, amit Horthy Miklós kormányzó el akart kerülni. Horthy már 1944 júniusától tervezte a német megszállás után kineveztetett Sztójay-kormány menesztését és az ország háborúból történő kivezetésének céljából egy új, hozzá hű kabinet hivatalba lépését. Úgy értékelte, hogy a cselekvésre a németek számára kritikussá vált '44 nyarán jött el a lehetőség. Augusztus 29-én felmentette a németbarát Sztójay Dömét és helyére Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnöknek. Magyarország már 1943-ban, Kállay Miklós miniszterelnöksége során felvette a kapcsolatot az angolszász hatalmakkal a háborúból való kilépés céljából, azonban a teheráni konferencia után egyértelművé vált, hogy az ország a Szovjetunióval lesz kénytelen tárgyalni a fegyverszünetről. A Faragho Gábor altábornagy vezette fegyverszüneti delegáció moszkvai útját titokban készítették elő. Október 8-án a szovjet fél átadta a fegyverszünethez szükséges feltételeket (a harcok beszüntetése, hadüzenet Németországnak, visszavonulás az 1937-es határok mögé), és miután azt a magyar kormány elfogadta, a felek 1944. október 11-én aláírták az egyezményt. A kiugrási kísérlet azonban október 15-én sikertelenül végződött.

A szovjet Vörös Hadsereg már az ország keleti felén tört előre Budapest felé, mikor 1944. október 15-én beolvasták a rádióban Horthy fegyverszüneti proklamációját. A kiugrás nem volt előkészítve, a proklamáció még a kormányzóhoz hű tiszteket is váratlanul érte. A németekkel együttműködő katonai vezetők átvették az irányítást, és a vezérkari főnök nevében a harc folytatását elrendelő hadparancsot adtak ki, amely lényegében érvénytelenítette a kormányzói nyilatkozatot. A nyilasok – német segítséggel – október 15-én mozgósították erőiket, felfegyverzett osztagaik az esti órákra már minden fontos stratégiai pontot megszálltak a fővárosban. Edmund Veesenmayer, a Német Birodalom teljhatalmú megbízottja követelte a kormányzótól, hogy nevezze ki Szálasi Ferencet miniszterelnöknek, és mondjon le államfői méltóságáról. Horthy helyzetét nehezítette, hogy fiát a németek még délelőtt túszként elfogták. Veesenmayer ígéretet tett arra, hogy amennyiben aláírja a dokumentumokat, ifjabb Horthy Miklós visszanyeri a szabadságát, és csatlakozhat a németországi „védőőrizetbe” szállítandó családjához. Horthy végül október 16-án aláírta Szálasi miniszterelnöki kinevezését és a kormányzói tisztségről való lemondását tartalmazó iratot. A következő napon Horthy és családja elutazott Budapestről, fiát azonban Hitler utasítására továbbra is fogságban tartották.

A Szálasi-kormány alapvető stratégiája volt a szovjet csapatokkal szembeni feltétlen ellenállás. Az ország egész területe hadszíntérré vált. A kormányzat kezdeti központja Budapest volt, ám a front közeledtével 1944 decemberében a Dunántúlra helyezte át székhelyét. Tagjai 1945 március végén Ausztriába menekültek, ahol amerikai fogságba estek, és kiadták őket a magyar hatóságoknak. Szálasi Ferencet és kormányának több tagját a Népbíróság 1946-ban háborús bűnök vádjával halálra ítélte és kivégezte.
Magyarország Németország oldalán vesztes félként fejezte be a második világháborút 1945 tavaszán. A német megszállást a huzamosabb időre berendezkedő szovjet megszállás váltotta fel, és megkezdődött a magyar lakosság malenkij robotra hurcolása.

(Kép forrása: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum)

Összesen 62 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Melyik közép-európai ország nem vesztett területet a II. vh-ban?

Papírforma szerint Kárpátalja Csehszlovákiától került a SzU-hoz.

A szövetségesek provokálták ki a német megszállást, nem törődve a magyar zsidókkal
BORHI LÁSZLÓ

"Horthy már 1944 júniusától tervezte a német megszállás után kineveztetett Sztójay-kormány menesztését és az ország háborúból történő kivezetésének céljából egy új, hozzá hű kabinet hivatalba lépését. "

” Az angolszászoknak, akiknek már 1942 nyarától elég pontos értesülései voltak az európai zsidóság sorsáról, a titkos megbeszélések tanúsága szerint világos volt, hogy német megszállás esetén elviszik a magyar zsidókat "

" Valójában a szövetségesek játszottak kétarcú politikát. Céljuk legalább 1943 márciusától fogva az volt, hogy „diszkreditálják a magyar vezetést a németek szemében”, és ezzel kikényszerítsék az ország német megszállását. Annak ellenére folytatták ezt az irányvonalat, hogy biztos tudatában voltak annak, hogy Magyarországon él „Tengely Európa legjobban kezelt és legnagyobb zsidó közössége”."

"Az 1938. november 2-ai első bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarországhoz került. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a vidéket, ezzel Kárpátalja egészét Magyarország annektálta. " (Wikipedia)
Az első bécsi döntést a nyugati nagyhatalmak hallgatólagosan átmenetileg tudomásul vehették, de azon kívüli Kárpátalja nemzetközi jogban megszállt terület volt.

Kárpátalja a trianoni szerződés szerint Csehszlovákiához került. Csehszlovákia felbomlása után Magyarország Tisoval szövetséges németek ellenkezése dacára jogot formált Kárpátaljának az első bécsi döntésben nekünk ítélt területen kívüli részére is. Ezért fegyveres összeütközésbe (mini háborúba) keveredtünk az akkor alakult független Szlovákiával.
A II. vh megkezdése után a Szövetségesek érvénytelennek tekintették a bécsi döntéseket, Sztalin és Benes pedig megállapodott Kárpátalja SzU-hoz csatolásához, amit egy ruszin gyűlés mint saját határozatát elfogadott és 1945. júniusában Kárpátalja a Szovjetunióé lett.

A kommunizmus talán legelfogadhatóbb meghatározását Gyilasz (Beszélgetések Sztalinnal) adta: 'Kommunizmus egy ország iparosításának legerőszakosabb formája'.

Ami a bécsi döntések esetleges háború utáni elismerését illeti. Lengyelország kis lengyel lakosságú területet kapott Cieczyn (Teschen) környékén, ami újra Csehszlovákiáé lett, pedig Lengyelország nem állt No oldalán. Molotov felajánlotta semlegességünk fejében a második bécsi döntés elismerését. Ennek az ígéretnek mi lett volna a sorsa nem tudhatjuk. De Romániát olajmezői miatt a háború után elég nagy becsben tartották, ezért kétséges, hogy törekedett volna bármelyik nagyhatalom felingerelni.

"Csehország szövetséges volt..." - igen győztesek lettek két világháborúban, amelyekben részt sem vettek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés