Van-e létjoga a futballakadémiáknak?

2019. szeptember 22. 12:40
Stratégiaalkotás hiánya, teljesítménykényszer, szervezeti gyengeségek. Számos kritika éri a magyar futball utánpótlás-nevelését, amit nemrég egy nemzetközi felmérés világított át. Az eredményeket lapunk is megvitatta akadémisták körében.

A magyar labdarúgás egyik kulcskérdése és sokak szerint sikerének kulcsa az utánpótlás-nevelés. Ezt a tényt már évekkel ezelőtt felismerte a Magyar Labdarúgó Szövetség, és Dárdai Pál tanácsát megfogadva még 2013-ban felfogadták a Double Pass belga tanácsadó céget, hogy készítsen három átfogó elemzést a magyar futballakadémiák helyzetéről. 2013-ban és 2016-ban már készítettek egy-egy tanulmányt, a legfrissebbet és egyben az utolsót a múlt héten jelentették meg. A vizsgált 19 futballakadémiát 11 szempont alapján értékelték, majd az elért eredmények alapján a futballakadémiákat három csoportba sorolták. A magyar klubok országos átlagban a legjobban a létesítmények (72,5%), a személyzet (65,4%) és a csapatfejlesztés (65,2%) kategóriájában szerepeltek, míg az elemzés szerint

a magyar utánpótlás-nevelés leggyengébb pontja az egyéni fejlesztés,

ez (38,7%), a stratégiaalkotás (41,5%), valamint a szociális és oktatási (45,7%) részleg. A Double Pass feltáró tanulmánya minden mért szemponttal kapcsolatban konklúziót fogalmaz meg, egyben széles körűen tesz lényeges ajánlásokat is.

Az egyes akadémiákat az egymáshoz képest hasonló eredményeik alapján egy jól, egy közepesen és egy rosszul teljesítő csoportba sorolták. A csoportok a következőképpen néznek ki:

Jól teljesítők (6 csapat): Honvéd, DVSC, DVTK, ETO, MTK, Puskás Akadémia.

Közepesen teljesítők (9 csapat): Békéscsaba, FTC, Kecskemét, MOL Vidi, Nyíregyháza, PMFC, Haladás, UTE, Vasas.

Rosszul teljesítők (4 csapat): Kaposvár, Szeged, Várda, ZTE.

A felmérés nyomán megszerveztünk egy fókuszcsoportos beszélgetést korábbi és jelenlegi akadémisták körében, amely során a tanulmány fő következtetéseit beszéltük át. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az alanyok szerint melyek a tipikus erősségek és gyengeségek az elemzésben megfogalmazottakból.

A következő gyengeségekre bukkantunk:

1. Az erős eredménykényszer miatt a klubok az első csapatot folyamatosan ennek alárendelve alakítják, hátráltatva a klubokat az utánpótlás feláramoltatásában.

2. A klubok többsége nem tud biztos anyagi hátteret biztosítani az akadémia működésére. Sőt olyan fordított esetre is van példa, hogy az akadémia támogatja a klub finanszírozását.

3. A toborzás/scouting területén szakemberhiány van, valamint

nem alkalmazzák a labdarúgást segítő tudományokat (pl. dietetika, genetika) és technológiákat (pl. videoelemzés).

4. A toborzás/scouting területén a stratégia következetes betartása helyett a gyakorlatban sokszor informális és adott esetben kivételező, szabálytalan kiválasztás valósul meg.

5. Az utánpótlás szociális és oktatási támogatása a legkevésbé fejlett területe az akadémiáknak, sok helyen nincs ezzel foglalkozó stáb, és az edzőre marad az ilyen problémák kezelése.

Erősségek pedig:

1. Főleg a TAO-forrásoknak köszönhetően mostanra az akadémiák mindegyike rendelkezik a szükséges mennyiségű és megfelelő minőségű sportfelülettel és kiszolgáló létesítménnyel.

2. Jelentősen javult az utánpótlásban játszó labdarúgók megóvása, a sérülések számon tartása és kezelése, valamint az egészségügyi protokollok és eljárások betartása.

3. Az akadémiák szervezeti felépítése mára letisztázott, az alegységek és személyek feladatai és felelősségei jól körül vannak határolva,

az akadémiák szervezeti szempontból professzionálisan működnek.

4. Az akadémiai edzők döntő többsége megfelel az MLSZ licencelőírásainak.

5. Jobb és tudatosabb a stratégiai tervezés, az akadémiák meghatározzák a saját futballidentitásukat és játékalapelveiket, jellemző az alapos szakmai felkészültség.

A kiemelt gyengeségekből és erősségekből két dolog látszik világosan. Az eddig legsikeresebben végrehajtott fejlesztések, bár a legegyszerűbben orvosolható területek voltak, pénz és idő ráfordításával születhettek csak meg. A leginkább fejlesztendő területeket pedig szintén az anyagi ráfordításokkal együtt járó türelmetlen eredménykényszer és irreális elvárások fogják vissza.

Összesen 79 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A futball három fő jellemzője:
1. Technika.
2. Erőnlét, dinamika, gyorsaság.
3. Csapatszellem - kohézió.
Ha a világ legjobbjait 100-100-nak vesszük, akkor a magyaroké:
1. Technika 40.
Erőnlét, dinamika, gyorsaság 35.
3. Csapatszellem - kohézió 75.
Lemaradásunk a 3×100=300-as topszinthez: mínusz 150.
Ötvenszázalékos hátrányban vagyunk a legjobbakhoz képest, mutatóink a felét érik.
Szubjektív pontszámaim, a szomszéd közép-európai országoké átlagosan 200.
De Svájcé pl. 220, a svédek 210, hollandok, belgák, portugálok 230-240.
(Az országok nemzeti ligáiról beszélek.)
Mi lenne a megoldás?
Mivel ezt már annyian és annyiszor leírták, ezt kihagyom.
Ami viszont az akadémiákat illeti: Mi az Unicum lejmondata?
"Csak pozitívan! Ez az egyik.
A második: Viselkedési, magatartási házirend elfogadtatása a szülőkkel, a fiatalok mérkőzésein, edzésein.
A harmadik: A TAO-ból az akadémiák dolgozóinak fizetésének meghatározása, pl. minimálbér X-szeresére megállapítva.
+ Az edzők részére csúsztatott premizálás, a szempontok pedig: a felfelé, egészen a válogatottakig eljuttatott, kinevelt akadémisták száma alapján. Ezt ötévenként egyszer kaphatnák kézhez.
Akinek nincs stabil NB I, II, III osztályba felkerült játékosa, annak ötévenként Nulla Ft a premizációja és így tovább, kidolgozva.
De minden szempontot megelőz az akadémiák, egyesületek SPORTIGAZGATÓI tevékenysége.
Már ahol egyáltalán létezik ilyen.
Az irányító MLSZ:
Szakmai fejlődés támogatása 50.
Munkamorál fejlesztése 40.
Marketing 20.
Itt a hátrányunk a 300-hoz képest mínusz 190, ami egyszerűen DÖBBENETES.
Akkor, mit várhatunk?
Addig, míg mindezeket Orbán Viktornak valaki nem mondja el szemtől szemben, nyugodtan és érzelemmentesen, SEMMI JÓT NE VÁRJON SENKI!
Ma a magyar futballnak nem az építése történik, de hatalmas közpénzekből: a rombolása.
Az oktatás, a fiatalok önbecsülésének, önazonosságának siralmas volta, a társadalom - SZÜLŐK, felnőtt társadalom - mentális állapota, mind-mind egy-egy tégla a magyar futball sírboltjában.
A PSV Futball Akadémiájának homlokzatán ez a felirat fogadja a fiatalokat:
A KEMÉNY MUNKA LEGYŐZI A TEHETSÉGET, HA A TEHETSÉG NEM DOLGOZIK KEMÉNYEN.
Az a nagy baj, hogy Magyarországon a legtöbb fiatal meg sem értené, ez mit jelent.
De még a vezetőik, az edzőik közöl is csak kevesen.
Mert őket sem így nevelték.
Irgalmatlan munka lenne annak, aki elvállalná - Dárdai Pál - megszervezi az új rendszert, megtalálja hozzá a megfelelő embereket, (ez legalább 2-3 év), míg országos szinten beállna az alaprend.
De megérné!

Mert lehet rá pénzt szerezni, hiszen a Vezér szereti a focit, bár egyre növő sörhasán ez nem látszik...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés