Cser-Palkovics András: Létezik fenntartható városmodell

2019. szeptember 18. 9:33
Milyen kihívásokkal jár egy erős helyi gazdasággal rendelkező nagyváros vezetése; mi a válasz a besűrűsödött közlekedésre és az egyre több vendégmunkásra; miben van és miben nincs döntési joga a városnak az oktatás és az egészségügy terén? Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár fideszes polgármesterét kérdeztük a városvezetés eddigi mérlegéről, az eredményekről és a kritikákról.

2010-ben választották Székesfehérvár polgármesterévé: mi az elmúlt szűk évtized mérlege?

A fehérvári emberektől 2010-ben kaptuk meg a bizalmat, hogy ezt a gyönyörű, nagy történelmi múlttal és komoly jelenbéli értékekkel is bíró várost vezethessük. Akkor is elmondtuk, hogy ezt csapatmunkának tekintjük. A polgármester nem polihisztor, hanem csapatkapitány, tehát ebből az alapállásból fogtunk hozzá a munkához. A legfőbb cél az volt, hogy a város közösségként legyen erősebb a jövőben, mint amilyen volt;

azaz ne csak éldegéljen itt százezer ember egymás mellett,

hanem legyenek olyan elemek, amelyek össze is kapcsolnak bennünket, hiszen ez a közös otthonunk. Három területet tartottunk fontosnak, amely a közösségképzésben hatalmas erővel bír: az egyik a kultúra, a másik a sporthoz kapcsolódó kérdéskörök, valamint az oktatás és az ifjúság kérdése. Mindhárom területen sikerült látható eredményeket elérnünk.

Sóstó Természetvédelmi Terület

Mik voltak a fejlesztések fő csapásirányai?

Tudni kell, hogy

Székesfehérvár nagyon erős gazdasági élettel rendelkező város.

Széles agglomerációs körrel, 32 ezer ingázó munkavállalóval és Győr után a második legnagyobb ipari potenciállal. Ezek a szempontok egyúttal a fejlesztések irányát is megszabták. Kiemelt fejlesztések voltak azok, amelyek a közösségi erőről szóltak: közösségi terek, parkok megújítása, létrehozása. Mindezek mellett hangsúlyt fektettünk – az ipari kibocsátásunk miatt fontos – környezetvédelmi fejlesztésekre is. Gondolok például a stadion mögött található 218 hektáros Sóstó Természetvédelmi Terület megmentésére, ami különleges, Európában is jegyzett madárvilággal rendelkezik, és csodálatos kirándulóhely is a városon belül. Emellett természetesen számos infrastrukturális fejlesztés is történt. Pótoltunk 15-20 éves adósságokat: az elkerülő út nyugati szakaszát, ami egy nagyon régen elmaradt fejlesztés, illetve a Szent György Egyetemi Oktató Kórháznak két elmaradt fejlesztési tervét. 2010 után a kormánnyal közösen az első ütemet már megvalósítottuk, a második ütem pedig a Modern Városok Program keretében, 14 milliárd forintból fog megvalósulni a következő években. Szintén kiemelt terület volt a felsőoktatás fejlesztése: a Corvinus Egyetem ma már campussal rendelkezik Fehérváron, de az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara is nagyon megerősödött a műszaki, duális képzések tekintetében, illetve ma már a Kodolányi is egyetemként működik.

A gazdasági szereplők hogyan viszonyulnak a városhoz?

Itt fontos megemlíteni azokat a beruházásokat, amelyeket nem a város valósított meg, hanem a gazdasági szereplők, hiszen ezeknek a fejlesztéseknek a nyomán a világ legmodernebb technológiája van jelen az iparban. Ebből következik, hogy 2010 és 2018 között a város iparűzésiadó-bevétele megduplázódott, ez azt is jelenti, hogy a gazdasági teljesítmény is jócskán növekedett. Ez nagyban az új beruházásoknak köszönhető, illetve annak, hogy a rendkívül régóta itt dolgozó ipari cégek úgy döntöttek, hogy az új beruházásaikat, új technológiájukat, új gyáraikat is itt képzelik el Fehérváron. Ez nyilván azért fontos, mert mi hiszünk abban, hogy

létezik fenntartható városmodell és városfinanszírozás,

aminek az adóbevételek adják az alapját. Meggyőződéssel vallom, hogy a város akkor tud fejlődni, ha a helyi gazdaság kellően erős, és növekedni is tud, hiszen ez képes azokat a bevételeket biztosítani, amivel üzemeltetni és fejleszteni lehet. Emellett pedig a sport, a kultúra és az oktatás területén önként vállalt feladatokkal többet kell tudni adni, mint amit törvényi kötelezettség előír. Ez fordítva is igaz: a gazdaság akkor tud erősödni, hogyha a környezet fejlődik, erősödik. Igyekszünk elérni, hogy az életminőség olyan legyen, ami ezt a várost akár a közép-európai vagy osztrák városok szintjére tudja emelni. Ezen az úton szeretnénk a továbbiakban is haladni.

Említette, hogy 2010 előtt voltak olyan projektek, amik nem valósultak meg a szocialista és szabad demokrata kormányok alatt. Pontosan milyen állapotban vették át a várost?

Bontsuk ezt ketté. Én azt gondolom, voltak olyan kezdeményezések, amiket érdemes volt folytatni. Fontos tudni, hogy mindegyik rendszerváltás utáni fehérvári polgármester, 

Balsay István, Nagy István és Warvasovszky Tihamér is sokat tett a városért.

Mindegyik másban volt erős. De egy várost nem is lehet igazán ciklusokra bontani, inkább egymásra kell építkezni, hiszen Fehérvár akkor is a lakóhelyünk volt, amikor nem mi vezettük, és akkor is itt szeretnénk élni, amikor az ember esetleg már valami mással fog foglalkozni. Ez a mi közös otthonunk. Másfelől viszont volt sok olyan terület, amiről mi mást gondoltunk, máshogy akartunk cselekedni. Különösen a gazdálkodás és a pénzügyi fegyelem területén.

Önök jelentős adóssággal vették át a várost 2010-ben.

18,5 milliárd volt a város adósságállománya, amit átvettünk 2010-ben, ebből kicsivel több mint 14 milliárd forint volt a tőketartozás, a többi a kamat és a költségteher. Ráadásul úgy volt ez az adósság- és hitelállomány felvéve, hogy a visszafizetése valami rejtélyes oknál fogva 2010 után kezdődött, tehát gyakorlatilag mi a korábbi években felvett hitelek törlesztésével kezdtük a város gazdálkodásának rendbetételét. Azt gondolom, hogy egy hatékony – nyilván a gazdasági növekedés előnyeit is felhasználó és egyben takarékos – működéssel és a kormány által megtörténő adósságkonszolidációval elértük azt, hogy ma már a városnak hitelállománya, adósságállománya nincsen. Folyószámlahitele sincsen hosszú évek óta. Sőt, mára már tartalékaink vannak. Az idei költségvetést is úgy fogadtuk el, hogy több mint kétmilliárd forint szabad tartaléka van az önkormányzatnak. Ez a város, ezzel a gazdasági erővel, az itteni vállalkozások és az itt dolgozó emberek munkájának köszönhetően elég nagy takaróval rendelkezik ahhoz, hogy addig nyújtózkodjon, amíg ez a bizonyos takaró ér.

Nem kell a jövőt elzálogosítani

ahhoz, hogy fejleszteni tudjunk. Amit megcsináltunk, azt ki is fizettük. Bízom benne, hogy ezt a fejlődést a fehérváriak érzékelik.

Lépcső utca

 

Székesfehérvár is azon települések közé tartozik, ahol teljes ellenzéki összefogás valósul meg a helyi MSZP-s elnök mögött. Követeléseik között szerepel a közlekedési káosz felszámolása, az egészségügyi várólisták kérdése, a lakhatási válság megoldása vagy a Zöld Fehérvár Program. Mi erre a válasza?

Az ellenfelet mindig tiszteljük. Ebből az alapállásból érdemes ezt is megközelíteni, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy választási kampány van, tehát így érdemes ezeket a követeléseket is kezelni. Hosszú-hosszú éveken keresztül

kifejezetten kulturált ellenzéki politizálás zajlott a városban,

amit ezúton is szeretnék elismerni és megköszönni. Persze voltak viták, és az ellenzék a költségvetéseket többnyire nem szavazta meg, ezáltal az oktatási, egészségügyi, szociális vagy környezetvédelmi fejlesztéseket sem támogatta, de közben a közéleti közbeszéd kulturált volt. Ez sajnos az elmúlt hónapokban megváltozott, és számos olyan ügy került elő a város közbeszédében, ami nem az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik. Ezt úgy is értékelhetném, hogy ennek valószínűleg az az oka, hogy az önkormányzat működésében kevésbé találnak politikailag támadható elemet. Én azért mégis örülnék, ha önkormányzati kérdésekről szólna a kampányidőszak, és olyan dolgokról beszélnénk, ami a város feladata és amiről a fehérváriak döntenek október 13-án. Nem a kormányzásról és nem is az európai ügyekről döntünk, hanem a lokális közügyekről. Hogy mi milyen városban szeretnénk élni, mire adnak bizalmat és felhatalmazást a fehérváriak.

Az oktatás és az egészségügy területén mennyire állnak meg az ellenzéki kritikák?

Az oktatás területén az iskolák vonatkozásában ma már

az államnak van fontos szerepe, mi csak kiegészítő szereppel bírunk.

Fehérváron például fontos a digitalizáció, az okostantermek kialakítása. Ezeket évek óta az ellenzék támogatása nélkül folytatjuk. Ugyanez igaz az egészségügy kérdésére. Az alapellátás megszervezése és működtetése az önkormányzat törvényi kötelessége. Itt fontos kiemelni a rendelőintézetek felújítását, hiszen soha ennyi felújítás nem történt meg, részben EU-s, részben kormányzati, részben városi forrásból. Emellett éves támogatást adunk a Szent György Kórháznak, hiszen kiemelt intézmény, akkor is, ha állami és nem városi. Az ellenzék ezt a támogatást sem szavazta meg, amikor nem szavazta meg a költségvetést.

Évnyitó a Corvinus Egyetem Campusán

 

A közlekedés is Achilles-sarka a városnak...

Igen, teljesen jogos problémafelvetés a közlekedés kérdése. Valóban, ahogy az összes nagyvárosban, így Fehérváron is jelentős ez a kihívás. Az embereknél a jövedelmi viszonyok növekedtek az elmúlt években, a legnagyobb vásárlóerejű város ma Magyarországon Székesfehérvár. Ennek olyan következménye is van, hogy

az egy főre eső gépjárműszám is itt a legmagasabb,

és drasztikusan emelkedik. Pár év alatt 30-40%-kal emelkedett meg a gépjárműszám, miközben a közlekedés infrastruktúrája nehezebben tudja ezt követni. Azért hozzáteszem, hogyha a szocialisták megépítették volna a nyugati elkerülőutat időben, és azt nem 2010 után kellett volna megépíteni, akkor a most tervezett déli összekötő út is már évekkel ezelőtt megépülhetett volna. Ezért is fontos egy város életében, hogy ne maradjon ki egy évtized fejlődése, mert utána azt nagyon nehéz behozni.

És most hogyan haladnak a közlekedés fejlesztésével?

A közlekedésben jelentős fejlesztések történtek és történnek. Ez a bizonyos déli összekötő út a következő évben megépül. Az M7-es úgynevezett Auchan-csomópontjának és az ott található körforgalomnak a bővítéséről a kormány döntött, valamint a 81-es és 13-as út négysávosításáról és ezáltal egy negyedik fehérvári sztrádalehajtó kiépítéséről az első alapdöntések megtörténtek. Ez óriási előrelépés lesz a város közlekedésében. Látni kell azonban két dolgot: egyrészt ez kormányzati segítség nélkül nem megy, a másik részét pedig kössük össze kicsit az adósságkonszolidációval! 

Hogyan kapcsolódik a konszolidációhoz?

A 2010 előtt felvett hitelekkel éves szinten nekünk 3 milliárd forintot kellett volna adósságszolgálatként a bankoknak visszafizetni hitelekre. Azáltal, hogy az adósságkonszolidációval az állam a településektől, a megyei jogú városoktól átvállalta ezt a terhet, mi éves szinten ezeket a 3 milliárd forintokat üzemeltetési feladatokra és fejlesztésekre tudjuk fordítani. Célunk a jövőben, hogy ne csak az autós utazást próbáljuk segíteni, hanem az alternatív közlekedési eszközöket is, különösen a tömegközlekedést.

Ez a következő évek legnagyobb feladata: új buszhálózatot szeretnénk,

sokkal sűrűbben közlekedő járatokat, korszerű, környezetkímélő buszos eszközparkot, illetve a bérletárak csökkentését. Fontos továbbá a kerékpáros közlekedés. A Budapest–Balaton-bicikliút miatt itt egy nagyon jelentős fejlesztés tud majd megtörténni. Egy teljes évet tematikusan a kerékpáros szemléletmód népszerűsítésének szeretnénk nyilvánítani.

Fontos önöknek a zöld szemlélet?

Ha pedig „Zöld Város”, azt hiszem ebben is nyugodtan állhatunk a fehérváriak elé, hiszen ott volt a Sóstó megmentése, illetve több mint 54 ezer fa ültetésével elkezdünk egy százhektáros erdőtelepítést. Ilyenről nem nagyon tudok közép-európai szinten sem. A város zöld- és világos területi aránya folyamatosan nő. Ez egy erős ipari város, így nagyon nem mindegy, hogy tudjuk-e ezt ellensúlyozni környezetvédelmi és klímavédelmi fejlesztésekkel. A javaslatokra nyitottak vagyunk, az elmúlt években

számtalan ellenzéki javaslatot elfogadtunk és megvalósítottunk.

Továbbra is biztatom őket, hogy ezeket fogalmazzák meg. Csak arra kérem az ellenzéki közéleti szereplőket, hogy olyan kérdésekről vitázzunk, amikről a polgármesternek, a mindenkori közgyűlést alkotó önkormányzati képviselőknek van lehetősége és joga dönteni. Ne csapjuk be az embereket olyan kérdéskörök napi politikai szinten való felvetésével, amiben egyébként nem a polgármesternek és nem a közgyűlésnek van hatásköre dönteni. Ezzel félrevisszük nem csak a kampányt, hanem a Városháza megítélését is.

Országalma

 

Milyen vitás kérdések nem tartoznak a fehérvári önkormányzat hatáskörébe?

Van két olyan téma, amit az ellenzék erőteljesen visz, és teljesen egyértelműen azt a látszatot próbálja kelteni, hogy ezekre a polgármester és az önkormányzat adott ki engedélyt vagy hoz döntést ezekkel kapcsolatban. Az egyik, hogy az ukrán munkavállalók száma miért magas, és a polgármester miért engedi meg, hogy itt legyenek Fehérváron. Fontos megemlíteni, hogy ez a helyzet azért állt elő, mert van egy erőteljes munkaerőhiány.

Fehérváron szinte már nincsen munkanélküliség,

majdnem megvalósult a teljes foglalkoztatottság. Erre a gazdaság háromféle választ adott: az egyik, hogy folyamatosak a béremelések, aminek nyilván örülünk és támogatjuk is, hogy minél nagyobb mértékű legyen, hiszen ez a családok helyzetének javulását eredményezi. A másik a robotika, az automatizálás szintjének folyamatos emelése, ami jelentős kihívás. A harmadik pedig, hogy alapvetően Ukrajnából és Szerbiából, munkaerő-kölcsönzőkön keresztül munkavállalók érkeztek. Nem most, hanem évekkel ezelőtt. A számuk valamennyivel meghaladja az ezer főt, és évek óta dolgoznak a fehérvári iparban. Fontos elmondanunk, hogy az ő idehozatalukhoz és munkába állításához az önkormányzatnak semmi köze nincsen. Nem az önkormányzat a munkaadó, és nem mi adjuk ki a munkavállalási engedélyt. Arról nem is beszélve, hogy Ukrajna az EU tagja kíván lenni, ha pedig ez egyszer megvalósul, akkor rá is ki fog terjedni a szabad munkaerő-áramlás, így nem is lesz majd engedélyköteles, hogy ukrán munkavállaló érkezzen a fehérvári gazdaságba. Nagyjából 2000 üres munkahely van jelenleg Fehérváron, tehát nem veszik el senki munkahelyét. Összegezve, ez egy munkaerőpiaci kérdés, nem a mi hatáskörünk.

És arra azért oda kellene figyelni, hogy

úgy bánjunk ezekkel a munkavállalókkal, ahogy szeretnénk, hogy a magyarokkal is bánjanak külföldön:

Londonban, Németországban vagy Ausztriában! Ezek az emberek is termelik azt az adót, amiből a város gyarapodni tud.

Mi a helyzet a szennyvíziszappal?

A külföldi szennyvíziszap ügyében az volt a vád, hogy a polgármester adta ki az engedélyt. De az önkormányzatnak semmi köze nincs ezekhez az engedélyekhez, nem mi adjuk ki ezeket. Nem is mi vagyunk az ellenőrző szerv, hanem ezek állami szervezetek és állami hatóságok, amelyekre EU-s szabályok vonatkoznak. Amikor az önkormányzat tudomást szerzett erről a problémakörről, akkor kezdeményeztük, hogy szülessen meg a kormánynál egy olyan jogszabály-változtatás, amelynek értelmében külföldről ne érkezhessen szennyvíziszap hazánkba, így Székesfehérvárra sem. A magyar szennyvíziszapot természetesen el kell helyezni, 27 éve zajlik itt ez a tevékenység. Ma már látjuk, hogy hivatalos tájékoztatásokat is kapott 2004-2005-ben az akkori szocialista városvezetés erről, ám akkor őket ez nem zavarta. Én ezúton is köszönöm a kormánynak, hogy döntött és lépett. Meg fog születni ez a jogszabály-módosítás, a kormány előterjesztése már elkészült. Az önkormányzat és a kormány munkaviszonya kellőképpen jó ahhoz, hogy eredményt tudjunk elérni. Értem én, hogy választási kampány van, de arra szeretném a közéleti szereplők figyelmét felhívni, hogy nem helyes az embereket becsapni azzal, hogy mi tartozik az önkormányzat hatáskörébe és mi nem.

Október 13-a után is lesz élet, ugyanúgy itt fogunk élni,

ez a közös otthonunk, és közösen kell ezt a várost fejleszteni, hiszen erre kaptunk bizalmat 2014-ben a fehérváriaktól, és akármilyen összetétellel is, de erre fogunk bizalmat kapni 2019-ben is. Nem pártpolitikai csatározásokat várnak tőlünk az emberek, hanem azt, hogy értük történjenek a dolgok városüzemeltetésben és városfejlesztésben egyaránt.

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha vannak akik fenntartják..!

X. Uncsi vagy a demagógiáddal.

Te tényleg az vagy, aminek nevezed magad. Meghatároztad a helyedet:-) X.

Korrekt, tisztességes. Rá fogok szavazni.

Korrekt, tisztességes. Rá fogok szavazni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés