Frusztrációkból és félelmekből táplálkoztak a nyilasok – Máthé Áron a Mandinernek

2019. szeptember 17. 8:44
„A nyilasok feladata annyi volt, hogy egyfajta magyar államiság látszatát keltve Magyarország erőforrásait a német birodalom szolgálatában a végsőkig feláldozzák” – mondja Máthé Áron. A történésszel új könyve kapcsán a nyilasok gondolkodásáról és tetteiről beszélgettünk. Máthé kifejti: a nyilasok az ember teljes alávetettségére törekedtek, egy társadalmi gép kis alkatrészeként tekintettek rá; Szálasi Ferenc pedig a szó hétköznapi értelmében nem volt normális ember.

A nyilaskereszt árnyéka - A magyarországi nemzetiszocializmus elmélete és gyakorlata címmel jelent meg Máthé Áron történész új kötete a nyilasok gondolatvilágáról és tetteiről az Attraktor kiadó gondozásában. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgettünk a nyilasok világáról, gondolkodásukról és tetteikről.

***

Máthé Áron

Számos közkeletű legenda él a történelmet kedvelő magyar emberek fejében azzal kapcsolatban, hogy kik is voltak a nyilasok, milyen nézeteket képviseltek.

Nagyon egyszerűen lehet felelni rá: magyar nemzetiszocialisták. Ha kicsit tágabban közelítjük meg, akkor mondhatjuk, hogy egy olyan frusztrációkból, bizonytalanságból és félelemből táplálkozó, a társadalom erőszakos és radikális – azaz gyökeres – átalakítására törekvő irányzatot képviseltek, amely az ember teljes alávetettségére törekedett, s mely

az embert egy társadalmi gép kis alkatrészének tekintette.

Ebben a képletben az embert és a társadalmat egy kapcsolótáblánál lehetett mozgatni, állítgatni.

Ez a leírás kissé hasonlít a kommunista emberképhez is. Merítettek bármit a nyilasok a szocialista eszméből?

Nagyon is sokat merítettek a szocialista-marxista elképzelésekből. A nyilasok egyik vezető ideológusa, Péntek István egyenesen kommunistaként kezdte, de voltak mások is, Kassai-Schallmayer Ferenc vagy Málnási Ödön, akik a szélsőbaloldalról mentek át a szélsőjobboldalra. Bármennyire is meglepő, de maga Szálasi Ferenc is betéve tudta Marxot. Ez tulajdonképpen olyannyira igaz, hogy évtizedekkel később, az 1967-es zuglói nyilasper vádlottjai között volt, aki elmondta, hogy ők nagyjából úgy képzelték annak idején, gyakorló pártszolgálatos korukban a jövőt, mint a magyar népköztársaságot. Kicsit ugyan sok volt nekik a zsidó, de ezen kívül nagyjából megvoltak.

Említette, hogy Szálasi ismerte Marx írásait. Autentikusan idézte Marxot, vagy esetleg tessék-lássék hivatkozott rá?

Én nem mondanám azt, hogy teljesen átvette a marxi világképet, inkább azt mondanám, hogy felhasználta és reagált rá. Ezt tulajdonképpen a neves német történész, Ernst Nolte – akinek volt néhány vitára alkalmas állítása – úgy fogalmazta meg, hogy ott jelennek meg ilyen jellegű nemzetiszocialista – nála: fasiszta – mozgalmak, ahol már volt marxizmus, és az egész tulajdonképpen egy erre történő visszahatás, és ennek az elemeiből táplálkozik.

Szóba került továbbá a mozgalom „frusztráltsága" is. Milyen frusztráltság hajtotta a nyilasokat? Egyes gender-kutatók biztosan azt mondanák, hogy a „férfilét frusztrációja"...

Kétségtelenül benne lehetett a férfilét frusztrációja is. (Nevet). Ne felejtsük el, hogy a korszakban minden modernizáció, illetve a törvény és rend mellett

azért kiterjedt szegénység uralkodott,

ráadásul a hirtelen iparosítási hullám, az 1938-as győri program miatt nagyon sokan áramlottak a nagy ipari központokba, különösen Budapestre. És amikor ezek a teljesen más, vidéki környezetből érkező, szegény emberek idejöttek, teljesen elhűltek attól, amit láttak. Gondoljunk bele! Feljön egy szegényparaszt dolgozni, felül a villamosra, ahol vele szemben ül egy nálánál sokkalta jobb anyagi környezetből érkező dáma. És ez naponta megtörténik. És akkor visszatértünk a férfilét frusztrációjára is. Ezek az élmények egy faluban jóval kevésbé voltak tapasztalhatóak. Vagy mondjuk egy bizonytalanságban élő melósnak azt duruzsolják a fülébe, akár a szocdemek, akár a nyilasok, hogy „neked is jár”. Ha „neki is jár”, akkor az első alkalommal fogja, és el is veszi!

A nyilasok népszerűsége köthető a szociális feszültségekhez?

Marxi értelemben mondhatnám, hogy igen. (Nevet). Politikai értelemben nem teljesen, hiszen ahhoz is köthető, hogy a szociáldemokraták félig-meddig rendszerpárttá váltak akkoriban, hiszen a Bethlen-Peyer paktum után vállalták a korlátozott működést. A Nemzeti Parasztpárt is ekkor, 1939-ben bontott zászlót, de jószerivel csak a vidéki népességre koncentrált. A kommunisták illegalitásban voltak, és 1919 után nem volt annyira divatos ez az történet. Így tehát nem akadt olyan párt, ami igazán le tudta volna fedni ennek a hirtelen megjelenő, részben szakmunkásokból, de részben képzetlen rétegekből is álló radikális társadalmi csoportnak a világát, amely meg tudta volna fogalmazni az igényeit.

A nyilasok ilyen értelemben hiánycikket pótoltak.

Volt-e köze a nyilasok antiszemitizmusának a társadalmi egyenlőtlenségekhez?

Ez egy nagyon érdekes, összetett kérdés. A zsidóság vidéken nem kizárólag, de jelentős részben olyan helyzetben volt, ami az átlag magyar emberhez képest tehetősebbnek tűnhetett. Ez persze nem minden esetben volt feltétlenül igaz, különösen Budapesten vagy egyes más nagyvárosokban, ahol nem ez volt a helyzet. De nem biztos, hogy észrevette a képzeletbeli nyilasunk, hogy a hetedik kerületi mikrovállalkozói, kereskedelmi alkalmazotti réteg ugyanúgy zsidókból állt. Nem biztos, hogy egy nyilas megértette, hogy „itt vannak ezek a zsidó emberek, akik ugyanolyan helyzetben vannak, mint én”. Számára a zsidók egyet jelentettek a boltossal és a kocsmárossal, akik kiuzsorázták a pénzét, vagy az ügyvéddel, földbérlővel, akik kijátszották. Még akkor is, ha a boltos történetesen nem uzsorázta ki, és az ügyvéd korrektül járt el. Tehát kétségtelenül volt szerepe az antiszemitizmusban a vagyoni különbségeknek. Ezt a nyilas propaganda úgy fogalmazta meg, mint a „judeobolsevik-plutokrata" összeesküvés.

Milyen tervei voltak Szálasinak a zsidósággal kapcsolatban?

Szálasi bár totalitárius személyiség volt, de az egyik fele biztosan tudta, hogy mi történik a zsidókkal a keleti front mögötti területen. Egy másik tanulmányban írják, hogy latolgatta: ha majd Amerikában is megérik erre az idő, akkor az ottani zsidókkal szemben is előbb-utóbb előkerül a hatlövetű Colt. A probléma többek között az, hogy ezeket a totalitárius személyiségeket sokan a józan paraszti ésszel próbálják megérteni. Pedig ezek az emberek sokszor egyszerre két dolgot is tudtak gondolni, Szálasi különösen, hiszen

a szó hétköznapi értelmében nem volt normális ember.

Könyvében is említi, hogy egyszerre voltak személyiségének racionális és nem teljesen normális oldalai. Tényleg őrült volt Szálasi?

Olyan értelemben normális volt, hogy tudott viselkedni és koherensen mozogni – mégis csak vezérkari iskolát végzett! Tehát egyrészt nem volt dühöngő őrült. De azért teljesen normálisnak sem mondható. Kicsit humorosan szólva önmaga hatása alá került, egyre jobban elhitte a saját mitológiáját. Több elemzés is készült róla, én egyet használtam, és ezek egyértelműen arra jutottak, hogy amolyan „borderline” személyiség volt. Egy erősen egzaltált lélek, mondhatnánk.

Új munkájában külön fejezetet szentel a nyilasok és a kereszténység kapcsolatának. Szálasiék egyszerre hivatkoztak az egyházra és konfrontálódtak azzal. Keresztények vagy újpogányok voltak a nyilasok?

A nyilasok ideális egyházképe olyasvalami volt, mint a későbbi békepapi mozgalom. Saját nemzeti egyházat terveztek, ahol aztán ki tudja, mit prédikáltak volna: talán pár részt kihúztak volna a Bibliából, nyilván az Ószövetség tetemes részét. A nyilasok természetesen azt is

elvárták volna a papoktól, hogy esküdjenek fel az új, hungarista államra,

mint ahogyan később a püspököknek is fel kellett esküdniük a népköztársaságra, mint a főkegyúri jogokat gyakorló legfelső hatalomra. Zavaros hozzáállásuk volt a kereszténységhez, ami igazából a vallás kiforgatását jelentette. Ma is megfigyelhető, hogy nem teljesen keresztényi figurák számon kérik a saját elképzeléseiket az egyházon. Ugyanez történt a nyilasok esetében is.

Idén októberben lesz 75 éve, hogy a nyilasok átvették a hatalmat. Hogyan zajlott ez a hatalomátvétel?

Bizonyos értelemben ez egy nagyon profi társaság volt. Szálasi személyisége rányomta a bélyegét az egész mozgalomra: monomániás társaság voltak és monomániásan készültek a hatalomátvételre is. Már évekkel korábban megkezdték egy titkos adatbázis összeállítását, ebben alsó hangon több tízezer közigazgatási és magánszektorbeli név volt, valószínűleg egy igen modern kartotékrendszerrel kezelve. Kun András ex-páter írta, hogy a Pasaréti út 10. szám alatt volt az agytröszt, ahová meghívták őt is, és ott nagy, lepedőnyi tervezőlapokon vázolták, hogyan kell majd kinéznie a hungarista államnak, kit, hova szánnak. Ide hívták be '44-ben Kunt, ahol már javában folyt a munka. Az egészet a náci biztonsági szervek felügyelték, a nyilasok feladata annyi volt, hogy egyfajta magyar államiság látszatát keltve

Magyarország erőforrásait a német birodalom szolgálatában a végsőkig feláldozzák.

Sokak fejében élhet úgy a népbíróság, mint kommunista kirakatperek összessége. Mennyire voltak koncepciós perek ezek, vagy esetünkben mennyire volt szó a nyilas háborús bűnösök valós számonkéréséről?

Szeged volt az első nagyobb város, amit a trianoni Magyarország területén a szovjet csapatok elfoglaltak. Ebből a városból indult el 1919-ben az úgynevezett „szegedi gondolat", melyet aztán pontosan sosem definiáltak. Történelmi groteszk, hogy hogy ugyaninnen indult el a szovjet antifasizmus magyarországi leányvállalata, melynek keretében ki akarták szemelni azt a csoportot, amely a leginkább volt védhetetlen a szovjet megszállás előtti időszakból. E köré akarták szervezni, úgymond bentről kifele, hogy kiket lehet még reakciósként hozzácsapni ehhez a magcsoporthoz. Így indult a kommunista párt népbírósági kezdeményezése a nyilasokkal. Az egyetlen gond az volt, hogy nyilasuralom és terror Szegeden nem volt, mert

előbb értek oda a szovjetek, minthogy Szálasi megkapta volna a hatalmat a németektől.

Ennek ellenére a nyilasok fejét követelve állították fel Szegeden az első népbíróságot, mely kezdeményezést aztán átvett az Ideiglenes Nemzeti Kormány – ahogyan egyébként a fegyverszüneti egyezményben is rögzítették. Magyarországon nem csak háborús bűntetteket, de népellenes bűntetteket is vizsgáltak, az utóbbiba pedig igazán sok minden belefért. Én különbséget tennék azok között, akik valóban keretlegények és hasonlóak voltak, vagy kegyetlenkedtek a nyilas időszakban; illetve azok között, akik csak egyszerűen nyilas párttagok voltak, különösen ott, ahol Szálasiék uralma már nem bontakozhatott ki, vagy létre sem jött, mert már a szovjetek voltak bent. A nyilaspártiság nem rokonszenves, de kicsit túlzásnak érzem ezeknek az embereknek a meghurcolását, hiszen úgy tűnik, nem igazán csináltak semmit. Budapesten aztán bőven akadtak gengszterek, akik rengeteg életet elvették, raboltak, bántalmaztak embereket. Az ő esetükben nem kérdéses a számonkérés jogos mivolta.

 

Interjúfotó: Ficsor Márton; archív fotók: Fortepan

Összesen 161 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ahogyan Szálasi nem volt normális, úgy a felnőtt nyilas sem volt az.
Buták, ostobák, primitívek voltak:
elkövették azt a legnagyobb hibát, hogy pontosan azt tették, amit a provokátoraik akartak, hogy tegyék.
Azaz, a szövetségesek és a szovjet elkerülhetetlen győzelme után: Magyarországot az ÁVH gyarmatává tenni, és ez annál könnyebben kivitelezhető, minél mélyebbre taszítják a magyar társadalmat.

Megértem a szempontodat, de van, ami mindent felülír:
44-ben MINDENKI tudta: a háborúban vesztesek leszünk.
Ezért, hogy végül a lehető legnagyobb vesztesek lehessünk, szétlövetni Budapestet, az országot, emberek tízezreinek értelmetlen halálát okozni, Sopronkőhidán kivégzőhelyet létesíteni eszement, aljas bűn.

Valahogy hasonlít egymásra a nyilas kitartás a németek mellett, a kommunisták elvhűsége a szovjet blokkot, és a mai ellenzék viszonyulás az Európai Unióhoz.
Mind a háromnál nem Magyarország volt az első.

" A törölközőt a ringben szokás bedobni."
Szálasiék először vágóhídat csináltak a ringből, majd mivel kevés volt a halott, még Sopronkőhidát, meg a nyilas házak udvarait is mellékelték.
(Mellesleg, van olyan tézis: sok nyilas járőr valójában zsidókból állt, ők csinálták az atrocitásokat, a brutál megtorlás előkészítéseként.)
De, ebben is Szálasiék a vétkesek, mert ami az utcákon történik, azért az államhatalomé a felelősség.)

OberEnnsinnen 2019. szeptember 17. 16:27

Ez mind igaz, és ezért ordító aljasság, amikor a budapesti Mazsihisz, a Zsidók Világszövetsége meg a többi talmudista szövetség a magyarokat támadja és tartaná a lábát a nyakunkon.
Először nézzék a gerendát mások szemében és köszönjék meg a megmentettek életét.

Voltak, akik nem akarták, hogy ez importálódjon ide:
A Szovjetunióbeli kommunisták áldozatai: 61,911,000 lélek. Forrás: R. J. Rummel: Lethal Politics, Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Halálos politizálás, szovjet népírtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction Publishers, 1990. www.hawaii.edu/powerkills/NOTE5.HTM

Népi Kína: 73,237,000 áldozat. Forrás: R. J. Rummel: China’s Bloody Century, Genocide and Mass Murder since 1900 (Kína véres évszázada, népírtás és tömeggyilkosság 1900 óta), Transaction Publishers, 1991. Továbbá Rummel korrekciója, 2005-ben. Forrás: www.hawaii.edu/powerkills/NOTE5.HTM

A továbbiak forrása: Chris Banescu: The Communist Holocaust, www.orthodoxytoday.or./blog/

A koreai kommunisták áldozatai: 3,163,000 lélek.
A kambodzsai kommunisták áldozatai: 2,627,000 lélek.
Az afghanisztáni kommunisták áldozatai: 1,750,000 lélek.
A vietnámi kommunisták áldozatai: 1,670,000 lélek.
Az etióp kommunisták áldozatai: 1,343,610 lélek.
A jugoszláv kommunisták áldozatai: 1, 072,000 lélek.
A Mozambique-i kommunisták áldozatai: 700,000 lélek.
A román kommunisták áldozatai: 435,000 lélek.
A bolgár kommunisták áldozatai: 222,000 lélek.
Az angolai kommunisták áldozatai: 125,000 lélek.
További kilenc országban a kommunisták áldozatainak száma 100,000 vagy annál kevesebb.

Ez összesen 148,705,610 idő előtt, erőszakkal elpusztított élet.

Erről szó volt a perben?
"1937-ben Eichmann és főnöke Herbert Hagen Palesztínába, a brit mandátum területére utazott, hogy megvizsgálják a nagyméretű zsidó bevándorlás lehetőségét Németországból Palesztínába. Haifában két napot töltöttek a hamis sajtóigazolványuk felhasználásával. Ezután Kairóba mentek, ahol találkoztak Feival Polkes-sel, a Haganah képviselőjével, akivel nem sikerült semmilyen megállapodást se kötni. Ezután Eichmann és Hagen már nem tudtak Palesztínába visszamenni, mert a brit hatóságok nem adtak nekik beutazási vízumot."
(Wikipaedia-ból 2013 január 28-án)

Nem legenda az:
“A magyarországi kommunista vezető, Rákosi Mátyás, a következő magyarázattal szolgált egy amerikai újságírónak: Nézze, ezek a kisfasiszták valójában nem rossz emberek. Tudja, őket belekényszerítették a fasizmusba. Ezek soha nem voltak aktívak benne. Most csak annyit kell tenniük, hogy aláírnak egy hűségnyilatkozatot és mi beléptetjük őket.”(212.old.)

Idézi Jan T. Gross, a Princeton Egyetem tanára abban a tanulmányában, ami a Dark Times, Dire Decisions, Jews and Communism (Sötét idők, súlyos döntések, a zsidók és a kommunizmus), Oxford University Press, 2004 című tanulmánykötetben jelent meg.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés