A második és harmadik gyerekeket a férfiak szülik

2019. szeptember 5. 10:15

Bedő Imre
Vendégszerző
A második-harmadik gyermek vállalásáról végső soron a nő dönt, de a verdikt a férfi minőségtől függ.

Írta: Bedő Imre (Férfiak Klubja)

 

A demográfiai válság megoldásának vitájában újra meg újra felmerül a kérdés, hogy miért nem szülnek több gyermeket a nők? Mi fékezi őket? Hogyan hozzuk helyzetbe a nőket? Milyen módon ösztönözzük őket, hogyan kössünk velük kollektív, társadalmi jövőt biztosító szövetséget?

De vajon tényleg a nők nyakában van ennek felelőssége?

Állítom, hogy

a második és harmadik gyerek megszületése nem a nőkön, hanem nagyobb részt a férfiakon múlik!

Igaz ugyan, hogy mindig a nő dönt, de nézzünk a döntése mögé.

A nők zöme akar gyermeket. Az előző mondatot azonban rögtön finomítani érdemes. A nők zöme egy gyermeket biztosan akar. Mert egy kell nekik! Minden ott kezdődik el... De rögtön ott a kétely... Mert tapasztalhatjuk a rettenetesen ijesztő válási statisztikát és a közeli barátok válási kálváriáját, és ez minden nőt B-terv készítésére sarkall. „Hátha mi sem bírjuk ki? Egy gyermekkel még el tudok futni, de kettővel, hárommal már sokkal nehezebb, abszolút korlátozott és kiszolgáltatott vagyok, nem leszek kelendő…” És itt jön a képbe a demográfiai megoldás főszereplője: a férfi!

A második-harmadik gyermek vállalásáról végső soron a nő dönt, de a verdikt a férfi minőségtől függ! Az első gyermek születése után kezdődő időszak kulcsfontosságú. Anyává válni nem könnyű. A többgenerációs együttélés és a kismamát körülvevő nyüzsgés hiánya, az urbánus elszigetelődés hozta kismama-depresszió, a hormoningadozások okozta hangulathullámzás, az anyatejes táplálás nehézségei, az átalvatlan éjszakák és megannyi más nehézség próbára teszi a nőket. Persze az apává válás sem könnyű. A nagyobb anyagi terhek, nagyobb felelősség, megváltozó időbeosztás, más prioritások, új napi feladatok és egy teljesen más, átváltozó asszony tarkítják a férfiak életét is. De ilyenkor a férfi mégsem várhat az éppen anyává váló nőtől támogatást.

És itt van a demográfiai válság kulcsa.

Ha ebben az időszakban a férfi megbillen, a munkahelyére vagy a szomszédasszonyhoz menekül,

gyermeteg módon a saját gyermekével kel versenyre a nő figyelméért, panaszkodik, hisztizik, durcásan büntet, követelőzik, vagy csak saját régi életét siratja, önös szórakozását keresi, akkor bizony meginog a nő bizalma. Felnéz, és azt mondja magában: „ez a szerencsétlen, nem fogja ezt sokáig bírni. Vagy én nem fogom...” 

És felsejlik egy lehetséges válás fenyegető árnya. A kézifék behúz. Mert két vagy három gyermekkel válni, útra kelni már sokkal nehezebb.

Ha az első gyermek születése után a férfi készen van, az otthoni jelenléte és elköteleződése megkérdőjelezhetetlen, ha egyértelmű, hogy számára a család az első, akkor a nő fel fog rá nézni és bízni fog benne! És ha felocsúdik az anyává válásból, akkor – már anyaként - dönt! És a nő akkor dönt a második és az azt követő gyermekek világra hozatala mellett, ha nem egy fiúcska, hanem egy férfi volt mellette. Ha bízhat abban, hogy nem növekszik a kiszolgáltatottsága, a kockázata, mert biztos társa van! Akkor dönt így, ha a családdá válás alatt nem rendül meg a házasságkötésnél még fennálló bizalma.

Ennyire fontos a férfiak felkészítése, helytállása!

Nem igaz tehát, hogy a nők kezében van a népesedés kulcsa! Illetve úgy igaz, hogy a nő döntése a férfi első gyermek megszületését követő stabilitásán áll vagy bukik.

A nőt a gyermekvállalás akkor is megerősíti a családi felelősségvállalásban, ha addig nem jeleskedett ebben. A férfit viszont nem. Fel kell ismernünk, hogy a férfi stabilitásához elengedhetetlen a családi tehervállalásra való előzetes felkészülés.

A mi kultúránkban ezt szolgálta a férfivá válás útja! Ez vezetett a családját önszántából megalapító férfihoz, akinek megingathatatlan elköteleződése mögött a saját, életre szóló döntése áll. Aki megkérdőjelezhetetlen pillére a családjának, akinek a prioritásaihoz kétség nem fér. Akinek az egész élete, a cselekedetei, a hozzáállása, a kisugárzása egyértelműsíti a világ és a nő számára, hogy a célja kettejük közösségének a képviselete, fejlesztése. Aki így nyújt érzelmi biztonságot a nőnek, és ezzel egészen biztosan megszerzi a nő bizalmát és megbecsülését. Aki ennek érdekében és nem önmagáért keresi a pénzt is! Mert kell a pénz, de nem a pénz nyújtja a biztonságot, hanem az Ember. Különösen az első gyermek születése után!

A bökkenő az, hogy

még a családvállalás előtt kell férfivá válni. Utána már nincs rá se idő, se energia, se mester.

Nem varrhatjuk a megkésett érésünk levezénylését a szoptató feleségünk nyakába!

A férfivá válás azonban soha nem ment magától. Minden eddigi civilizáció arra épült, hogy a férfiak tudatosan olyan feltételeket támasztottak a fiúk számára, aminek meg kellett felelniük, amiről bizonyságot kellett adniuk ahhoz, hogy a férfiak közé kerülhessenek. Ennek mércéje nem a „munkahelyi” feladatok ellátása volt (nem is voltak munkahelyek), hanem éppen a nővel vállvetett családi teherbírás képessége. Ilyen fontos tehát a Férfiak Klubja missziója, a férfiak előzetes megerősödése, megerősítése, a férfivá válás útjának újraindítása. Mára a felelős fiúk nevelése, a családi felelősségvállalására felkészítő férfivá válás útja (majdnem) megszűnt.

A városiasodás, a szétszakadó családok, a túlzott munkahelyi terhelés miatt gyakorlatilag apa nélkül nőnek fel a gyerekek. A férfivá válás útjának újra indítása nélkül pedig nem alakul ki a nőnek biztonságot nyújtó Férfi! A világ olyan Férfi után kiált, aki mellett a nő – ha akar –  természetes magától-értetődőséggel, örömmel és teljes lelki nyugalommal vállalja a második, harmadik gyermeket. Aki mellett egyben marad a család és bevégezi nemes küldetését – olyan világot teremt, amiről ma álmodunk.

Ilyen fontos társadalmi, demográfiai ügy és személyes sikertényező mindkét nemnek a fiúk megerősödése, megerősítése, a férfivá válás útjának újrakövezése. És így van az, hogy minden bizonnyal az első gyermeket a nők, de a másodikat és harmadikat a nagybetűs Férfiak adják a világnak.

Összesen 207 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Minden szava örömmel tölt el. Jó, hogy vannak ilyen férfiak (remélhetőleg egyre többen)
Nekem szerencsém van, s ezt kívánom nőtársaimnak is.

Válaszok:
Megtalálta | 2019. szeptember 5. 16:41

Persze, hogy jó olvasni, elvégre ő is inkább a férfiakra helyezi a felelősséget. A nők oda vannak az ilyenekért.

De szerinte nem az. Tehát ha ő totál máshogy értelmezi a papucs szónak a jelentését, akkor az a helyes, nem az, amit mindenki más ért azalatt.

Egy nagy lófaszt. Ez inkább a 40 fölöttiekre jellemző, akik már nem dúskálnak úgy "kérőkben", mint mondjuk a huszasok.

"A papucs alatt a manginát szokás érteni, nem pedig azt, amit írsz.
A nő szolgáját, s@ggnyalóját, a pénisz nélküli férfit, a lábtörlőt."

Elég egyértelmű. A papucs kifejezésnek ez a lényege, még akkor is, ha nem minden nő szereti a papucsokat.

Igen. Én is pont ezt tapasztalom. Nálunk még szokás volt megkérdezni, amikor jegyben jártunk, hogy hány gyereket akarunk. Ma már a kérdést nem lehet feltenni. Pedig ezek fontos dolgok.

A statisztikák szerint gyakoribb fordítva, átlagban legalábbis a nők akarnak kevesebb gyereket.

Nem mondanék a szerzőről ilyen sommásan negatív itéletet. A demográfiai gondok megoldása irányában a férj/apa felelősségének hangsúlyozása igenis előrevivő gondolat. A szerző cáfolására felhozott példáid pedig Magyarországon iszonyúan ritka esetnek számítanak. - Olyan megoldáson kell gondolkodni, ami akkor is működik, ha a család, nem nazarénus vagy nem muzulmán vagy nem ...

Farkas, hattyú és a madarak nagy része, - jó apa.

Erre való a jegyességi idő.

Idióták vagytok ti mind! Ez a kérdés nem egyéb, mint a környezet figyelmeztetése, hogy a fontos dolgokban egység kell, hogy legyen, mert különben megette a fene.

Nyilván nem véletlen, hogy ilyen ordenáré módon leszoktatták róla az embereket. A liberálisok tervet hajtanak végre.

Így van. A politika egyébként sokat tehetne ezen a téren is. De nem tesz, mert a dzsidipi isten megharagszik...

A férfit türelmessé teszi okossága, de a legszebb benne, ha elnézi a hibákat.
Példabeszédek 19,11

Ismerek egy idős nénit, akinek már meghalt a férje.
Azt mondta, hogy sosem fogja megbocsátani a férjének, hogy nem engedte még egy gyereket szülni.

Egyetértek. A férfiatlanítás, a nők "felszabadítása" csak egy eszköz a társadalmunk felszámolására. Háború van, egy piszkos kegyetlen háború. Ahol vesztésre állunk.

Hát.... ez a halványdrapp (arany?) a fehér alapon alig olvasható. A font típus elegáns, de sűrű, és a talpantlant eleve nehezebb kibetűzni.
A stílus meg egyszerűen öreges és tompa. Kár volt.

Egy újabb béta, aki a férfiakat ostorozza.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés