PC, nem PC

Nem folytatják Chesterton szentté avatási perét

2019. augusztus 10. 17:03
Három oka van, hogy az illetékes püspök érdemei elismerése mellett mégsem terjeszti fel G.K. Chesterton ügyét a Vatikánba, a Szenttéavatási Kongregációhoz.

Három okból nem terjeszti fel szentté avatásra G. K. Chestertont, az ismert brit konzervatív szerzőt és katolikus hitvédőt az illetékes northamptoni püspök, Peter Doyle, aki az Amerikai G.K. Chesterton Társaság éves, Kansas City-ben rendezett, augusztus eleji összejövetelére küldött levelében foglalta össze álláspontját. 

Doyle kifejti: magasra értékeli ugyan Chesterton személyes kvalitásait és az evangelizálásért tett erőfeszítéseit, de mindenekelőtt nincs helyi kultusza, nem bukkant nyomára a „személyes spiritualitás” kialakult gyakorlatának, és aggasztják Chesterton antiszemita megjegyzései. 
Ezért Doyle az egyházmegyei szakasz után nem terjeszti fel Chesterton ügyét a Vatikánba, a Szenttéavatási Kongregációhoz. 

John Udris atya, az ügy egyházmegyei felelőse úgy nyilatkozott: „természetesen csalódott vagyok. Ugyanakkor nagy ajándék volt Chesterton ügyében nyomozni.”

Benedict Kiely atya, aki úgy tartja, édesanyja Chesterton közbenjárásának köszönheti vérmérgezésből való felgyógyulását, úgyszintén csalódott, szerinte a döntés meghajlás a politikailag korrekt közhangulat előtt. 

Rod Dreher, aki jelen volt a levél felolvasásánál a Chesterton Társaság ülésén, azt írja, a jelenlévők közül szinte mindenki hitt Chesterton életszentségében. Hozzátette, hogy a következő püspöknek lehetősége van újranyitni az ügyet. 

Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) brit író, esszéíró, publicista, akit többek közt a Brown atyáról szóló történeteiről ismerünk, élete folyamán anglikánból katolikusnak megtérve vált hitvédő szerzővé, egyben a konzervativizmus nagy alakjai közt is számon tartják. 

 

Összesen 101 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ja, az ördög ügyvédje dolgozik, nem formális a szerepe.

Ez így van. Én is azon röhögtem, hogy így az egész úgy néz ki, mint egy tipikus antiszemita panel.

Pl. "Nem akarjuk az ügyvéd úrnál kötni a szerződést, mert nemrég költözött ide, Piripócson végezte a tanulmányait, nem elég elegáns az öltönye, azon kívül zsidó".

Szóval egy halom álérv után kibukkan a valódi szempont. Itt pont ez történt.

Rendben. De Chesterton meg, aki 1936-ban meghalt, nyilván nem gázkamrába akarta őket küldeni, hanem írhatott valamit könnyed önfeledtséggel arról, hogy a "zsidó-liberálisok" így és így ártanak az egyháznak. Szóval valamit, ami a mandin most is elcsúszik, de amit komoly egyházi emberek 2019-ben (!) ennyire általánosítva nem írnak le, jó esetben nem is gondolnak.

Egyébként én sem emlékszem ilyen szövegre sem, de ez lehet fordítói szűrés is. Angolul nem olvastam még Chestertont.

Talán ne feledd, hogy a nagynak nevezett francia forradalom addigra már megvolt, amikor a nevezettek éltek és alkottak. Pontosan látniuk kellett, miféle démonokat készülnek elszabadítani.

Chesterton (föltételezett módon), továbbá mondjuk nálunk Prohászka és más tagadhatatlanul cifra szövegeket megfogalmazó figurák ellenben elszabaduló szélsőjobb vérengzést sose láttak.

Az oroszországi pogromok azért nem hajszálpontosan a nyugat-európai kultúrkörben zajlottak...

Ha kapcsolat van közöttük és egy kis européer szalonzsidózás között, akkor kapcsolal van egy magyarországi csuhásozás és az Iszlám Állam lefejezései között is.

Amúgy van...

Hát, azért ezt nem mondanám lenyűgöző idézettömegnek. Ma, amikor a csapból is a klímaváltozás folyik, szóvá tenni, hogy valakit zavart a XIX. századi iparosítás?

A "megkülönböztető ruhaviselet" eredeti kontextusát kellene megnézni, mert C. egy meglehetősen ironikus szerző. Simán lehet, hogy ironizált, amit a vele mélyen ellenséges újságcikk föl sem fogott.

Ez olyasmi, mint amikor egy szélviharban próbálunk ezt-azt megtartani. Mindenki mást fog meg, a többit meg viszi a vihar. Valóban, a magyar jakobinusok sem érdemelnek utcát, bár az aktív gyilkoláshoz nem jutottak el, mint mondjuk Thököly Imre...

Olvastad te, amit írtam? A magyar jakobinusok sem érdemelnek teret, dehát nem irányult rájuk megfelelő figyelem (eddig).

Talán ne feledd megint a történelmi kontextust. Pár évvel vagyunk a Balfour-nyilatkozat után, sok évvel a Holokauszt előtt, és Izrael kikiáltása is messze van.

C. fontosnak érezte, hogy megakadályozza a közel-keleti káoszt, amit a zsidó bevándorlás előidézhet, és ekkor még meg lehetett volna.

C. szerint ennek eszköze, ha őfelsége kormányát nem a Balfour-nyilatkozatot számonkérő zsidók képviselik a békekonferencián, hanem olyan angolok, akiknek az angol érdekek a fontosak. Hogy ez egy mai izraeli zsidónak sérelmes, az OK, de attól még nem antiszemitizmus.

A megkülönböztető ruha simán ezzel kapcsolatos ironizálás. Ne játsszák el az angol diplomatát azok, akik önálló Izraelt szeretnének.

Komolyan, honnan szedsz ennyi hülye összehasonlítást? Az európai maóisták azt akarják, ami Kínában megvalósult a hatvanas években. Így hát teljesen jogos az orruk alá dörgölni, hogy úgy nagyjából mi valósult meg.

Az európai szalonzsidók soha nem azt akarták, ami a cár paradicsomában, majd azt követően a szovjetparadicsomban megvalósult, így az egyik vagy másik fél antiszemitizmusának a találkozása olyasfajta párhuzam, mint hogy az oroszoknak is van lábuk meg a nyugat-európaiaknak is.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. augusztus 11. 18:05

izé... "szalonzsidózók"

Hámondjuk ezekről a közterületekről azért tényleg bűzlik, hogy komcsik adták a nevüket. Lehet, hogy a Magyar Jakobinusok Terének is, de ők, mint hős Habsburgellenes ellenállók, korábban is kaptak némi elismerést. Jó, nem tőlem, de pl. Petőfitől.

Ezért kell őket fölvilágosítani. A maoistákat lehet. Prohászkát és nagyon nagyon zárójelben Chestertont az oroszokkal nem lehetett.

Az "Alkotmány"-utca esetében igencsak fölvetődik, hogy az 1948-as alkotmányról szól, az 1989-es alkotmánymódosításokról, vagy a FIDESZ alaptörvényéről.

Nü? Tipp?

A maoisták számára bevezetendő eszmény a hatvanas évek kínai paradicsoma. Prohászka soha nem kezelte valamiféle eszménynek a cári rezsimet. C. esetében meg egyenlőre igazán cifra antiszemita idézetet sem sikerült fölmutatni...

Ha nem látod, hogy ez különbség, akkor nem látod. Azt hiszem, ennyit tudtam segíteni.

Jó! Egyezzünk meg! Az "alkotmány" valóban ártalmatlan szó, ugyanakkor a mai közjogi terminológia szerint elavult. Nevezzük át az "Alkotmány utcákat" "Alaptörvény utcákra".

Amúgy én se. Az "Eretnekek" pl. nagy kedvencem tőle, gyakran idézem, a "negatív szellemről" írottak pl. gyökerénél ragadják meg, hogy mi a baj a liberalizmussal, de sose jutott eszembe, hogy Chestertonra hitbéli példaképemként gondoljak.

Szóval a püspök álérvei engem meggyőztek volna, ha nem tette volna hozzá az "antiszemitizmus"-t.

Én az "eszmény" szót használtam. Hogy lett ebből a te olvasatodban "geográfia"?

Amúgy minden OK nálad, vagy ma reggel elkezdted az ivást?

Szóval a maoistáknak eszménye a maói Kína, akárhol éljenek, Prohászkának meg nem volt eszménye a cári Oroszország.

De ettől még kétségtelen, hogy az európai maoistáktól földrajzilag távol van Kína, Prohászkától meg távol a Cári Oroszország.

Az is kétségtelen, hogy mind a maoista Kínában, mind az eutópai maoisták esetében, mind a Cári Oroszországban volt az emberek többségének lába, és Prohászkának is volt. Meg még sok ilyen párhuzamot észrevehetsz, ha figyelmesen szemléled a történelmet.

Azonban lehet, hogy ezek a párhuzamok a téma szempontjából irrelevánsak.

De, igen, az eszménységről volt nagyba szó. Frankel León Marxon (és pl. Petőfin) nem kértem számon Rákosi és Kádár viselt dolgait, de igenis számon kértem, hogy politikai gondolkodásuk kiindulópontja, eszménye a francia forradalom volt, amit valamiféle csodálatos nagyságnak hazudtak, és azt keresték, hogy hogyan lehetne új forradalmat kirobbantani. Tudniuk kellett a guillotine-okról, és nem zavarta őket.

Hármuk közül Petőfinek annyi mentsége van, hogy amúgy írt néhány szerethető verset, meg Magyarországnak tényleg nem volt törvényes saját végrehajtó hatalma, kormánya az ő idejében, és jól jött volna.

Frankel Leó forradalmat akart, noha látta a guillotine-okat.

Prohászka sem cárizmust, sem orosz pogromokat nem akart, noha voltak antiszemita beszólásai.

Nem létezik, hogy nem érted, hogy ez különbség.

Amennyiben hozzáteszed, hogy "noha látta Afrika gyarmatosítását, Bosznia okkupációját, tisztában volt azzal, hogy az oroszoknak lábuk van, és hogy Dél-Amerikában spanyolul beszélnek (Brazíliát kivéve)." Meg egy csomó efféle tényt látott.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés