Ma van a Nagaszaki elleni atomtámadás 74. évfordulója

2019. augusztus 9. 7:36
A támadásban több mint 70 ezren vesztették életüket.

Nagaszaki békeparkjában egyperces néma csenddel kezdődött a megemlékezés helyi idő szerint délelőtt 11 óra 2 perckor, 1945. augusztus kilencedikén ugyanis abban a pillanatban dobta le a japán városra egy amerikai B-29-es bombázó repülőgép az atombombát. A robbanás több mint 70 ezer halálos áldozatot követelt.

Taue Tomihisa, Nagaszaki polgármestere a megemlékezésen felolvasta hagyományos békenyilatkozatát, amelyben idézte egy, az atomtámadás sugárfertőzött túlélője (hibakusa) egyik versét. A költemény leírja azt a borzalmat, amit a bombázás okozott, egyben arra szólít fel, hogy ne ismétlődjön meg ez a tragédia. 

Tomihisa úgy vélekedett, hogy a nukleáris leszerelés ügye veszélyben van, éppen ezért az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz fordult, hogy a két nagyhatalom vállaljon kezdeményező szerepet a leszerelés terén. 

A városi elöljáró egyben arra szólította fel a megemlékezésen jelenlévő Abe Sindzó kormányfőt, hogy Japán csatlakozzon az ENSZ által 2017-ben elfogadott atomfegyver-tilalmi egyezményhez. Kezdeményezte egyben, hogy Japán, az egyetlen állam, amely elszenvedte az atomtámadást, álljon az élére a világbéke megteremtését célzó erőfeszítéseknek. 

1945. augusztus 6-án Hirosimát, három nappal később Nagaszakit érte atomtámadás. A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.

(MTI)

(a kép forrása: mult-kor.hu)

Összesen 57 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha Hirosimát magyarázni is lehet stratégiai okokkkal, Nagaszaki
szimpla bosszú, értelmetlen halálok tízezreivel. Mint Drezda és Tokió.

Iszonyatos mázli, hogy nem az elsőként kiszemelt kulturális főváros Kyoto kapta az atomot, az ezeréves faszerkezetű kolostoraival, palotáival.
Állítólag a tervezésért felelős vezérkari tiszt felesége járt közben a városért, mert ott voltak nászúton...

Az amerikaiak meg bekaphatják- nincsen épített történelmi örökségük, nem is értik mi az...

Remek. Nézzük Kyoto egyik gyöngyszemét a sok százból: a Sanjusangen-do templomban, amelyik Japán leghosszabb faépülete sok más mellett 1000 darab életnagyságú, a tatárjárás idején cédrusból faragott, aranyozott faszobor áll őrt. Ezeket is újra farigcsálná?

A zen kolostoroknál volt ez divat a középkorig. A legtöbb faszerkezet félezeréves legalább. A leghíresebb kastélyokban eredeti a faszerkezet. A Himeji kastélyban, ahol jártam, konkrétan 1500-as évekből valók a szerkezeti gerendák. Mellesleg valóságos csoda ennek az ékkőnek a megmaradása, mert az USA légierő gyújtóbombát dobott rá, ami a főépület tetején a gerendákban állt meg és valamiért nem robant be. Ha igen, akkor gyakorlatilag egy erdő faanyaga világította volna be az éjszakát és te is kevesebbet tudnál a világról...

Már a sinto szentélyeknél sem szokás a 20 évenkénti újjáépítés- az a kivétel napjainkban amire hivatkoztál.

Te jöttél egy sinto szentély újjáépítésével- ami nem jellemző a buddhista, meg zen kolostorokra (meg már a shintokra sem, pár kivétellel). A Sanjusangen -do altemplom egy buddhista szentély, eredeti fagerendákkal az 1300-as évekből. Plusz, ebben a templomban áll őrt 1000 darab 1250 körüli kannon szobor szintén fából, életnagyságban. Döntsd el ezek műkincsek, vagy a szentély integráns részei- de ha Kyoto kap egy atombombát ezek elfüstölnek az tuti. Maga az épület eredeti, ezeket csak leégéskor vagy teljes tönkremenetel esetén építették újjá, a szerkezeti elemek nagy része korabeli. Tán elkerülte a figyelmedet, de a Notre Dame leégésénél is a pótolhatatlan veszteség az eredeti- középkori faszerkezetes tető elpusztulása volt.
Jártál te eleget iskolába?

A szovjet hadüzenet két nappal követte a hirosimai atombombát, nem fordítva.
Az amerikaiak 1 millió katonai veszteségre taksálták, ha két helyen partraszállni kényszerülnek a japán szárazföldön. (Operation Downfall)

Einstein már 1939. augusztus 2-án, tehát egy egész hónappal az európai háború kezdete előtt, levélben kérte Roosevelt amerikai elnököt az atombomba megalkotására. Hát nem Japán ellen.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés