Most már bánja a Szex és New York írója, hogy nem született gyereke

2019. július 30. 22:30
Egyedül érzi magát.

Candace Bushnell, a Szex és New York című sorozat alapjául szolgáló regény írója egy interjúban kijelentette: sajnálja, hogy nem vállalt gyereket, „igazán egyedül” érzi magát.

Az idén hatvanéves Bushnell a Sunday Timesnak nyilatkozott, az interjút a Fox News szemlézi. „Amikor a harmincas és a negyvenes éveimben jártam, nem gondoltam erre. Aztán amikor elváltam, és beléptem az ötödik ikszbe, ráébredtem annak hatására, hogy nincsenek gyerekeim, és hogy egyedül vagyok. Most már látom, hogy azok az emberek, akiknek gyerekük született, olyan biztos alapon állnak, amilyennel a gyermektelen emberek nem rendelkeznek” – mondta a The New York Observer szexrovatának szerzőjeként befutott Bushnell.

Az írónő azt is elárulja, hogy válása után öt évig nem feküdt le férfival. Hamarosan megjelenő új könyvében a „középkorúak szomorúságáról” fog szólni. Bushnell nemrég a New York Postnak is interjút adott, ebben elmondta, hogy több barátnőjével együtt Hamptonsba költözött, ez ihlette az új regényt. „Mindnyájan gyermektelen szingli nők vagyunk. Egyszer csak eszedbe jut: mit fogsz csinálni, ha megöregszünk? Ha nincs gyereked, és felteszed a kérdést: ki fog gondoskodni rólam, az a válasz, hogy a barátnőid” – fogalmazott az írónő.

Összesen 93 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Zavarban vagyok, hogy lájkoljak-e egy ilyen szöveget. Egyrészt nyilván reális belátás. Másrészt minimális agysejthasználattal már 40 éve beláthatta volna, és akkor még nem is lett volna késő. Harmadrészt valóban magára gondol ebben is.

Talán annyi mentség, hogy egy meg nem fogant, így nem létező gyermekre nehéz önálló személyként gondolni, akinek egy hatalmas ajándékot adhatott volna azzal, hogy emberré neveli a párjával.

Mivel sem a párja, sem a gyermek nem létezik, mindez csak gondolati absztrakció, ő meg egy valódi, egyedülálló hatvanéves személy, aki érthető okokból sajnálja önmagát.

Szóval nem akarom bántani, de lájkolni sem könnyű. Döntéseket hozott, és azoknak következményei vannak. Mint mindenki más esetében. Lapozzunk!

Talán van aki okul belőle.

Legyőzte a botmixer.

Te jó ég! Még most is azt sajnálja, hogy nem lesz, aki gondoskodjon róla és nem azt, hogy ő gondoskodjon egy kisgyerekről?
Nem azért akarunk gyerekeket, hogy majd legyen aki gondoskodjon rólunk!
Azt, hogy elvesztegetett egy csomó évet anélkül, hogy a gyerekére mosolygott volna, tanította volna beszélni, rácsodálkozott volna, hogy megfordul, áll, jár a kisbabája?
Azt, hogy mennyire jól el lehet beszélgetni a kérdéseire válaszolni, tanítgatni mindenre?
Hogy hiába van nagymamakorban, nem gyönyörködhet az unokáiban? Nem hozhatja el az óvodából, iskolából?
Csak a kapás, semmi adás?

Helyette megírta, népszerűsítette ezt a "laza" életet, felelősséget nem vállaló, csak kamatyólni akaró mintát.

Szép nő még most is szép. Egy szerető társra lenne szüksége, hamár...

Húha. A végén még republikánus szavazó lesz belőle. Nagy a baj.

Domján Edit előre elhatározta, hogy 40 éves koráig akar élni.
Karácsonykor lett öngyilkos, brutálisan.
Talán, ha előtte nem ment volna abortuszra...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés