Kérdések és válaszok

2019. július 22. 12:29

Bencsik Gábor
Facebook
Szél Bernadett engedelmével elébe vágnék a fejleményeknek, és megválaszolnám a tíz kérdést magam.

„Szél Bernadett, a magyar Jean d’Arc (istenem, nekünk ilyen jutott) Kálmán Olgai magasságokba emelkedve nekiszegezte a nyilvánosságnak a félelmetes tényt: vannak kérdései és nem fél feltenni őket. Most éppen a klímaváltozással kapcsolatban lőtte ki kérdéseinek sorozatát, a következő, hátborzongató szavak kíséretében: »Úgy döntöttem, egész nyáron kapni fogják tőlem a kérdéseket, 15 napjuk lesz írásban válaszolni. Nincs kifogás, nincs szabadság, se nyár, semmi ilyesmi — mert a klímaváltozás sem megy szabadságra. 10 kérdés. Kezdünk.«

Szél Bernadett engedelmével elébe vágnék a fejleményeknek, és megválaszolnám a tíz kérdést magam.
Kezdjük:
1. Milyen számítások alapján jutott a kormány arra a következtetésre, hogy karbonsemlegesség esetén 30-40 százalékkal emelkednének a rezsiárak?
Háztartási elektromos energia, eurocent / kilowattóra. Németország: 30, Magyarország 11.18.
2. Milyen számításokra alapozza a kormány azon állítását, hogy az új paksi blokkok nélkül nem lehetséges a klímacélok elérése?
Vagy szénalapú alaperőmű, vagy atomalapú. Lásd Németország.
3. Milyen intézkedésekkel akarja elérni a kormány 2030-ra a 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célt, és miért csak a minimumot vállalja?
Paks II. Az, hogy a minimumra vállal kötelezettséget, nem jelenti, hogy ne menne tovább.
4. Mivel magyarázza, hogy a kormány 2030-ig 30 százalékos kibocsátás-növekedéssel számol a közlekedésben? 
Hogy mi?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A gáz erőművek előnyei közé tartozik a könnyű és gyors szabályozhatóság, és más fosszilis erőműhöz képest környezetkímélőbb működés, hátrányai közé a továbbra is létező széndioxid-kibocsájtás és más fosszilis erőműhöz képest drága üzemeltetés. Valahol Kelet-Magyarországon van olyan gázerőmű, ami megépült, de nem indították el, mert egyelőre az import olcsóbb. A németek valszeg gázerőművekkel tartják egyensúlyban a szélerőművek hektikusságát. Meg kikényszerített export-importtal. Ahogy várható volt, duális a német energia ellátás.

Az alaperőművek többnyire hőerőművek. Vizet forralnak, a gőzzel meg turbinákat hajtanak. Teljesítményük állandó, mivel sok idő, ameddig kihűl vagy felforr a víz.
A gázt csúcserőművekben használják. Ezek nem nagyok, és jól besegítenek a csúcsfogyasztásokba. Ezek gázmotorok, ezek nem vízforralók.
Ilyeneket építenek a szél és a nap erőművekkel egyszerre. Ha eláll a szél, vagy beborul, a motor beröffentik és már van is delej.
Ezért olyan drága a megújuló, mivel a fogyasztói oldal nem bírja a teljesítmény ingadozást és mindegyik mellé kell egy fosszilis is.
A zöldek ezt ésszel nem érik fel.
Gázmotorok is épülnek alaperőműként. Egy lakótelep és egy uszoda szomszédságában adhat áramot, a hulladékhő meg fűti a lakásokat meg az uszodát.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés