Közvélemény

Miért csalódunk a demokráciában? És miért hiszünk benne mégis?

2019. június 5. 07:47

A demokrácia minősége és fenntarthatósága szerte a világban erősödő viták tárgya – de mit gondolnak róla az egyes nemzetek társadalmai? Most globális kutatás mérte fel a közvéleményt – többek között a nem meglepő módon ebben a témában is rendkívül polarizált magyar társadalmat.

Írta: Maráczi Tamás 

 

Bár a nagy tanítómester, Arisztotelész nem tartotta a lehetséges világok legjobbikának – félt ugyanis a tömegek többségi döntésétől, a társadalmi egyenlősítés igényétől –, majd utána is sokaktól sokféle bírálatot kapott a történelem folyamán, a demokrácia mégis az a történetileg kialakult politikai keretrendszer, amelyet leginkább a magunkénak érzünk, és amelyet itt, a 21. század ötödén is megőrizni szeretnénk.

Még akkor is, ha működését illetően egyre nagyobb a társadalmi kiábrándultság. A demokrácia minősége és fenntarthatósága – részben a körülötte kialakult ideológiai vitának köszönhetően – egyik központi témája volt a május végi európai parlamenti választások kampányának. És annak árnyékában több felmérésnek is. Mi most egyet – a legalaposabbat – szemlézzük közülük.

A demokrácia mint politikai rendszer nem halott, bár a világ több pontján a bénultság jeleit mutatja,

válságai ellenére továbbra is a legnépszerűbb uralmi viszonyrendszer a világon. 2017-es adatok szerint a 167, félmilliónál nagyobb lakosságszámú államból 96 minősült demokratikus berendezkedésűnek, és csupán 21 ország diktatúrának vagy autoriter rendszernek. A demokratikus eszmék, normák társadalmi támogatottsága még ennél is erősebb globálisan, hiszen a diktatórikus rezsimekben élő emberek jelentős része is – ha tehetné – inkább demokratikus állami keretek között élne, és csak jóval kisebb azon, demokráciákban élők aránya, akik diktatúrára cserélnék le hazájuk politikai rendszerét. 

Ugyanakkor a demokráciában élő emberek komfortérzetének a berendezkedés népszerűsége távolról sem elegendő: politikai világukat leginkább abban az esetben érzik élhetőnek, ha szükségleteiket és elvárásaikat az többé-kevésbé kielégíti. A legfontosabbak ezek közül az egzisztenciális biztonság (a gazdaság stabilitása), a szabadság foka (az egyéni szabadságjogok érvényesülése) és a politikusok, politikai intézmények hatékonysága (a nép valós érdekeit képviselik-e a megválasztott politikusok). Az előbbi megállapítások egy átfogó kutatás eredményeiből származnak, az amerikai Pew Research Center egy hónapja publikált felmérése a demokráciából való kiábrándulás tudományosan bizonyított okait szándékozza felsorakoztatni. 2018 nyári hónapjaiban öt kontinens 27 országában – köztük Magyarországon – több mint 30 ezer személyt interjúvoltak meg egy egyszerű kérdéssorral.

Az értékvilág rendben, a gyakorlat elégtelen

A legfontosabb statisztikai információ természetesen az összes adat egybevetésével kiszámolt globális középérték. Az „Ön mennyire elégedett hazájában a demokrácia működésével?” kérdésre a felmérésben résztvevők 51%-a válaszolta azt, hogy elégedetlen, és 45%-uk azt, hogy elégedett. Van tehát baj, de nincs tragédia. 

A további kérdésekre adott válaszok összesítéséből kiderül, hogy a demokrácia mely komponenseit tartják világviszonylatban gyengének, illetve erősnek. A legkevesebb probléma eszerint a véleménynyilvánítás szabadságával és az általános közbiztonsággal van, a többség még az életszínvonal növelésének egyéni esélyeit is megfelelőnek látja. Ugyanakkor ugyanilyen többség a törvény előtti egyenlőség elvének sérülését vagy a politikusi korrupciót már problémásnak érzi, a jelen realitásai közül pedig aggasztónak azt, hogy sok helyen a különböző politikai erők ígéretei ellenére sincs remény a valódi változásokra.

A felmérés idején, 2018 nyarán

a legelégedetlenebb demokráciák a mexikói, a brazil és a görög voltak,

de tegyük hozzá, hogy a közvélekedés azóta változhatott, hiszen egy év alatt mindhárom országban voltak (parlamenti, elnök- vagy helyhatósági) választások. A legelégedettebb demokráciák pedig a vizsgált 27 közül Svédország és a Fülöp-szigetek voltak.

Az elégedetlenség fő okai

A statisztikából jól látszik, hogy

szoros összefüggés van a gazdaság teljesítményének értékelése és a demokráciadeficit észlelése között.

Azok az emberek, akik elégedetlenek saját országuk gazdasági helyzetével vagy rossznak látják életszínvonaluk javításának esélyeit, sokkal hajlamosabbak rossznak látni a demokrácia állapotát is. Indiában például a gazdaság helyzetét rossznak látók kétharmada a demokráciát is negatívan értékeli, míg a gazdaságot jónak észlelők csupán egyötödének van rossz véleménye a politikai rendszerről.

Hasonló tendenciák figyelhetők meg az egyéni szabadságjogok területén is. Kanada példáján szemléltetve: a vélemény-nyilvánítás szabadságát és a társadalmi nyilvánosságot korlátozottnak érzők mintegy kétharmada nincs megelégedve a demokrácia működésével sem, míg azoknak, akik szerint nincs baj ezen szabadságjogokkal, már csak egyharmaduk érzi ugyanezt a demokráciával kapcsolatban.

A felmérésből az is kitűnik, hogy a saját demokráciánk állapotáról kialakított nézetünket nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen szélesnek érezzük politikai jogainkat és mi a véleményünk a politikusainkról. Azok a válaszadók, akik úgy látják, hogy a politikusok nem képviselik választóik valós érdekeit, ráadásul többségükben korruptak is, sokkal hajlamosabbak negatív képet kialakítani a demokrácia általános állapotáról is. Japánban az állami korrupciót súlyos problémának látók kétharmada rossznak tartja a politikai rendszer minőségét is, de csak egyharmada azoknak, akik nem érzékelik a korrupciót. 

Európa az európaiaké

Az európai országok esetében a Pew Research Center további kérdéseket is belevett a kérdőívbe, így az Európai Unióhoz, a migrációhoz vagy a populista pártokhoz való viszony témáit is. Ezekből az derül ki, hogy az európai választók többsége még mindig fontosnak találja az európai értékeket, és az EU-t a béke, a fejlődés és a demokratikus berendezkedés szavatolójának látja, ugyanakkor

az uniós intézmények hatékonyságát illetően jelentős már az elégedetlenség.

Ezen a téren Németországban válik el a két véglet legerőteljesebben egymástól: akiknek rossz véleményük van Brüsszelről, azok 70%-ának a demokráciáról is hasonló a képe, míg az EU-t pozitív szervezetnek látó németek csupán 27%-ának van baja a demokráciával.

2015 óta az illegális migráció kérdése az európai politika egyik kardinális ügye lett. Világos az adatokból, hogy az európai állampolgárok ezt a témát is szoros összefüggésben látják a demokrácia helyzetével. Itt Svédország statisztikája mutat nagy szórást: azok a svédek elégedetlenek nagy arányban a demokráciával, akik szerint a migránsok nem akarnak beilleszkedni a svéd társadalomba, míg a bevándorlókról az ellenkezőjét gondoló honfitársaik csupán 15%-a véli úgy, hogy baj van a demokratikus berendezkedéssel.

Az uniós intézményrendszer bénultságával, a politikai elittel, illetve a bevándorlási kérdés kezelésével kapcsolatos elégedetlenséget a jobboldali populista pártok következetesen használták ki az elmúlt években. Nem meglepő, hogy a felmérés megállapítása az, hogy ezen pártok támogatói sokkal nagyobb arányban szkeptikusak a demokrácia működésével kapcsolatban, mint az ezen pártokat elutasító polgártársaik. Ez ügyben

a legnagyobb demokrácia-értékelési szakadék a német és a svéd társadalomban van a két csoport között.

Magyarország: a két valóságot látók hazája

A felmérés magyar adatai majdnem megegyeznek a globális középérték számaival: a válaszadók 53%-a elégedetlen a magyar demokrácia működésével, 45%-uk pedig elégedett. A számok nem változtak a Pew Research egy évvel korábbi magyar vonatkozású tesztjéhez képest. 

A gazdasági helyzet és a demokrácia megítélésének összefüggésében a magyar adatok voltak a felmérés legradikálisabb számai: a gazdaságot rossz helyzetben látók 80%-a elégedetlen a demokratikus rendszerrel, míg a derűlátók csupán 26%-a észlel demokráciadeficitet. A törvény előtti egyenlőség kérdésében hasonlóan első a sorban a magyar adat, az életszínvonal növelésének esélyeinél a második. Nem ennyire polarizált, de így is

az európai átlag fölötti a széthúzás magyar és magyar között

a szabadságjogok és a politikai korrupció, valamint a demokrácia megítélése közötti összefüggés tekintetében. 

Ezek a számok mind azt mutatják tehát, hogy akik ezeken a területeken csalódottak, azok nagy arányban elégedetlenek a magyar demokrácia működésével is. Nem lehet nem észrevenni azt a beszédes adatot sem, hogy míg a kormánypártok támogatóinak csupán 30%-a észlel bajokat a politikai rendszerrel kapcsolatosan, addig az ellenzéki szavazók 66%-a elégedetlen a demokrácia állapotával Magyarországon.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/149564

Ajánljuk még a témában