Magyar innováció a vadgázolások elkerüléséért

2019. május 29. 15:01

Ez a szirénhang nem csábít, inkább taszít.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján 2017-ben összesen 13 179 egyed hullott el vad-gépjármű ütközés következtében, a statisztikákban a gímszarvast, a dámot, a vaddisznót, az őzet, a muflont, a mezei nyulat, a foglyot és a fácánt vették figyelembe.

Nem működnek a vadsípok

Ugyanezekre a fajokra vonatkozik a Soproni Egyetem által működtetett Országos Vadelhullás Monitoring adata: más módszerekkel gyűjtött mutatóik alapján ez a szám 15 731 egyed volt a 2016-2017-es vadászati évben. Utóbbi monitoring rendszer gyűjt ragadozókra vonatkozó adatokat is, felméréseik szerint az elmúlt években évente mintegy 420-450 vidrát, 4000-4500 borzot és 10 000 rókát gázoltak el országszerte a közutakon.

Ennek vetne véget egy új magyar találmány. Mint azt a Mandinerrel Koltai Viktor, az új rendszer kifejlesztője közölte, tesztek igazolják, hogy a forgalomban lévő vadsípok zöme nem működik. Ő ezen a tényen felháborodva döntött úgy, hogy létrehoz egy vadfigyelmeztető rendszert, ami valóban ellátja feladatát. Ez annyira sikeres lett, hogy a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. jegyzőkönyve, valamint az Európai Bizottság Európai Közúti Biztonsági Chartája is igazolta.

A feltaláló kifejtette, hogy a Siren7 120 decibel hangteljesítménnyel szól, 300 méteres a hatósugara, és „ért az állatok nyelvén”, hiszen figyelmezteti a hazánkban megtalálható valamennyi nagyobb állatot. 

Hazánkban évente több ezer bejelentett vadbaleset történik, míg az utakon elpusztult nagyobb állatok számát 30 ezerre teszik a szakértők. Az új vadfigyelmeztető rendszerrel ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető, ugyanis a forgalomban lévő vadsípokkal szemben ez a magyar szabadalom bizonyítottan működik.

Van amikor ütközni kell

Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezető instruktora arra hívta fel a figyelmet a kiadott közleményben, hogy az adott szituációtól függ, milyen döntést érdemes hozni. Így nem lehet egyértelműen szabályként kimondani, hogy ütközni kell a vaddal, mert rengeteg tényezőt kell figyelembe venni. Kiemelte, hogy a sebességhatárok betartása a figyelmeztetőtábláknál igen fontos, de „már 50-60 km/h-nél el lehet dobni az autót egy hirtelen mozdulattal”. A szakértő szerint ezért gyakorolni kell, de van, amikor elkerülhetetlen az ütközés. „80-90 km/h-nál, folyamatos szembeforgalomban nem rántom el a kormányt, hanem satufék és várom az ütközést” – tette hozzá.

A szakértő kiemelte, hogy az állatok viselkedésének alapfokú ismerete is igen fontos. Példának hozta a rókát, mely mint a macska, igen gyakran visszafordul, így a mögötte való elhaladás nem feltétlenül ajánlott. Hozzátette, hogy már egy ekkora vadállat képes nagysebességnél a futóművet szétroncsolni, ami komoly balesethez vezethet.

Az OMVK vadgazdálkodási főmunkatársa, Rung Áron is megerősítette a Mandinernek a fenti állításokat. A szakember azt hangsúlyozta, hogy általánosságban minden vadfajról elmondható, hogy az esti órákban a táplálkozó helyekre vonulnak, reggel pedig onnan a nappali pihenőhelyre térnek vissza. Emiatt ezekben a napszakokban fokozottan kell számolni a vad közúton való megjelenésével.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/149240

Ajánljuk még a témában