A győzelmet is el kell tudni viselni – az EP-választást értékelték a Századvég konferenciáján

2019. május 29. 20:59

Mi lehet az oka a Momentum és a DK előretörésének? Milyen nemzetközi tendenciákba illeszkednek a magyarországi EP-eredmények? A Századvég Alapítvány szakértőkkel próbálta megfejteni a választási eredményeket. Tudósításunk.

„Európa választ! - Az értékelés” címmel rendezett konferenciát és kerekasztal-beszélgetést szerdán a Századvég Alapítvány. A rendezvényt megnyitó beszédében G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója úgy fogalmazott, hogy nem csak a vereséget, de a győzelmet sem könnyű jól viselni.

Különösen, ha az ember folyamatosan nyer, és a Fidesz-KDNP pártszövetség ezt teszi már 2006 óta

 – tette hozzá.

Úgy vélte, győztesként egyrészt fegyelmezettnek kell maradni, tartani a sort, másrészt elviselni azt, hogy a folyamatos győzelmek között nincs eufória és mindig magasan van a léc. Emellett valamit kezdeni kell a győzelemmel, valamire át kell azt váltani – és a kormánypártoknak pedig most meglesz erre a lehetősége az európai színtéren is.

Salvini is üzent

Ezután levetítették Matteo Salvini olasz belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes személyes videóüzenetét, amelyet a konferencia résztvevőinek küldött. A politikus megköszönte a magyaroknak, hogy győzelemhez segítették a Fideszt az EP-választáson, üdvözölte Orbán Viktort és jelezte, a jövőben is

kész együttműködni Brüsszelben a határvédelem, a kultúránk, az identitásunk, hagyományaink és keresztény gyökereink védelme érdekében.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára az EP-választást értékelve a korábbiaknál magasabb részvételi arányt pozitívumként emelte ki, amire mi magyarok büszkék lehetünk, csakúgy mint arra, hogy a magyarországi EP-kampány európai témákról szólt, szemben egy-két országgal, ahol főleg belpolitikai témák uralták. Szerinte ez jelzi, hogy a magyarokat foglalkoztatja Európa jövője, látják az Európa előtt álló kihívásokat, és határozott véleményük van arról, merre kell fordulnia Európának.

Az államtitkár szerint az EP-választásból megerősödve kikerült kormánypártok állnak szemben a romokban lévő ellenzékkel. A kormánypártok győzelmének jelentőségét alátámasztandó rámutatott, hogy a kontinens lakosságának 2 százalékát kitevő ország adja az Európai Parlament tizennegyedik legerősebb pártját, amely dobogós helyezést ért el az Európai Néppártban is. Mindezt magasabb részvételi arány mellett, több szavazattal és több mandátumot nyerve, mint korábban.

Hangsúlyozta, ez erős képviseletet jelent Magyarországnak Európában, és a Szent István óta a magyar külpolitika alapját képező mozgástér is bővült hazánk számára.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója szerint nincs olyan megközelítés, amely szerint ne a Fidesz nyert volna vasárnap, a magas részvétel oka, hogy a migrációs válság óta nem volt olyan választás, ahol a magyarok közvetlenül az európai ügyekbe beleszólhattak volna. Szerinte történelmi győzelmet aratott a Fidesz, amelynek tizenhárom képviselője az EPP nyolc százalékát adja majd, ami nagy eredmény. Kiemelte, hogy Orbán Viktor kapcsolatot tud teremteni az új jobboldallal, meg tudja erősíteni a néppárt jobboldali identitását.

Mráz Ágoston Sámuel

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az ötvenkét százalékos eredmény abszolút győzelem a Fidesz-KDNP számára, különösen úgy, hogy kilenc éve kormányoznak, ami óriási teljesítmény Európában. Az eredményt helyiértékén kell kezelni, nem szabad alulértékelni, de elbizakodottnak sem szabad lenni. Egyetértett azzal, hogy bár az ellenzék romokban van, és a Jobbik, az MSZP és a LMP majdnem a megszűnés határára került, de a jobboldalnak figyelnie kell a megerősödött DK-ra és Momentumra.

Lánczi Tamás: Megszűnt a centrális erőtér

Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója kijelentette, hogy az EP-választáson a centrális erőtér megszűnt, két egymással koalícióképes ellenzéki párt erősödött meg, és Gyurcsány Ferenc vélhetően kísérletet tesz az egész baloldal egyesítésére, és a baloldal vezetésének átvételére.

Szerinte Gyurcsány a Momentummal végezteti el a piszkos munkát, hogy aztán őket is „hidegre tegye” és ő ebben a játékban Gyurcsányra fogad, mert az ő „praxisa” nagyobb, mint a „csillogó szemű Momentumosoké”. Figyelmeztetett, hogy a kormánypártok bár példa nélküli győzelmet arattak, de nem ülhetnek rá az eredményre, mert újabb kihívás következik.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezető igazgatója (és a Mandiner lapigazgatója) az ellenzék erőviszonyainak átrendeződéséről beszélve elmondta, az MSZP, az LMP és a Jobbik meggyengült, mert nem tudták megszólítani a választóikat, nem volt megfelelő üzenetük. A DK szerinte ezzel szemben azért tudott erősödni, mert az „Európai Egyesült Államok” víziójára épített kampányuk karakteres, érthető, egyértelmű üzenetet küldött ez embereknek,

két karakteres szereplővel, Gyurcsány Ferenccel és feleségével,

és ezért az MSZP-szavazók és más pártok szavazóinak egy része is rájuk szavazott.

Orbán Balázs és Szalai Zoltán

A Momentum erősödése pedig annak köszönhető, hogy belvárosi, fiatalos, lendületes pártként lépett fel, és a nagyvárosi, fiatalabb generáció valamint a volt liberális szavazók támogatását sikerült megnyernie azzal, hogy elhitette velük, hogy megugorhatják a küszöböt – tette hozzá.

Orbán Balázs: Nemzeti ellenzékre lenne szükség

Ifjabb Lomniczi Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyar választók edukáltak, tudatosabbá váltak, komoly ismereteik vannak, ami pozitív fejlemény és látszik a választási eredményeken. Szerinte a populista erők megerősödése jó, és dolgozni kell rajta, hogy a megbélyegző módon használt „populista” kifejezés az angolszász értelmezéshez hasonló pozitív jelentést kapjon.

Orbán Balázs felidézte, hogy a DK kampánya az „Európai Egyesült Államok” ideáját propagálta, több Brüsszelt és kevesebb Magyarországot szeretne, és ilyen a magyar politikatörténetben még nem volt. Nem lehet érvet mondani az „Európai Egyesült Államok” mellett, nem tudunk olyan érvet mondani, hogy az európai birodalom kiteljesedése bármilyen szempontból a magyar nemzet érdekében állna – mondta.

Szerinte a választási kampányban volt egy nemzeti kormány és egy nemzetközi ellenzék, ezért támogatták a magyarok ilyen nagy arányban a kormánypártokat.  

Magyarországnak nemzeti ellenzékre lenne szüksége, és az ellenzéki pártok még nem vonták le ezt a következtetést

 – mutatott rá.

Lánczi Tamás

Lánczi szerint Magyarországon hagyománya van annak a gondolatnak, hogy Magyarország előrejutása azon múlik, hogy mennyit áldozunk fel a magyarságunkból, és ennek folytatója például a Gyurcsány-házaspár és a Momentum is.

Szánthó Miklós szerint Magyarországon vannak olyan politikai erők, amelyek nem a magyar érdeket és a magyar nemzet megmaradását tekintik elsőrangúnak. Szerinte

létrejött az új MSZP és az új SZDSZ a DK és a Momentum képében

Mráz Ágoston szerint Gyurcsány az „antiorbáni” pozíciót foglalta el és mindenben az ellentétét mondja annak, amit a kormánypártok hirdetnek. Gyurcsány győzelme politikailag ugyan fontos, de valójában virtuális győzelem, mert szervezetrendszere nem lett erősebb, és miniszterelnökjelöltként sem tudna érvényesülni.

Az ellenzéki oldalon a küzdelem folytatódni fog, Gyurcsány Ferenc megpróbálja majd integrálni az MSZP-t, de nem biztos, hogy az MSZP-nek be kell adni a derekát – vélte.

Szalai Zoltán: Új politikai eszközök bukkantak fel

Lánczi Tamás szerint a DK 2022-ben megint el fogja játszani azt a trükköt, hogy Gyurcsány a háttérben marad és Dobrev Klára lesz a párt miniszterelnök-jelöltje, a Fidesz pedig mindent meg fog tenni azért, hogy felhívja a figyelmet, hogy „ez a két személy szoros kapcsolatban áll egymással”.

Szalai Zoltán az EP-választásra kitérve elmondta, hogy az Európai intézmények megpróbálták az összeurópai narratívát erősíteni, a választási kampánnyal, a Spitzenkandidat-rendszerrel együtt az európai pártcsaládok versenyeként bemutatni a választást.

A klímapolitika új témaként jelent meg, Greta Thumberg mozgalmával, vagy a Reezo nevű youtuber a CDU tönkretételéről szóló videójával, új szereplőkkel és új csatornákon, új politikai eszközökön keresztül, új politikai kampány jött létre, amely jelenséggel foglalkozni kell – jegyezte meg.

Szánthó Miklós a balliberális oldal valláspótlékot csinál a zöld témából, és ezzel szemben a konzervatív oldalnak azt kellene hangsúlyoznia, hogy a teremtett világot Istentől kaptuk, és ezt szeretnénk megvédeni.

Szánthó Miklós

Orbán Balázs hangsúlyozta,

a migrációs válság a 21. század legnagyobb sorskérdése, és az elmúlt években erre hatékony megoldásokat csak a nemzetállamok tudtak kínálni.

Szerinte a nemzeti struktúrák voltak képesek választ találni a globális kihívásra, és ez a helyzet a klímaváltozással is, ezt is a nemzeti kormányok tudják megoldani. Hozzátette: az EU-nak a nemzetek együttműködéséhez kell platformot adnia.

A Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról szólva Lánczi Tamás azt mondta, nem biztos, hogy olyan nagy jelentősége van, melyik pártcsaládban ül, hiszen a nagyobbik kormánypárt sok, nem EPP-tagpárttal is jó kapcsolatot ápol.

A pártcsaládok felett valójában a nemzeti érdekek dominálnak nemzeti szinten zajlik az alkudozás és

a pártcsaládok jelentősége sokkal kisebb, mint amilyennek a média mutatja.

Szalai Zoltán szerint hiába ünnepelte magát győztesként Weber vagy Timmermans, valójában nincs jelentősége a pártcsaládjaik eredményének, hiszen a néppárt, a szocialisták-szociáldemokraták és a zöldek ügyek mentén így is-úgyis összefognak, a megegyezések pedig valóban nemzeti szinten fognak megtörténni.

Kiemelte a szuverenitás kérdésének fontosságát az európai választás szempontjából. Példaként említette a volt osztrák alkancelláról, Heinz-Christian Strache-ról készült botrányos videót, amelyet egy német lap jelentett meg az EP-kampányra időzítve, amely befolyásolhatta a választást és Ausztria belpolitikai erőviszonyainak átrendeződését.

Az osztrák sajtóban pedig többen kifogásolták, hogy egyes német politikusok szinte újabb német tartományként beszéltek Ausztriáról – mondta. Látható, hogy előfordulhat, hogy egyes tagállamok beleszólnak más nemzetállamok belügyeibe, ami meghatározó tényező lehet a következő időszakban.

Mráz Ágoston: A Fidesz európai néppárt

Szánthó Miklós szerint

a Fidesz szempontjából a Németországgal való jó kapcsolat az elsődleges,

az, hogy a néppárton belül, vagy kívül politizálnak, kevésbé lényeges szempont.

Orbán Balázs kijelentette, a Fidesz egyértelmű felhatalmazást kapott a politikája folytatására, a nemezetek Európája képviseletére, a határok és a keresztény kultúra védelmére és a párt európai jövője szempontjából az a kérdés, hogy van-e erre tér az Európai Néppárton (EPP) belül.

Mráz Ágoston szerint nem biztos, hogy az Európai Néppárt túléli ezt a nyarat, de vannak még bőven szuverenisták a néppártban is. Szerinte az EP-választáson minden eddiginél egyértelműbbé vált, hogy a Fidesz egy európai néppárt. Néppárt – mert a Nézőpont Intézet kutatása is bizonyította, hogy minden társadalmi csoportban a legnépszerűbb párt, és európai, mert európai témákat vitt a kampányba, világos európai víziója van és elkötelezett Európa megerősödése mellett – mondta.

Kijelentette, a győztes pártnak türelmesnek kell lennie, Magyarország súlyának megfelelően kivárni a tagállamok egymással folytatott játszmáit, de nem szabad hagynia, hogy ütőkártyaként használják, és őszintén képviselnie kell az elveit.

Hozzátette, félnivalója azért nincs a Fidesznek, hiszen a kontinens legnépszerűbb pártjáról van szó.

Képek: Századvég, facebook

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/149259

Ajánljuk még a témában