Belpolitika a Baltikumban

Ahol az EP-választás kormányválságot hozhat – litvániai választási körkép

2019. május 14. 10:03

Matsuzaki Diána Sayuri
Mandiner

Belpolitikai válság állhat elő a balti államban, ha a kormánypárt az elnökválasztás után európai szinten is vereséget szenved. Egy aggastyán exállamfő és az orosz befolyás. Litvániai politikai pillanatkép két forduló között.

Két, szinte azonos programmal kampányoló, független jelölt jutott tovább a litvániai elnökválasztás második fordulójába. A május 12-én rendezett első fordulóban 31,13%-kal a volt pénzügyminiszter, Ingrida Simonyte, valamint alig nyúlfarknyival mögötte, 30,95%-kal a közgazdász-pénzügyi tanácsadó Gitanas Nauseda végzett az első két helyen. Mindketten a társadalmi egyenlőtlenségek, a városok és falvak közti különbségek felszámolását tűzték ki elsődleges céljuknak, külpolitikájukban pedig folytatnák az EU- és NATO-tagállamként (valamint volt szovjet tagállamként) maguk elé tűzött oroszellenes-euroatlanti irányvonalat. 

Liberális exminiszter a konzervatívok élén

A különbség a mögöttük álló támogató pártok között feszül. Simonytét az a kereszténydemokrata Haza Szövetség segíti, amely élén nem kisebb név áll, mint a független Litvánia első, átmeneti államfője, Vytautas Landsbergis, aki

86 éves kora ellenére a mai napig aktívan politizál, és aki még mindig az egyik legnépszerűbb politikus

az országban, bár pártját ma már hivatalosan unokája, Gabrielius Landsbergis vezeti. 

A Haza Szövetség Simonyte mellé állt, annak ellenére, hogy a volt pénzügyminiszter erősen liberális elveket is képvisel, elkötelezett támogatója például az azonos neműek közti élettársi kapcsolat elismertetésének. Kritikusai nemcsak azt vonják kétségbe, hogy 44 éves egyedülállóként megfelelő elnöke lehet a hagyományosan konzervatív-katolikus Litvániának, de azt is többször szemére vetik, hogy pénzügyminisztersége idején, a gazdasági válság miatt népszerűtlen intézkedéseket vezetett be (nyugdíjcsökkentés, forgalmiadó-emelés). Ezeket a hangokat azok a nemzetközi szakértő szervezetek sem csendesítik le, amelyek szerint éppen ezen intézkedések miatt sikerült a válságot Litvániának ügyesebben menedzselnie, mint szomszédainak. 
 
Az 54 éves közgazdász Gitanas Nauseda mögött hivatalosan nem áll egyik párt sem. A közvélemény kevésbé tartja alkalmas jelöltnek az elnökségre politikai tapasztalat vagy retorikai készségek híján – mégis, elemzők úgy látják, ő az, aki tovább növelheti szavazótáborát, mivel az első körből kiesett, főként baloldali illetve jobbközép jelöltek támogatói inkább őt választanák, mint kereszténydemokrata ellenfelét.

Kormányválság a balti láthatáron

A legdélibb balti államban a Landsbergis-féle Haza Szövetség mellett a jobbközép Litván Zöld- és Parasztszövetség számít a legnagyobb politikai erőnek. Utóbbiak csak a 2016-os parlamenti választások után váltak fontosabb tényezővé. Elnökük, Ramunas Karbauskis Litvánia harmadik leggazdagabb embere, ami már csak azért is paradoxon, mert pártja gyakran kritizálja a politikát is befolyásolni akaró felső tízezret. Karbauskis hatalma mindenesetre nem csekély, amellett, hogy a vilniusi parlament kulturális bizottságának elnöke, a litván politika „szürke eminenciásának” tartják. Az elnökválasztásra azonban nem kapott bizalmat, a rossz nyelvek szerint azért, mert

kiterjedt orosz üzleti kapcsolatai miatt nemzetbiztonsági szempontból nem tartanák elég megbízhatónak

az államtitkok kezelésére. 

Az első forduló eredménye ráadásul közvetve akár kormányválságot is okozhat. A jelenlegi miniszterelnök, a Zöldek színeiben politizáló Saulius Skvernelis ugyanis csak a harmadik helyre szorult, az eredmény nyilvánosságra hozatala után pedig kijelentette: szerény helyezését politikája értékelésének veszi, és korábbi ígéretéhez híven júliusban lemond a kormányfői tisztségről. Pártja korábban azt ígérte, ha sem az elnökválasztáson, sem az EP-választásokon nem szerepelnek jól, kilépnek a szociáldemokratákkal és független szakpolitikusokkal közös kormánykoalícióból. Ez esetben pedig előrehozott választások jöhetnek, a sors fintora, hogy az új parlament akár új elnökválasztást is kiírhat. 

A litván belpolitikában ezért kétszeresen is nagy nap lesz május 26-a. Egyrészt, mert az aznapi EP-szereplésből derül ki, mi lesz a kormánnyal, másrészt pedig mert az aznapi második fordulón döntenek a szavazók arról is, hogy ki lép az utóbbi évtizedek legnépszerűbb litván politikusának számító leköszönő elnök, Dalia Grybauskaite nyomába. A második államfői ciklusát kitöltő független politikust nemcsak Litvániában, de az Európai Unióban is elismerik, ennek köszönhetően egyek vélekedések szerint ő lehet Donald Tusk utóda a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács élén.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/148350

Ajánljuk még a témában