Nyugat-Balkán

Kiáll Magyarország Albánia EU-csatlakozása mellett

2019. május 10. 15:28

Matsuzaki Diána Sayuri
Mandiner

Szijjártó Péter szerint nagy szükség van arra, hogy a Nyugat-Balkánon stabilitás legyen, a terroristák beszivárgásának megakadályozására. A külügyminiszter Budapesten fogadta albán kollégáját, Gent Cakajt, aki közölte: Albánia kész biztosítani a lehetőséget a további magyar befektetésekre.

Magyarország számára elfogadhatatlan lenne, ha az EU nem kezdené meg júniusban Albánia uniós csatlakozásának tárgyalását – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken, miután tárgyalt albán kollégájával, Gent Cakaj ügyvivő kül- és Európa-ügyi miniszterrel.

Szijjártó Péter elmondta: a magyar külpolitikában a Nyugat-Balkánnak kiemelt jelentősége van, hiszen az ottani béke és stabilitás közvetlen hatással van Közép-Európa biztonságára. Hozzátette: az elmúlt időszakban számos nyugtalanító hír érkezett arról, hogy Bosznia-Hercegovinában sok ezer bevándorló készül Horvátországon keresztül az Európai Unióba elindulni. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar kormány tudja, mekkora kihívást jelent a nyugat-balkáni rendvédelmi szervek számára az tény, hogy az Iszlám Állam „zsoldos terroristái” sorozatosan kísérlik meg a visszatérést az EU-ba, és információik vannak a folyamatos karavánszervezési szándékokról is Görög- és Törökországban.

A külügyminiszter szerint ezért most nagy szükség van arra, hogy a Nyugat-Balkánon stabilitás legyen, mert ha feszültségek lépnek fel, akkor az újabb lehetőséget biztosítana a terroristák és terrorszervezetek számára, hogy a migrációs hullámokat kihasználva az Európai Unió területére jöjjenek. Magyarország éppen ezért elkötelezett támogatója az EU nyugat-balkáni bővítésének, és támogatja Albánia uniós csatlakozását. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban felháborítónak tartja, hogy az Európai Bizottság csak az EP-választások után hozza nyilvánosságra bővítési csomagját.

Szijjártó szerint Albánia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről már az EP-választások után, június 18-án kellene döntenie az Általános Ügyek Tanácsának. Hozzátette: Magyarország két, az uniós integrációs ügyek területén tapasztalt diplomatát delegál az albán kormány mellé. Ami a magyar-albán kapcsolatokat illeti, az OTP nemrég vásárolta meg a Société Générale albán leánybankját, így fontos tényezővé válik az albán bankpiacon, ez pedig a magyar befektetési kedvet is erősítheti.

Cakaj: Albánia várja a magyar befektetéseket

Gent Cakaj albán ügyvivő kül- és Európa-ügyi miniszter kifejtette: Albánia teljesíti az uniós csatlakozás technikai feltételeit, ezt pedig az Európai Tanács is elismerte. Cakaj közölte: Albánia kész biztosítani a lehetőséget a további magyar befektetésekre.

Szijjártó Péter kérdésre válaszolva azt mondta: be kell látni, hogy a bővítéspárti álláspontot képviselő országok kisebbségben vannak Európában, a nagy nyugati országok ugyanis szkeptikusok. 

A két miniszter a sajtótájékoztató előtt együttműködési megállapodást írt alá a kölcsönös segítségnyújtásról a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a klímapolitika, a megújulóenergia-gazdálkodás és az energiahatékonysági fejlesztések területén. Jegyzőkönyvet írtak alá a diplomáciai és konzuli állomány családtagjainak munkavállalásáról is.

Nagyobb figyelem Albániára

A területében és lakosságában is Magyarország egyharmadát kitevő Albánia Montenegró, Észak-Macedónia, Koszovó (illetve Koszovó általános elismeréséig Szerbia) és Görögország közé ékelődik, így területén vezet át az úgynevezett „nyugat-balkáni migrációs útvonal”.

Éppen ezért az Európai Unió is nagyobb figyelmet fordít rá. Brüsszel külön forrásokat és az uniós határvédelmi szerv, a Frontex segítségét ajánlotta fel a nem-uniós államoknak is. A Frontex Albániával 2018. februárjában írt alá egy olyan megállapodást, aminek keretében 2019. május 1-től a Frontex segítséget és személyzetet küld Albániába az illegális migráció megállítására, valamint a határ menti bűncselekmények számának visszaszorítására.

Albánia emellett részt vesz abban a közös támogatási projektben is ami által a Frontex, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az EU menekültügyi szervezete (EASO), valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közösen 3 és fél év alatt 5.5 millió Eurót, azaz több mint 1 milliárd, 760 millió forintnyi összeget juttat a nyugat-balkáni országoknak és Törökországnak a migráció kezelésére, azaz az azonosítás, regisztráció, menekültelhelyezés, valamint az esetleges visszatoloncolások menedzselésére. 

(Mandiner; MTI)

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/148193

Ajánljuk még a témában