Május elsejéről és a kádárizmus folytonosságáról

2019. május 1. 14:51

Szerencsés D. Márton
Vendégszerző
Május elseje Magyarországon a kádárizmus egyik lerombolhatatlan pontonhídja. Egy üzembiztos átkelőhely, ami biztosítja a folytonosságot.

Május elseje Magyarországon (mindenféle egyéb hagyomány ellenére) a kádárizmus egyik lerombolhatatlan pontonhídja. Egy üzembiztos átkelőhely, ami biztosítja a folytonosságot.

A ligeti majálisok vattacukor-szerű szarinfelhője ilyenkor már hajnalban ráereszkedik a városokra, a közterekre, lassan beszivárog a lakótelepek, a szemétledobók és az összegéemkázott lomokkal telehányt a tárolók labirintusszerű azbesztpergető lépcsőházaiba, a kétésfél-másfél szobákba, a külvárosok dühöngőibe, ahol

a szocializmus megszelídített, jól nevelt kis háziállataként futhattál a lábbal hajtható fadobon a semmibe.

A színpadokról dől a létező szocializmussal átitatott, a lényegétől elidegenített folklór, mint a kiizzadt, pisasárga Rákóczi a lángosképű önkéntes rendőr egyenruhája alól. Minden igazoltatás, minden kiérdemelt pofon egy újabb jutalomosztás.

Ebben az elpuhult, az emberi megalkuvásra, a kisszerűségre, az emberektől csak apró bűnöket kérő, a szellemet és a lelket takarékláng alatt, a fojtáshatáron tartó diktatúrában a munka nem az építés, a fejlődés és a biztos jövő eszköze volt, hanem a megtorlásé, az idő kitöltésé, a rend fenntartásáé. Elég úgy csinálni, mintha lenne mit dolgozni, a semmittevés bódultsága és dögunalma mindennél jobban és a legrövidebb idő alatt fárasztja, rombolja le az ember pszichéjét. Így biztosan nem lesz energiája alkotni, gondolkodni, esetleg lassú következetességgel megteremtenie önmagát és fellázadni.

Marad a bódultság, a jóllakottság, az ambíció nélküli elégedettség.

A szellemi embert a kádári diktatúra egy összetett, kétirányú metodikával büntette.

Egyik oldalról értelmetlen (kényszer)munkával rabolták el legfontosabb értéküket: az idejüket. Nekik annyi azonban megadatott, hogy tudták mivel érdemelték ki a büntetésüket, és pozíciót nyertek, amíg képesek voltak, amíg tönkre nem mentek ellenálltak, kitartottak.

A metódus másik szárnyaként pedig azok a nyomorultak sorakoznak, akiket hagytak alkotni, dolgozni, sőt meg is fizették őket, de ha jók, ha érdemesek voltak bármire is, akkor minden reggel azzal a komoly,

önmagukkal szemben gyanút keltő gondolattal ébredtek: „kinek kell hálásnak lennem?”

Így előállt az a ellentmondásos helyzet, hogy mindkettő „lehetőség” egyértelmű rabságot jelentett.

Az egyik (mivel büntették) a ressentiment csapdájába kerülhetett, a másik (mivel jutalmazták) a bizonytalanság, a mindent leépítő középszerűség és a totális önvesztést jelentő, meggyőződésszerű kiválóság emésztőgödrébe szédülhetett bele.

Szóval május elseje Magyarországon? 

Köpni kell.

(Szerencsés D. Márton Facebook)

Összesen 116 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

1986-ban remek volt Csernobil után pár nappal vonulgatni, mivel az MSZMP eltitkolta a sugarveszelyt. Soha nem bocsatok meg nekik!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Utána meg azt mondta, csukjuk be az ablakokat és mossuk meg a salátát!!!!! Miután kihajtották az országot felvonulni!!!!!!!!

Te mondod magadról, hogy büdös vagy. Egyetértek ezzel. Egyébként már nem kapni téged.

Próbáljuk meg objektív szűrőn keresztül:
Kádár rendkívül nehéz, kilátástalan helyzetben vette át az országot.
Mint Horthy, 36 évvel korábban.
Mint Rákosi 1948-ban.
Szóval: Magyarország szinte megoldhatatlan, nehéz sorsra került.
Ebből a szempontból, amit Kádár létrehozott, figyelemre méltó.
Elkövetett kettő - megbocsáthatatlan - hibát, amely a vesztét és Magyarország negyedszer halálközeli helyzetbe jutását eredményezte:
1. Az 1956-57-58-as terrorhadjáratot.
2. A 70 években Fekete Jánost és azt a kört beemelni a stratégiai döntéshozó és -ellenőrző, egyszóval teljhatalomba! Fekete János 1982-től 1988-ig a Nemzetközi Valutaalap magyarországi kormányzójának a tisztét is betöltötte.
Ez a két gyengesége-tévedése a mára is - sajnos - hatással van, ebbe ment tönkre az ország negyedszerre, 1989 és ötödszörre 2008!!!
Tehát: páros napokon: Kádár, relatíve - lakótelepek, ipari-mezőgazdasági fejlődés - oké.
Páratlanokon: egy gyilkos aljadék, aki az országát-népét odadobta a nemzetközi finánctőkének.

Kedves Szerencsés D. Márton!

Ön túl fiatal ahhoz, hogy közvetlen érzései, élményei legyenek a rákosi-kádár rendszerről, amelynek több állomása van. Így legfeljebb hallomásból, mások elmondásából ismerheti. Ugyanakkor léteznek történelmi tények.

A munkásság valódi érdekképviseleti szervezete a szakszervezet volt, mindaddig amíg a baloldali pártpolitika be nem tette a lábát, hogy kisajátítsa, államosítsa, ezzel is illusztrálva a munkásság mellett való kiállást. Csakhogy ez a kiállás egy színház volt, és ezzel a szakszervezetektől elvonta a levegőt.
Ha nagyon köpni van ingerenciája, akkor erre a cselekedetre megteheti és még alá sem kell állnia.

Ahogy említettem a május elseje a munkások ünnepe. A kereszténységnél is. A szakszervezetek által szervezett nagy tüntetésekre való megemlékezést tartalmazza. Ilyen volt például a chicagói tüntetés. Ezekre való tekintettel 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

Az Ön szövegét olvasva, így a munkásokra köp és nem azokra a politikai pártokra akik hazug módon kisajátították és államosították a munka ünnepét.
Így akár azt is mondhatnánk, Ön sem különb Bangóné vásznánál.

"Arról nem is beszélve, hogy a rendszerváltás után időkben több támogatást kaptunk az uniótól mint Ausztria Marsall segélyt."

Ez ebben a formában sem igaz. Marsall segélyt nem kaptunk így nincs mihez viszonyítani.
Az igaz, hogy Ausztria kb. 8 milliárd dollár Marsall segélyt kapott, amely mai árfolyamon 40 milliárd dollárnak felel meg. Ha a magyarországi uniós támogatásokat nézzük és 1945 évi árfolyamon számoljuk, akkor ez fele az osztrák Marsall segélynek. Ezen túl a Marsall segélynél nem kellett megnyitni az adott ország piacát, nem kellett privatizálni az állami vagyont és nem szóltak bele később Ausztria életébe.

Talán a munka ünnepén szólhatunk a munka értékekéről, a munkából származó jövedelemről é nem leszünk ünneprontók.

A jövedelemnek két nagy főcsoportja van. Az egyik a munkajövedelem, a másik a tőkejövedelem.
Ha összehasonlítjuk az egy főre jutó tőkejövedelmeket és a munkajövedelmeket akkor azt tapasztaljuk, hogy a tőkejövedelmek többszörösét teszik ki a munkajövedelmeknek, ugyanakkor az adója nem többszöröse a munkajövedelem adójának.
Ha elfogjuk a baloldal szlogenjét, hogy "Fizessenek a gazdagok", akkor a tőkejövedelmeket kellene nagyobb mértékben megadóztatni oly formában, hogy a nagyságuk a munkajövedelmek szintjén legyen. Ezt azonban csak akkor lehetne megtenni ha az összes országban azonos lenne a tőkejövedelem adója.
Mivel nem így van, így a munkajövedelmek (szegények) és tőkejövedelmek (gazdagok) között az olló folyamatosan nyílik, a különbség egyre nagyobb lesz.

Nos így tessék a baloldaliságot megítélni, beleértve Gyurcsány Ferencét is.

Ismerem a számokat. Uniós támogatás nem 2004-től van, hanem előtte is volt amelyet előcsatlakozási támogatásnak hívtak.
Az én számolásom USA dollárban van és nem euróban.
Az uniós támogatások átlagos támogatási intenzitása 50 %. Vagyis a másik 50 % saját erő. (Önerő és hitel.)

A Phare program 2004 előtt volt. Erről itt is olvashatsz. https://tinyurl.hu/2Yjc/
Ennek keretében támogatták a települések közmű hállózatát.
A Sapard program keretében (2002-től) az agrárgazdaság fejlesztését.

"Az OECD honlapján nemrég közzétett kimutatás szerint a 2000-es évek közepe és a 2010-es évek közepe között csak a szegényebb társadalmi réteg gyarapodott Magyarországon."

Linket is tudnál erre adni?

Ha igaz, hogy az OECD honlapján ez szerepel akkor ez valamilyen hibás számítás miatt van így. Ugyanis a tőkejövedelmek sokkal nagyobb mértékben növekedtek 2002-2010 között, mint a munkajövedelmek. Ezért is nyílik az olló folyamatosan. Miért nem gyakoroltak hatást a balliberális kormányok, hogy nagyobb mértékben emelkedjenek a bérek. Főleg azért, mert szerintük mindenki bennünket igényelt. Ha ebben az időben úgy emelkedtek volna a bérjövedelmek, mint 2015 után, akkor ma a duplája lenne a minimálbér és az átlagbér.
Amikor rájöttek, hogy elkúrták a kormányzást, akkor elkezdték növelni az adókat, csökkenteni az állami szolgáltatást. Ezt tette a válságkezelő Bajnai kormány is. Most amikor jobb a kormányzás, nagyobb a fejlődés, ami nem hitelből van, akkor rögtön elkezdenek osztogatni, amely végül megint a csőd szélére vinné az országot.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. május 1. 18:36

1. Csak a munkavállalók lehettek a rendszerváltás vesztesei, mert munkaadók nem voltak. a dolgozók saját maguk munkaadói voltak az állami vállaltok révén.
2. A kommunisták nem tudták ezen vállaltokat versenyben tartani a kapitalistákkal szemben, mert ők semmiféle gazdasági versenyhez nem értettek.
3. De azt se tudták mihez nem értettek, mert különben felkészítették volna a munkavállalókat a versenygazdaságban való megélésre.

Sajnos, volt olyan pár hónap, amikor üres volt a zsebem és saját tapasztalatból tudom, ott nem sok mindent tehetsz.
Magyarország zsebe 1956-57-ben üres volt, sőt, sok helyen zseb sem volt.
Itt kezdett Kádár, ezt látni kell, ehhez kell mérni a fejleményeket...
Amire céloztam: soha nem szabad megengedni, hogy az ország kitettsége, sebezhetősége egy optimális szintről kritikus szintre növekedjen.
Ehhez kizárólag nemzeti jobboldali, konzervatív kormány lehet garancia és semmi más.
Kádár akart, de nem léphette át a saját árnyékát, a kisstílűséget, a primitív proli agyafúrtságot, amire gyermek- és fiatalkorban szocializálódott...
És akkor a volt ÁVH Fekete Jánosai...
Talán Dózsa László mondta egyszer, a rendőrségen 57-ben nagyon megszorongatták és elvesztett minden reményt.
Végső menekülésként bedobta a kihallgatói előtt: ő majd mindezt megírja a Kádár elvtársnak, aki mindig az igazság oldalán áll...
A fő kihallgató megfogta az állát, a szemébe nézett és azt mondta:
Öcsi, mi, ha akarjuk, úgy picsán rúgjuk a te Kádár elvtársodat, hogy elszáll, mint a győzelmi zászló...

Őt nem győzheted meg, hivatásos.
"Ha Magyarországon jelenleg valaki 125 ezer forintnál kevesebbet keres, 3 millió magyar ennél kevesebb pénzből él havonta.
Nevezhetjük őket szegénynek is, "
Minden a szegénységi küszöb kijelölésén múlik.
Ha 90 ezret veszünk, akkor uszkve 2 millió a hárommillió helyett és így tovább...
Ha öt év múlva a Soros-inspirálta nyugati számítási rendszer a 200 ezres keresetet veszi a szegénységi küszöbnek, akkor már a magyarok 50%-a lesz szegény...
Persze, ezt ez a terelő juhász pontosan tudja, de a szakmája az, hogy terel.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. május 1. 18:49

"dollárral végzett újgyarmatosítás eszköze"

Ugyanez elmondható az euróról is.

Az igazi ellenség pedig a tőke, azon belül is a karvalytőke.

"A szakszervezetek helyzete azóta sem javult."

Mennyiben mások a szakszervezetek a kádári időszak szakszervezeteinél?

Nincs szándékomban meggyőzni. Csak azért reagálok, hogy akik olvassák a bejegyzését gondolkodjanak el és arra inspirálja őket a hsz.-om, hogy jobban nézzenek utána az állításainak.

Egyénként vannak olyan jövedelempótló tevékenységek amelyeket nem vesznek figyelembe. Nagyanyámnak nem volt nyugdíja mégsem éhezett és nem érezte magát szegények.

Párizs lángokban, miközben Macron gyöngyvirágnapot tart az elnöki palotában, és virágkertészeket és sajtkereskedőket fogad.
https://www.origo.hu/nagyvilag/20190501-parizs-majus-elseje-tuntetesek-osszecsapasok.html

Sajnos meg kell állapítani, hogy Kádár alatt többet tettek a nemzettudat megőrzéséért, mint a Fidesz és a balliberális kormányok alatt.

"Bocs,de kihagytad a -szerintem- legnagyobb bűnét,hogy igénytelenné tette a népet. Minden tekintetben."

De hisz ez nem baj. Az igénytelenek boldogok tudnak lenni a kevéssel is. Ellenben az igénysekkel, kiknek semmiből semmi se nem élég, se nem jó.

Nem Kádár építette föl Magyarországot, hanem a szabad szombatra, túlórákra kényszerített párttagok és pártonkívüliek.
A kádárrendszerben megfélemlített emberek.
Tudod, hogy mit csinált eközben Kádár? Elítéltette, legyilkoltatta a párttársait.

Azért, mert parlamenti választások voltak.
Orbán ösztöndíja egy tanévre szólt.

Igaz, de van más is. sajnos:
Minden szoc. országban volt - nem kevés - nacionalizmus.
Kádár ezt a mindenféle Fekete Jánosok nyomására, a Síp-Dohány u. nyomására, terrorjától félve, tűzzel-vassal irtotta.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés