Vörös posztós akcióval készülnek a gólyások május 1-jén

2019. április 29. 17:11
A Tanácsköztársaság példája alapján vörös drapériás akcióra készül a Gólya nevű balos kocsma Budapesten.

Száz évvel a Tanácsköztársaság kikiáltása, valamint a vörös terror, és a budapesti kommün leverése után a Gólya nevű józsefvárosi szórakozóhely igazán „eredeti” ötlettel állt elő.

Jár az idézőjel, ugyanis nem egyebet akarnak utánozni, hanem a proletárdiktatúra vörös posztós ünnepét – még ha kicsiben is. Mint ismeretes, Kun Béla és társai arra utasították a vörösgárdistákat, hogy vörös színű lepellel takarják le a korabeli Budapest főbb közterületi emlékműveit. 

Ezt írják ugyanis a vasárnapi posztjukban: „100 éve a tanácsköztársaság ideje alatt ünnepelték az első szabad, államilag támogatott május 1-ét. Az 1886-os május 1-i chicagoi tüntetés és az azt követő megtorlás emlékére a II internacionálé ezt a napot választotta, hogy a szociáldemokrata pártok és szövetségeseik a nyolc órás munkaidő bevezetéséért tüntessenek világszerte. Magyarországon is 1890 óta szerveztek felvonulásokat a különböző baloldali szervezetek, ám legtöbbször a korabeli polgári hatalom erőszakszervezeteivel kellett megküzdeniük, hogy a szociális jogaikért kiállhassanak.

A Tanácsköztársaság május elsejei ünnepsége alkalmából szimbolikus térfoglalások történtek; avantgárd módon átalakították a Milleniumi emlékművet, a Ferenciek terét, a Vérmezőt, a Gellért szobrot, és a többit... Emlékezzünk meg erről az alkalomról a Gólyában – na meg arról, hogy szétdolgozzuk magunkat az életben – közös filmnézéssel, mozgalmi dalok éneklésével. Ha van fölösleges vörös drapériát, hozd magaddal, és becsomagoljuk a Gólyát, és amit érünk!”

Majd azt ígérik, később fognak új információkat közölni – ezt hétfő késő délutánig nem tették meg. Az esemény Fb-oldala itt érhető el.

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy másik, józsefvárosi, jobboldali törzsközönséggel bíró kocsmában Héjas Iván-Francia Kiss Mihály-Prónay Pál estet terveznek, a demokrácia jegyében. Az installációkra várják a pályázatokat.

A szervezők nem értik a Gólya vezetőit. Elsősorban mint kocsmárosok.....ugyanis a Tanácsköztársaság alatt szigorú alkoholtilalmat léptettek életbe. Egy vendéglátós nem szúrhatja magát tökön.

A Pannónia utcában lévő Mosselen Belga Sörözőben is volt néhány nosztalgikus ötlet, amíg az egyik szervezőnek eszébe nem jutott, hogy a lipótvárosi zsidó kispolgárság dermedten fogadta Kun Béláék hatalomra jutását, a kereskedői árukészletek zárolását, a magántulajdon elleni dühödt hadjáratot, azt, hogy az úgynevezett túszejtő akcióban zsidó bankárokat és kereskedőket tartóztattak le. Így azután e megemlékezést átengedték a józsefvárosi proliknak, a Gólyának....

Nemcsak ezer ember, akit legyilkoltak.
Legyilkoltak egy ezeréves keresztény országot-nemzetet is, sajnos!
"A szociáldemokrata és kommunista pártokban, valamint a szakszervezetekben a zsidóknak erős befolyása volt, ugyanakkor az I. világháború utolsó éveiben ezek a szervezetek indították el a sztrájkmozgalmakat, bojkottálták a hadtáp működését. A világháború befejezését követően aktivizálódtak ezek a szervezetek, és döntő szerepet vállaltak a magyar (őszirózsás forradalom) forrongásokban, rendszerváltásokban. Magyarországon, már az őszirózsás forradalomban (1918. október 24.-31.) nagy szerepet játszottak zsidó személyiségek, és szerepük 1919-ben Kun Béla hatalomra kerülésével (1919. március 21.) még inkább növekedett. A magyar Tanácsköztársaságot vezető Forradalmi Kormányzótanács tagjai zömében zsidók voltak (Kun Béla, Pogány József, Szamuely Tibor, Landler Jenő, Lukács György, Rákosi Mátyás, Böhm Vilmos, stb.) ezért nem véletlen, hogy a trianoni tragédia a zsidókkal asszociálódott. (Lásd még: Lenin-fiúk)
Az I. világháború alatt a zsidóság jelentős része nem viselt hadat (például azok, akik menekültként érkeztek az ország belső, védettebb területeire a hadszínterekről, például Galíciából), ezzel szemben egy meghatározó rétege, amely hagyományosan kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozott, nem sínylette meg a háború pusztításait, sőt vagyona hatalmas mértékben gyarapodott. "

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés