USA

Egy nem túl éles kés a fiókból? – Elnök lenne Joe Biden

2019. április 26. 17:00

Matsuzaki Diána Sayuri
Mandiner
Nők rendszeres tapogatása és az Ukrajna szuverenitását mélyen sértő, saját maga által elhencegett politikai beavatkozása is nehezíti Joe Biden helyzetét, aki most jelentette be, hogy elindulna az amerikai elnökségért. Politikai sikerekkel és magánéleti tragédiákkal teli élete alkonyán száll versenybe újra a Fehér Házért a veterán politikus – kérdés, mire jut egy olyan Amerikában, ami már alig emlékeztet saját ifjúkori hazájára. Portrénk!

„Nem ő a legélesebb kés a fiókban...” – így reagált a tőle megszokott stílusban Donald Trump amerikai elnök arra, amikor megkérdezték tőle, mit szól ahhoz, hogy Joe Biden bejelentette indulását a demokraták elnökjelöltségéért.

Joe Biden, Barack Obama kétszeres alelnöke, aki az elmúlt közel fél évszázadban a washingtoni törvényhozás meghatározó személyisége volt, erre állítólag csak nevetett és annyit mondott: „Mindenki ismeri Donald Trumpot”.

A pengeváltás nem is jellemezhetné jobban, mire számíthatunk már az elnökjelöltségért folytatott küzdelem során. Joe Bidennel azonban

az amerikai belpolitika egyik legtapasztaltabb veteránja száll ringbe

– harmadszor, és talán utoljára.

Az ifjú Biden

Közéleti sikerek, magánéleti tragédiák

Az 1942-ben Pennsylvaniában született, de az apró keleti parti Delaware államban felnőtt Biden már fiatalon kitűnt vezető képességeivel kortársai közül. Bár jogi egyetemet végzett, mindössze 1 év praktizálás után már politikai pályára lépett. Minden idők hatodik legfiatalabb szenátoraként, a pozíció betöltéséhez szükséges, 30 éves korhatárt épphogy átlépve, Delaware állam szenátora lett a törvényhozásban 1973-ban.

Ezt a pozíciót egészen 2009-ig töltötte be, amikor is Barack Obama alelnökjelöltjeként indult a választási kampányban. Obama mindkét elnöki ciklusában ő maradt az alelnök, és bár elnökjelölt-aspiránsként kétszer is megmérette magát a demokraták között, végül mindkétszer alulmaradt, Alelnökként azonban legalább olyan jelentős és népszerű politikus tudott lenni, mint az elnök,

főként az igazságügyi és külügyi témák szakértőjeként vállalt aktív szerepet.

Politikai sikerei mellett azonban magánélete már nem mindig alakult ilyen szerencsésen. Még egyetemistaként vette el első feleségét, akitől 3 gyermeke született. Szenátorrá választása után mindössze néhány héttel felesége és egyéves lánya életét vesztette egy autóbalesetben, a kocsiban ülő két fia pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Biden néhány évig egyedülállóként nevelte fiait, miközben naponta 3 órát ingázott otthona és Washington között.

Öt évvel a tragédia után ismét megnősült, második feleségétől pedig egy lánya született. A családot 2015-ben újból tragédia sújtotta, idősebb fia, Beau 46 éves korában agytumor miatt halt meg. A katonai ügyészként és delaware-i államügyészként nevet szerzett Beau Bident sokan a 2016-os szenátorválasztás legfőbb esélyeseként, apja utódjaként látták – a haláleset miatt Biden végül mégsem indult el a 2017-es elnökválasztáson.

Joe Biden a fia temetésén

Ez persze nem jelentette azt, hogy ne maradt volna aktív a következő években is. Miközben látszólag visszavonult, hogy a Pennsylvania Egyetem professzora lehessen, azért

rendszeresen – és hangosan – kritizálta azóta is Donald Trump politikáját,

legyen szó akár külpolitikáról, egészségügyről, klímavédelemről vagy a migrációról. Biden szerint Trump közeledése akár Kim Dzsong-un, akár a szaúdi királyi család, akár Vlagyimir Putyin, akár az ellentmondásos megítélésű, keményvonalas filippínó elnök, Rodrigo Duterte felé nem viszi jó irányba sem az Egyesült Államokat, sem a globális biztonságpolitikát. A klímaváltozást Biden szintén a jövőt érintő, létező fenyegetésnek, Trumpnak a párizsi klímavédelmi egyezményből való kilépését pedig elhibázott döntésnek tartja. Azt, hogy a republikánus többségű képviselőház leszavazta az Obamacare néven ismert, kibővített egészségbiztosítási rendszert, nemes egyszerűséggel „a Kongresszus szégyenének” nevezte a Twitteren – amit ugyanolyan előszeretettel használ, mint Donald Trump. Ami pedig a bevándorlást illeti, Biden szerint a Trump-adminisztráció kegyetlenül bánik a családokkal, akiket a határon szétszakítanak a hatóságok.

Joe Biden jelenleg a demokraták magasan a legnépszerűbb politikusa. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének neki is gyenge pontjai.

Törleszkedős Joe bácsi

„Senkinek sincs joga rátenni a kezét egy nőre, bármit is visel” – mondta nem is olyan régen, egészen pontosan alig egy hónapja. A kijelentés valamelyest ironikusnak érthető annak ismeretében, hogy Bident több nő – és a közvélemény – is azzal vádolja, hogy túlságosan is közvetlen kontaktusba került velük. Pontosabban szólva: a politikus

előszeretettel ér hozzá a környezetében lévő nőkhöz,

legyen az politikus, egy politikus nőrokona, Hillary Clinton vagy gyereklányok. Creepy Uncle John (kb. Perverz Joe bácsi) már külön mémoldalt is kiérdemelt az interneten.

Creepy Uncle Joe

2015-ben például számos hírösszefoglaló foglalkozott azzal, hogy az akkori alelnök a védelmi miniszter eskütétel utáni, bemutatkozó sajtótájékoztatóján a miniszter, Ash Carter feleségének vállára tette, és 28 (!) másodpercig ott is „felejtette” a kezét. A közfelháborodásra maga az érintett Mrs Carter is válaszolt, aki azzal védte meg Bident, hogy csak egy kedves ismerős felé tett bátorító gesztust egy számára új és idegen környezetben és szituációban.

A négy 4 évvel ezelőtti eset áprilisban ismét előkerült, amikor egy nevadai képviselőnő, Lucy Flores egy magazinnak adott interjújában elmesélte, hogy Biden 2014-ben, egy politikai rendezvényen a nő vállára tette a kezét, beleszagolt a hajába, és egy

„lassú, hosszú csókot” nyomott

a feje búbjára. Flores története okán a sajtó ismét előszedte Stephanie Carter esetét, aki azonban ismét védelmébe vette Bident. Carter elmondta: nem ismeri Lucy Florest, de bátorítja őt és minden nőt, hogy álljon nyilvánosság elé, ha zaklatást kell elszenvednie – ugyanakkor azt is ismét hangsúlyozta, hogy vele nem ez volt a helyzet.

Joe Biden a washingtoni körökben közismert arról, hogy szeret „közvetlenül” bánni a környezetében lévő nőkkel. A MeToo-mozgalom megalakulása óta azonban ezt már sokkal komolyabban veszi a közvélemény, Biden számára pedig ebben a kampányban már ez is komoly kockázati tényezővé válhat.

Ukrajnai ugráltatás

Mint ahogy szintén – nemzetközi politikai súlyát tekintve sokkal fontosabb – kockázati tényező lehet az az ügy, amivel Joe Biden maga dicsekedett el, elég sajátosan, még 2018 januárjában, egy diplomáciai szervezet pódiumbeszélgetésén. A volt alelnök egy 2016-os történetet mesélt, ami ukrajnai látogatásakor esett meg vele.

Biden az ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval tárgyalt egy 1 milliárd dolláros hitelgaranciáról, ennek azonban Biden nagy árat szabott. A garanciáért cserébe

azt kérte Porosenkótól, hogy rúgja ki a legfőbb ügyészt, Viktor Sokint.

Egészen pontosan az akkori amerikai alelnök 6 (!) órás ultimátumot adott Ukrajna elnökének Sokin menesztésére, máskülönben – ahogy saját szavaival mondta – nem kapják meg a pénzt.

Hogy, hogy nem, Sokint menesztették.

Videó Biden Ukrajnával kapcsolatos anekdotájáról

Az anekdotával Biden nyilvánvalóan saját és az Egyesült Államok befolyását igyekezett bizonyítani és kiemelni, ez azonban visszájára fordult.

Bár az ukrán főügyészt Ukrajnában és az Egyesült Államokban is sokat kritizálták, amiért hivatalának nem sikerült elég korrupciós ügyet felgöngyölítenie, mégsem ezt, hanem egy Bidenhez sokkal közelebbi indokot gyanítottak a háttérben. Sokin – kevésnek bizonyuló – korrupciós vizsgálatai közül az egyik egy Burisma nevű földgázvállalatot érintett, aminek igazgatótanácsában ott ült egy bizonyos Robert Hunter Biden – Joe Biden fia.

Hunter Biden amerikai tanácsadó cége, a Rosemont Seneca Partners LLC a banki kimutatások szerint 2014 tavaszától 2015 őszéig havonta kapott összesen 3 millió dollárt kisebb-nagyobb, de minimum 166 ezer dolláros átutalások formájában a Burismától. Az oknyomozók azt is megjegyezték, hogy ebben az időszakban volt Joe Biden az Egyesült Államok főtárgyalója Ukrajna ügyében.

A Hill nevű washingtoni politikai lap kérdéseire Viktor Sokin azt mondta: közvetlenül menesztése előtt már elkészült az ügyészség forgatókönyve a Rosemont Seneca Partners vezetőinek, köztük Hunter Bidennek kihallgatásra való beidézésére – amire azonban Sokin hirtelen és kényszerű távozása miatt már nem került sor.

Joe Biden sosem beszélt érintettségéről az ügyben, azt azonban nehéz elhinni, hogy nem is tudott róla. Több bizonyíték is azt mutatja, hogy

a volt alelnök nagyon is tudott fiának és annak cégének ukrán ügyeiről,

az összefonódás csúcspontja pedig a főügyész elmozdíttatása lett, ráadásul anélkül, hogy az idősebb Biden politikai pályafutásának egy ilyen botrány csúfosan véget vetett volna.

Nem, ezt Joe Biden mind az Obama-éra végén, mind a következő választási kampány során megúszta. Egészen mostanáig.

A fent idézett pódiumbeszélgetés, azaz 2018 januárja után nem sokkal az ukrán legfőbb ügyészség ismét vizsgálni a Burisma-aktákat. A hatóság élére Viktor Sokin után Jurij Lucenkót nevezték ki, akit Biden „sziklaszilárdként” jellemzett, és aki kinevezése után le is zárta a Burisma-ügyet. 

Néhány hónapja azonban ismét elővette, és jelezte, hogy az ügy egyes bizonyítékait az amerikai hatóságok minden bizonnyal érdekesnek találnák, és szívesen megosztja ezeket a szövetségi főügyészséggel – különös tekintettel Joe Biden beavatkozásának részleteire. A kijevi vádhatóság ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a tőle függetlenül működő rendőrség képtelen volt újabb bizonyítékok feltárására az ügyben,

bizonyos – és meg nem nevezett – „külső hatás” miatt.

Tekintve, hogy Ukrajna egy nem éppen zavartalan elnöki hatalomátvétel kellős közepén van, az orosz titkosszolgálat állandó célpontjaként, az államszervezetet bevallottan sűrűn átszőtt korrupcióval terhelve, úgyszólván nem is csoda, hogy az igazságot kivizsgáló gépezet működésébe időről időre homokszem – vagy épp szikladarab – csúszik.

Idősebbek is elkezdhetik

Az, hogy az immár 76 éves Joe Biden ismét jelölteti magát elnökjelöltnek, már csaknem egy éve közszájon forgó lehetőség Amerika-szerte.

Az ukrán ügy szinte biztosan előkerül a kampány során, ezt most már Joe Biden nem fogja tudni elkerülni. Míg az alapjában véve népszerű, idős politikus a nőket érintő „túlzott kedvességét” ki tudná magyarázni, és ez mindössze személyiségének adna egy árnyalatot; de ha beigazolódnak az Ukrajnában történtek, az már politikusi, államférfiúi képességeit, azaz inkább alkalmasságát, integritását vonja kétségbe, ami a választók számára is fontos szempont.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy

a Demokrata Párt sem az már, mint Biden fénykorában,

éppen a MeToo-mozgalom hatására egyre több nő jelenik meg akár a mainstream politikában, akár a szavazók között.

Ilyen értelemben pedig Bidennek alaposan oda kell figyelnie mostantól minden mozdulatára, mert ha 76 éves fehér férfiként hiába van csaknem fél évszázados washingtoni tapasztalata, az egyre fontosabb női szavazatokat elbukhatja az érzelemnyilvánításai, illetve a kétséges érintgetései miatt.

A demokraták elnökjelölt-aspiránsainak listája jelenleg 20 nevet tartalmaz, és Bidennek olyan feltörekvő és szövetségi szinten is egyre népszerűbb jelöltekkel kell versenyeznie, mint a bevándorló múlttal rendelkező kaliforniai szenátor, Kamala Harris, a Trump gúnyos megjegyzéseinek céltáblájává váló massachusetts-i Elizabeth Warren, a szintén veterán vermonti Bernie Sanders, vagy a fiatal amerikai politikusgenerációt képviselő texasi Beto O”Rourke.

A mezőny erős, de Joe Bident nem abból a fából faragták, hogy meghátráljon, ha egyszer már nekiindult. A kérdés csak az, hogy az általa képviselt politika-e az, amire az Egyesült Államoknak 2020-tól szüksége van, azaz, hogy ő lesz-e a legélesebb kés a fiókban.

Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mennyire lehet hülye valaki, ha kamerák előtt, fotózásokon gyerekeket fogdos? Youtube-on egy oldalnyi válogatás van ilyenekről, az egyik gyerek bele is könyököl, amikor egy adott ponton megunja a tapizást.

Az IQ-ja magas. Az EQ nem létező pszichometriai érték, egy újságíró találta ki a fogalmat.

Az ukrán sztori az igazán érdekes, nem a fogdosós. Bevallja, hogy kézivezérelték Poronsenkót? Hogy Prodi, meg kezdetben Merkel sem akartak belemenni az oroszok elleni szankciókba, mivel az érdekeikkel ellentétes volt, de aztán valahogy csak sikerült "rábeszélnie" őket? Ez a felháborító.

Nevezhetjük akárminek, eleve nem egydimenziós dologról beszélünk, arról nem is beszélve, hogy ennek az EQ-nak egész egyszerűen nincs pontos definíciója. Nincs egyezményes skálája, nincs mérési módszertana. Az égvilágon semmi olyannal nem rendelkezik, mint amivel a IQ.

Mondom, eleve egy újságíró találta fel magát a fogalmat.

"Politikától függetlenül, szerintem létezik emocionális hányados."

Nem létezik, ugyanis az "érzelem" nem egydimenziós. A személyiségjelleg mérése komplex dolog. A statisztikák alapján a BIG 5 modell fedi le a legmegbízhatóbban ezt a területet. Ezek közül, ami az "emóciókat" illeti, minimum 2-3 különálló vonást lehetne érzelemnek titulálni, de akár az összest.

Ezek viszont egymástól független tényezők. Ezért lettek öt dimenzióra bontva. Ezt nem lehet egyetlen skalár számmal leírni. Ezért nincs EQ.

Sok hülye amcsi demokrata le is szavazna rá.

Az biztos.

https://en.wikipedia.org/wiki/Agreeableness

Ez egy alapvető vonás az 5 közül. A magyarban ez a személyiségvonás "barátságosság"-nak lett fordítva. Ezért nem a magyarra hivatkozok, ugyanis szerintem a magyar fordítás rossz.

Ez a személyiségvonás arra fókuszál, hogy ki mennyire empatikus, és udvarias/kíméletes másokkal.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés