Euroszkepticizmus Csehországban: hogyan változott a pártok álláspontja?

2019. április 23. 17:14

Mind a cseh pártok, mind a cseh társadalom fenntartásokkal kezeli az integráció további mélyítésére vonatkozó szupranacionális törekvéseket.

„Az Andrej Babiš által 2011-ben alapított elitellenes és ideológiailag nehezen meghatározható Elégedetlen Polgárok Akciója (Akce nespokojených občanů, ANO) az integrációpárti Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (Alliance of Liberals and Democrats for Europe, ALDE) frakcióban foglal helyet az Európai Parlamentben. Ennek ellenére a párt kezdeti EU-pártisága később enyhe euroszkepticizmusba csapott át, emiatt két képviselő is távozott az ANO-ból: először 2017 októberében Pavel Telička EP-alelnök hagyta ott a pártot, mivel úgy érezte, az ANO elmozdult eredetileg képviselt Európa-politikájától, és az euró bevezetését sem szorgalmazza. Ezt követően Petr Ježek 2018 januárjában lépett ki az ANO-ból, őt a pártnak a kommunista KSČM-mel és egyéb szélsőségesekkel való együttműködése, valamint a szintén euroszkeptikus Miloš Zeman elnök felé irányuló támogatása zavarta.

Míg az ANO euroszkepticizmusa inkább pragmatikus alapokon nyugszik, a cseh politikai életben az alapító, Václav Klaus karizmatikus személye miatt sokáig meghatározó Polgári Demokrata Párt (Občanská demokratická strana, ODS) inkább ideológiai síkon szkeptikus az európai integrációval kapcsolatban. Ahogyan Riishøj is fogalmaz, az ODS euroszkepticizmusa főként az angolszász konzervatívok által is vallott úgynevezett integrációs dilemmához, vagyis a nemzeti hatáskörök feladásától való félelemhez köthető. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a konzervatív ECR pártcsalád Jan Zahradil ODS-es politikust jelölte a 2019-es európai parlamenti választáson indítandó csúcsjelöltjének az Európai Bizottság elnöki posztjára. A szabadkereskedelem-párti, konzervatív politikus az Európai Unió reformjára készül, és az európai intézmények támogatása helyett a nemzeti hatásköröket erősítené.

Euroszkepticizmusra utaló elemeket nem találunk viszont a Cseh Kalózpárt (Česká pirátská strana) programjában, amely bár 2014-ben még nem jutott be az Európai Parlamentbe, a közvélemény-kutatások alapján több mandátumra is számíthat. A párt a Jánisz Varufákisz volt görög pénzügyminiszter fémjelezte DiEM25 páneurópai mozgalommal áll szoros kapcsolatban. 2019 januárjában Ivan Bartoš, a párt elnöke ugyanakkor bejelentette, az EP-választás után legszívesebben az ALDE frakciójába ülnének be, ezen törekvést azonban blokkolhatná az ALDE-ben ülő ANO is. Ezért második opcióként nem zárják ki a Zöldek – Európai Szabad Szövetség (The Greens – European Free Alliance, G-EFA) frakcióban való tagságot sem. Programjában a Kalózpárt arról ír: támogatja az európai integrációt, az euró bevezetését ugyanakkor csak bizonyos feltételek mellett. A párt ezek mellett azt javasolja, hogy Csehországnak az integráció fősodratú vonalában kéne maradnia.

A kemény euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Svoboda a přímá demokracie, SPD) – mely több belső harcot követően a japán származású Tomio Okamura vezetésével szakadt ki még 2015-ben a Hajnal – Nemzeti Koalíció (Úsvit – Národní Koalice) nevű pártból – ma az egyetlen olyan cseh párt, mely napirenden tartja a Csehország Európai Unióból való kilépéséről szervezett referendum kérdését. Emellett tagjai rendszeresen felszólalnak az „EU diktátumai” ellen, szoros kapcsolatban állnak a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Gyűlés pártjával, illetve EP-képviselőik a Le Pen-párt alapította Nemzetek és Szabadság Európája (Europe of Nations and Freedom, ENF) frakcióban foglalnak helyet.

Ugyanígy erős euroszkeptikus vonásokat hordoz magán Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (Komunistická strana Čech a Moravy, KSČM) is, amely honlapján arról ír, hogy bár „az európai integráció folyamatát támogatja”, nincs ellene a mérsékelten föderalista megközelítéseknek, ugyanakkor a „jelenlegi formájában” az Európai Unióban való tagságot ellenzi. A párt az Európai Parlamentben az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (European United Left–Nordic Green Left, GUE/NGL) pártcsoportban ül.

A mérsékelt baloldali, szociáldemokrata Cseh Szociáldemokrata Párt (Česká strana sociálně demokratická, ČSSD) a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (Progressive Alliance of Socialists and Democrats, S&D) európai parlamenti frakciójának tagja. Az alakulat egyértelműen EU-párti beállítottságú, még akkor is, ha annak egyes irányelveit ellenzi is: az Európai Bizottság által javasolt, a menedékkérelmek EU-tagállamokban történő elbírálásáról szóló uniós döntéssel (mely „kvótarendszer” néven híresült el) például a ČSSD erőteljesen szembehelyezkedett. Bohuslav Sobotka miniszterelnök emellett a cseh emberi jogi minisztérium éléről is elküldte a párt liberális szárnya vezetőjének számító ifjabb Jiří Dienstbiert. Végül maga Sobotka is lemondott a ČSSD vezetéséről, utódja pedig a volt belügyminiszter Milan Chovanec lett, aki az Európai Unió Csehországban népszerűtlen irányelveit kezdte támadni.

A fennmaradó három párt mind erős integrációpárti és EU-párti beállítottságú, és mindannyian a liberális-konzervatív Európai Néppárt (European Peoples Party, EPP) tagjai. Emiatt fel is merült, hogy a Tradíció Felelősség és Prosperitás (Tradice Odpovědnost Prosperita, TOP09), a Polgármesterek és Függetlenek (Starostové a nezávislí, STAN) és a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (Křesťanská a demokratická unie – Československá strana lidová, KDU–ČSL) közös listán indul el, ám ebből a kereszténydemokraták végül kihátráltak. A főként Morvaországban és a kistelepüléseken népszerű KDU–ČSL a párt keresztény jellegét hangsúlyozta, mely megkülönbözteti őket a másik két, liberálisabb párttól. A párt programjában nagy hangsúlyt fektet az uniós támogatásokra és a közös piacra.

A TOP09 magát az ODS EU-párti alternatívájaként határozza meg, ami an - nyiban mindenképpen helytálló, hogy a liberális-konzervatív alakulat ugyanúgy atlantista és szabadkereskedelem-párti, mint a polgári demokraták. A TOP09 emellett egy azon kevés cseh pártok közül, melyek kiállnak az euró bevezetése mellett. A pártot sok nem különbözteti meg a lokalista, vidéki bázisú Polgármesterek és Függetlenek pártjától, így 2014-ben még maga a STAN is a TOP09 listáján indult el az európai parlamenti választásokon, 2019-re pedig nem zárják ki a közös EP-lista felállítását. A STAN nem támogatja a többsebességes Európai Unió létrehozását, szerintük ugyanis a szabadságjogok szűkítése helyett a közös piacot kéne megerősíteni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/147237

Ajánljuk még a témában