Brexit-megállapodást szeretne az EP-választás előtt Hunt

2019. április 15. 13:27

A brit külügyminiszter nem szeretné, ha bő hónap múlva urnákhoz kelljen járulniuk a briteknek.

Theresa May brit miniszterelnök elsődleges fontosságú célkitűzése a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltétrendszerét rögzítő megállapodás parlamenti elfogadtatása még a május 23-án kezdődő európai parlamenti választások előtt, annak érdekében, hogy Nagy-Britanniának ne kelljen részt vennie az EP-választásokon – mondta hétfőn a brit külügyminiszter.

Jeremy Hunt, aki Japánban tárgyal a Brexit után kereskedelmi kapcsolatokról, a BBC rádiónak Tokióból nyilatkozva kijelentette: a brit választók számára „hatalmas csalódást” okozna, ha voksolniuk kellene a jövő havi EP-választásokon. Arra a riporteri felvetésre, hogy egyes kormányzati vélemények szerint a brit részvétel az EP-választásokon „katasztrófával” érne fel, Hunt egyetértőleg azt mondta: a kormányzó Konzervatív Párt választási kilátásai szempontjából „ez egyértelműnek tűnik”.

May sorsa súlyos helyzetet állíthat elő

Arra a riporteri kérdésre, hogy Theresa May politikailag „túlélheti-e”, ha a továbbiakban sem sikerül elfogadtatni a Brexit-megállapodást az alsóházban, Jeremy Hunt a hétfői BBC-interjúban nem válaszolt egyértelmű igennel vagy nemmel; úgy fogalmazott, hogy ebben az esetben „nagyon súlyos helyzet” állna elő, „de még nem tartunk itt”. A brit külügyminiszter hozzátette: ahogy közeledik a májusi EP-választások időpontja, várakozása szerint az alsóházi képviselők közül egyre többen felismerik, hogy mekkora a tét. Hunt szerint ennek alapján nem lehet kizárni, hogy "valamilyen megállapodást" sikerül elfogadtatni az alsóházban.

Elismerte, hogy ehhez nem elég a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt frakciójának támogatása, de hangsúlyozta, hogy a legnagyobb ellenzéki erővel, a Munkáspárttal kezdett tárgyalássorozat konstruktívabbnak bizonyult, mint ahogy azt sokan várták, „bár még nem tudjuk, hogy eredményre vezet-e”. A brit külügyminiszter szerint azért is égetően szükséges az előrelépés, mert „a Brexit-paralízis” folytatódása súlyos károkat okozna Nagy-Britannia nemzetközi megítélésében, és a külföldi kereskedelmi partnereket aggasztja, hogy az ország „elmerül a Brexit-döntésképtelenség mocsarában”.

Egyelőre halasztás október végéig

A Brexit ügyében múlt szerdán tartott soron kívüli EU-csúcs a brit kilépés legfeljebb október 31-ig terjedő halasztását hagyta jóvá. A döntés azt is jelenti, hogy egyelőre lekerült a napirendről a brit EU-tagság rendezetlen körülmények közötti megszűnése, jóllehet a megállapodás nélküli Brexit egy későbbi időpontban továbbra is a lehetőségek között van.

A jelenlegi jogi alaphelyzet ugyanis az, hogy ha a londoni alsóház által eddig háromszor leszavazott Brexit-megállapodást a májusi EP-választásokig sem sikerül elfogadtatni, akkor Nagy-Britannia vagy részt vesz az európai parlamenti választásokon, vagy június 1-jén megállapodás nélkül kilép az EU-ból. A brit kormány a múlt héten már megtette az első formális lépéseket a brit EP-választási részvétel jogi előkészítésére, arra az esetre, ha Nagy-Britannia még júniusban is az Európai Unió tagja lenne. Ebben az esetben május 23-án lenne a brit EP-választás.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam az előző, márciusban tartott rendes EU-csúcson egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak. Ez május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház március 29-ig, az eredeti kilépési határidőig elfogadta volna a Brexit-megállapodást. Az alsóház azonban éppen aznap vetette el harmadszor is az egyezményt, és ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő. Ennek alapján, ha a múlt heti EU-csúcson nem sikerült volna egyezségre jutni a Brexit további halasztásáról, a brit EU-tagság múlt pénteken megállapodás nélkül megszűnt volna.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/146770

Ajánljuk még a témában