Marxista bumeráng

2019. március 19. 8:20

Békés Márton
Látószög
A kommunizmus Nyugaton idea, Keleten valóság.

„A kommunizmus Nyugaton idea, Keleten valóság. 2019 februárjában a kisföldalattiról leszállva egy elegánsan, lazán öltözött francia turista segítséget kért a járókelőktől, hogy a »szocializmus szobrai« merre találhatóak Budapesten. A városszéli Szoborparkba eligazító választ meg sem várva, a Hősök terénél található megállóból kijőve, lelkesen szemlélte az elé táruló páratlan látványt, a széles horizontot, a historizáló szobrok méltóságát. Nem hitte el, hogy nem a régóta külvárosba száműzött szocreál szobrokat látja, s azt gondolta, hogy Magyarországon még mindig főhelyen állnak a kommunista alkotások, amelyek ráadásul ilyen nívósak voltak… 

A marxizmus tipikusan nyugati eszme, a francia felvilágosodásból eredő ideológia, annak a modernizációs projektnek a része, amely a 18. század vége óta foglyul ejtette Nyugat-Európát. A marxizmus nem más, mint az Aufklärung racionalista, szekuláris progressziójának radikális változata, a maga teleologikus, materialista történelemszemléletével és mechanikus gazdasági–társadalmi »törvényszerűségeivel« (amelyekben mindig az »alap« élvez elsőbbséget a »fölépítménnyel« szemben). Több évszázados távlatból ma már úgy látszik, hogy a Nyugat két dolgot ajánlott a világnak: Európa keleti felének a kommunizmust, a világ többi részének pedig a gyarmatosítást. 

Marx és Engels Párizsban találkoztak először, a Kommunista kiáltványt Brüsszelben írták és 1848 februárjában Londonban nyomtatták ki – a felvilágosodásnak, az alkotmányos liberalizmusnak és a gyarmatosításból hízó ipari kapitalizmusnak ez a három város volt a fellegvára. A Tőke háttérkutatásait Marx a jól felszerelt londoni könyvtárakban végezte, az első kötetet barátja, Engels szerkesztette és adta ki Hamburgban. Az Első Internacionálé (1864–76) székhelye London volt, s Philadelphiában szűnt meg, kongresszusait többek között Genfben, Lausanne-ban, Brüsszelben, Bázelben és Hágában tartotta. A Második Internacionálé (1889–1916) tanácskozásainak színhelyei többek között Párizs, Zürich, London, Amszterdam és Koppenhága voltak. Lenin, miután oroszországi száműzetéséből 1901-ben szabadult, végigjárta Európa metropoliszait és végül Zürichben telepedett le, mígnem a német katonai hírszerzés 1917 áprilisában vissza nem juttatta Pétervárra. Az – Oroszországban, de nem Nyugat-Európában – illegálisnak számító kommunisták lapja, az Iszkra Münchenben jelent meg orosz nyelven, az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt, amelyből később kisarjadt a bolsevizmus, első két kongresszusát 1903 során Brüsszelben és Londonban tartották. A marxista elmélet és a kommunista gyakorlat lassan araszolt kelet felé, majd 1917-től, ill. 1945-től kezdve egészen 1989/91-ig ott ütötte fel táborát. 

Cinikus folyamat, hogy a Kommunista kiáltvány eszméit megvalósító Lenint száz évvel ezelőtt nyugatról keletre exportálták, ám az eszme most visszatér szülőföldjére és harminc évvel a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatások után ott keres – és úgy látszik, talál is – magának talajt. Míg Marx szerint a kapitalizmus meghaladásához – logikus módon – a legfejlettebb tőkés centrumországokban kerül majd sor, hiszen a gazdaság összpontosulása és a proletariátus kizsákmányolása ott megy végbe leghamarabb; addig Lenin 1916-os revíziója szerint »a szocializmus nem győzhet egyidejűleg valamennyi országban. Először egyetlen vagy néhány országban fog győzni, a többi bizonyos ideig még burzsoá vagy a burzsoá rendig még el sem jutott ország marad.« (Lenin Művei. 23. kötet, Bp. 1951. 77. oldal). Az áttörés tehát a periférián következik be, ahol a legfejletlenebb a tőkés rendszer – ez az ún. »leggyengébb láncszem« teória. Nos, középtávon Leninnek volt igaza, de lehet, hogy hosszútávon mégiscsak Marx bizonyul prófétának! ”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A nyugati marxistákról mindig azok az irodalmi alakok jutnak eszembe, akikkel telve van az európai regénytörténet. Elegáns csokornyakkendős, nyegle arisztokrata uracsok, garbós gyárosfiúk, Lennon-szemüveges, tyúkmellű entellektüelek, fotelfilozófusok, kommunákban élő hippi világmegváltók, meg nem értett művészek.

Akik szerint a Gulág náci propaganda, Lenin és Sztálin pedig társadalmi mérnökök, akiknek célja egy jobb, igazságosabb világ kialakítása. Ez nemes cél, amely olykor járulékos áldozatokkal járhat, de megéri.

Ha meg nem sikerül, még mindig ott van apuci gyára, vagy egy-két jól fizető tanszéki állás, esetleg főszerkesztői poszt úgynevezett "mértékadó periodikákban".

Válaszok:
lavor | 2019. március 19. 11:14

Bizonyos szempontból igazad van. Nincs vagyonom, nem lettem úgynevezett "vezető beosztású", és nem számítok "mértékadó értelmiséginek" sem. De van családom, vannak, barátaim, ez szerintem sok. És nem szoktam másokkal személyeskedni. Valamint nem "szűrök le" messzemenő következtetéseket bejegyzésekből sem.

Nem erősséged a szövegek értelmezése. Ahogy az írása sem. De ez legyen a te dolgod. Még kiváló "független és európai" újságíró lehet belőled.

Válaszok:
Antigoné | 2019. március 19. 9:51

Ne vitatkozzon rosszindulatú hülyékkel, kedves vendelin!
Megértésre nem is törekednek, a személyeskedés pedig - mint tudja- csak lealacsonyítja a személyeskedőt .
Normális mandisnak egyértelmű, hogy igenis sikeres ember vendelin, hiszen nagy életbölcsességről és értelmiségi világlátásról valamint igaz emberségről tesz tanúbizonyságot kommentjeiben.
Minden elismerésem, annak ellenére, hogy feltétlen Fidesz-pártisága (sajnos már)távol áll tőlem.

Nem akarok fellengzős lenni József Attilával ("Az én vezérem belsőmből vezérel"), de hidd el: csak a lelkiismeretemnek akarok megfelelni, a szekértáborokhoz nincs közöm, nem érdekelnek,irtózom az egyoldalúságtól és képtelen vagyok a feltétlen rajongásra.
Egyébként meg: mindenkinek kellemes mosolygást!

A marxizmus néhány kivételtől eltekintve mindig is a városi, jómódú zsúrfiúk menedéke volt.

Igaz, de már régen el akartam mondani vendelinnek a fenntartásaimat, mert becsülöm őt.

Igaz barátsággal: Antigoné

Válaszok:
Google | 2019. március 19. 13:03

Mukodes kozben log ku a voros farok.
Megdicserjuk es utana szamonkerjuk: mit is eszel te tulajdonkeppen a Fideszen.
Ugyes( nek tunik).

A lopás (főleg).

Válaszok:
Kvasztics Fedor | 2019. március 19. 15:51

Nem vagyok olyan könnyen "bevevős" fajta, de a szemem sincs bekötve. A ballibsi média meg egy csökött agyú patkányra sem tud hatni, nemhogy rám.
Mindenki tudja, akinek egy csöpp józan esze van, hogy Lőrinc úr meg a család nem üzleti zsenialitása miatt gazdagodik.
Meg aztán látom a környékünkön is a fideszes bárók ténykedését.
Ezt nem tudom megbocsájtani, a külpolitikáját viszont most is helyeslem (zömmel).

A kommunizmus ott, ahol hatalomra segítették, létrehozta a munkások ellen a proletárdiktatúrát.

Nem lopás, csak gazdasági pozíciók elfoglalása a nem kívánatos külföldi befolyás elkerülésére. Lásd a 90-es évek privatizációjának következményeit.

Marx, Engels, Lenins..

Ez a zavaró, nem a jogállam és a demokrácia. Sok példa van arra, hogy ezek mennyire másodlagosak a politikai, gazdasági érdekek mögött. De ezt nem mondják el az ellenzéki tüntetőknek, csak a lopást mantrázzák, mantráztatják velük.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés