Semmi sem veszélyezteti a bírák függetlenségét

2019. március 18. 08:34

Politikai vádaskodásokkal és gyanúsítgatásokkal nem kívánok foglalkozni. Interjú.

2019. március 18. 08:34
Trócsányi László

„Az önálló közigazgatási bírósági rendszer felállításáról vitázott az elmúlt hét végén a Velencei Bizottság. Mit gondol, közeledtek az álláspontok?

A Velencei Bizottság által teljes konszenzussal elfogadott jelentés kiegyensúlyozott, a szakmai kritikák mellett a pozitívumokat is értékeli, és elismeri azt az erőfeszítést, amelyet annak érdekében teszünk, hogy a magyar közigazgatási bíráskodási rendszer a közjogi hagyományainknak és az európai standardoknak is megfeleljen. Sajnálatos és érthetetlen, hogy a jelentés elfogadását követően az Európa Tanács honlapján megjelent egy sajtókommüniké, amelynek politikai felhangja van, és a törvénynek szinte csak azokkal a kritika tárgyává tett elemeivel foglalkozik, amelyekkel kapcsolatban a magyar Országgyűléshez már módosító indítványok érkeztek. Emiatt az egyik jelentéstevő kollégám és jómagam is tiltakozásunkat fejeztük ki a bizottság titkárságánál. Ezután a kommünikét kisebb mértékben módosították, elismervén azt, hogy a törvény tervezett módosításával a kritika alaptalanná vált. Nem az én tisztem annak megítélése, hogy a kommüniké miért lett olyan, amilyen, de tény, hogy a szellemisége az úgynevezett Sargentini-jelentéshez hasonlít, és egyoldalú, elfogult tájékoztatást ad a magyar és a külföldi hírügynökségeknek. A sajtóközleménnyel kapcsolatos álláspontomról a mai napon levélben tájékoztatom az Európa Tanács főtitkárát, Thorbjörn Jagland urat is, akivel egyébként jó a munkakapcsolatunk.

A testület ülésén ön is felszólalt. Miről beszélt?

Egyebek között arról, hogy engem nem a politika kért fel a szervezetileg is független közigazgatási bíráskodás rendszerének kialakítására. Épp ellenkezőleg, én győztem meg a politikát arról, hogy erre az átalakításra szakmai alapon szükség van. Sok más jogtudóssal együtt magam is több mint harminc éve foglalkozom ezzel a kérdéssel, a kandidátusi értekezésemet is a közigazgatási bíráskodásról írtam, és 2014-ben, miniszteri kinevezésemkor is világossá tettem, hogy ezzel kívánok foglalkozni. Magyarországon 1869 és 1949 között volt önálló közigazgatási bíráskodás, a kommunista rezsim szüntette meg, ezért is sajnálatos, hogy ennek visszaállítására csak harminc évvel a rendszerváltozás után kerülhet sor. A közigazgatási bíráskodás a jogvédelmet erősíti, nem véletlen, hogy számos európai országban szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer működik. Beszédemben fontosnak tartottam rámutatni olyan elvi kérdésekre, mint például a miniszteri külső igazgatás és a bírói önkormányzatok közötti viszony, hol van a miniszteri igazgatás határa, milyen garanciarendszer biztosítja a bírói függetlenséget.

A kritikusok szerint a bírósági reformmal Magyarország tovább távolodott Európától.

Politikai vádaskodásokkal és gyanúsítgatásokkal nem kívánok foglalkozni. A Velencei Bizottság elismerte, hogy az önálló közigazgatási bíróság felállítása nem megy szembe a nemzetközi trendekkel, hiszen az számos országban ugyanígy elkülönül a rendes bíróságoktól, mint nálunk. Maga a bizottság is megemlíti például Franciaországot és Ausztriát, sőt azt is elismerték, hogy az osztrák modellt vettük alapul. Egyedül azt vitatták, hogy elegendő idő állt-e rendelkezésre a törvény előkészítésére, megvitatására és az új szabályok bevezetésére vagy sem. Én erre azt mondtam, hogy minden országnak megvan a saját jogalkotási gyakorlata. Kétségtelen, hogy a jogszabály elfogadására öt hete volt az Ország­gyűlésnek, ugyanakkor nagyon alapos szakmai munka előzte meg a benyújtását, amibe a szakma legjobbjait, bírókat és jogtudósokat is bevontuk, a törvény koncepcióját pedig számos szakmai fórumon bemutattuk.

Ezek szerint hazudnak, akik azt állítják, hogy suba alatt készült az egész törvény?

A Magyar Jogász Egylet, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete és egyes jogi karok is partnereim voltak, nélkülük nem is vállalkozhattam volna a munka elvégzésére. Külön köszönöm a törvény koncepciójának kidolgozásában jelentős részt vállaló, jogtudósokból és bírókból álló szakértői bizottság tagjainak azt a közös munkát, amelyet a jogszabály előkészítése érdekében végeztek. Büszke vagyok arra, hogy mindig sikerrel törekedtünk a konszenzus elérésére.”

Kapcsolódó cikkek

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zakar zoltán béla
2019. március 18. 10:15
Legfeljebb saját maguk. Lásd Bánáti, Magyar,...általában a Csillagbírák és ügyvédek...BazsaRózsa...
sztd
2019. március 18. 09:47
Nem akarom Trócsányit elkeseríteni, de elég rosszul fog járni, ha igazat mond. Mivel a bírók a gondolatvilágukat és a mentalitásukat (szervezeti kultúrájukat) az előző rendszerből hozták, a kormánypártiak valószínűleg örülnek, hogy fideszesek lesznek az új bírók. Ha most egy újabb szervezetet hoztak létre anélkül, hogy ebbe belenyúlnának, a végén mindenki elégedetlen lesz. Ezzel ugyanis azt érik el, hogy a kormánytámogatók dühösek lesznek, mert az új bíró is olyan, mint a régi, az ellenzékiek pedig (a valósíggal nem törődve) diktatúrát fognak kiáltani továbbra is. Tényleg ennire fontos ez a szervezeti felállás?
Bokros Birka
2019. március 18. 09:37
Hát, ha egy döntés után, ami nem tetszik a balfaszoknak, nem lőnek be az ablakukon, mint tették ezt a MASZOP-MOSZAD idején. :D
tizuii
2019. március 18. 09:27
a szoci libsi birókat ki kell paterolni minden honnan, a tisztitás el kellene már kezdeni végre. utána a tanárok jöhetnek
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik