Nem igaz, hogy a társadalomtudósok nem politizálnak

2019. március 18. 13:16
A társadalomtudományok valójában az összes tudományterület közül a legátpolitizáltabbak.

„Mostanában azzal vádolnak minket, hogy a társadalomtudósok politizálnak. A társadalomtudósok nem politizálnak, hanem kifejezetten ezekkel a kérdésekkel, mélyszegénységgel, gyermekvállalás kérdésével” foglalkoznak – mondta az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója, Szilágyi Emese az ATV-ben Fiala Jánossal (a most épp önkormányzatokkal gyártott PR-interjúi miatt előtérbe került rádióssal), Vadai Ágnessel és Gulyás Balázzsal beszélgetve. A műsorban az Orbán-kormány családvédelmi akcióterve volt az egyik fő téma. 

Szilágyi az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa, fő kutatási területei a párt- és kampányfinanszírozás alkotmányos alapjai, a politikai szabadságjogok elmélete valamint a demokratikus egyenlőség és az egyéni szabadságjogok kapcsolata.

Lehet, hogy Szilágyi ritkán beszél a tévében napi pártpolitikai ügyekről, de a politika nem csak a napi adok-kapok,

az ő kutatási területeiről pedig aztán nehezen mondhatók, hogy ne lennének átitatva politikával, sőt: eleve politikai területek.

Szilágyi Emese tehát egész munkájával, tetszik vagy nem, végső soron politizál. Kutatási területeinek minden fogalma politikai: szabadságjog, egyenlőség, demokrácia, kampányfinanszírozás, alkotmányos alap. Ez politika a javából. Ami nem baj, sőt igen tiszteletre méltó, csak ne tegyünk úgy, mintha ez a politikum világától teljesen függetleníthető tudományos kérdés lenne, Hans Kelsen Tiszta jogtana után feltalálva a Tiszta Kampánytant és a Demokratikus Egyenlőség Tiszta Tanát. Carl Schmitt is tudományosan vizsgálta a politika és jog világát, de nem hazudta azt, hogy ő puszta tudományt művelne.

 

 

A társadalomtudósok ugyanis igenis politizálnak. A politika nem csak a reggeli meg az esti híradó és a hírek a hírportálokon –amelyekről nehezen tudom elképzelni, hogy a társadalomtudósok ne követnék őket. Politizálás az is, hogy valaki állást foglal, mit hogyan kellene csinálni egy közéleti, társadalmi kérdésben. Ekkor ugyanis prioritások és értékek mellett teszi le a voksát. Ha egy társadalomtudós állást foglal a családvédelmi akciótervvel vagy a mélyszegénység kérdéskörével kapcsolatban, akkor igenis politizál. 

Ráadásul a társadalomtudósok jó részének a motivációja a társadalomtudóssá válásban – szociológus, politológus, jogász – épp az volt, hogy valamiképp hozzá akart járulni saját álláspontja diadalra juttatásához. 

A műsorban azt is kifogásolta Vadai és Szilágyi, hogy a kormány nem olvassa a társadalomtudósok folyóiratcikkeit. Nos, a világ legnagyobb és legjelentősebb angol nyelvű folyóiratainak cikkeit is szűk szakmai körök olvassák.

A tudósok és újságírók általában azt gondolják, hogy a miniszterelnöknek, az amerikai elnöknek és a római pápának is minimum őket kellene olvasnia, különben nem tudnak megalapozott döntéseket hozni. 

A társadalomtudományok valójában az összes tudományterület közül a legátpolitizáltabbak

– egyszerűen nem tudnak nem azok lenni, természetükből fakadóan. Hogy művelőik többsége baloldali, az egy tudományszociológiai kérdés; de ez is azt bizonyítja, hogy igazából politizálnak: nem csak vizsgálni, hanem átalakítani is akarják a társadalmat. Ezzel együtt persze vannak jobboldali, konzervatív társadalomtudósok is. 

Sok társadalomtudós azon alapállása, hogy fokozni kell a társadalmi egyenlőséget, teljesen egyértelmű világnézeti és politikai cél, még akkor is, ha az egyenlőséget is lehet tudományosan vizsgálni. Az egyenlőséget ugyanakkor tudományosan kritizálni is lehet, ott van például a magyar származású amerikai gondolkodó, John Kekes Az egalitarianizmus illúziói című kötete (Kekes a University at Albany nyugalmazott filozófia professzora).

A társadalomtudományok kiválóak arra, hogy velük egymással homlokegyenest ellenkező álláspontokat támasszunk alá tudományosan.

Szilágyi az ATV műsorában azt a szociológiai beszédmódot használata, ami a rendszerváltáskor vált dominánssá a közéletben a marxista nyelv helyett vagy inkább mellett. Ez a nyelv a világnézeti, politikai kérdéseket tudományosan eldönthetőnek tartja, és közös pontja a marxizmussal a tudományra való hivatkozás, a haladás tudományos igazolásának igénye. Szilágyi megkérdezhetné erről Szűcs Zoltán Gábort is, aki elvégre a kollégája.

A társadalomtudományok hozzá tudnak járulni a jó politikai döntések meghozatalához,

de hogy az egyenlőségből mennyi és hogyan szükséges, az nem társadalomtudományi kérdés, hanem etikai, világnézeti, politikai

– még akkor is, ha van tudományos aspektusa is a témának. Hogy például a támogatásokat, segélyeket, a szociális hálót mennyire tegyük érdemalapúvá, ez elsősorban nem szociológiai vagy jogi kérdés, hanem etikai és politikai.

 

Szilágyi nem csak társadalomtudós, hanem jogász is. A jogászok pedig hajlamosak eljogiasítani a politikát – ez a kérdéskör a kortárs politikatudomány egyik nagy témája.

Ezt már kitárgyaltuk korábban, utalnám az érdeklődőket (az egyébként baloldali) Richard Bellamy Political Constitunionalism című kötetéhez, amiben a politika eljogiasítása ellen érvel.

A jogászok, bírák nem mondhatják meg egy társadalomnak, hogy annak mit kell gondolnia az élet, a világ nagy kérdéseiről. 

A közösségek, azok politikai képviseleti szerveui határozzák meg a jogászok működési kereteit.

A 21. század jogászai sem lesznek képesek ugyanis véglegesen eldönteni azokat a nagy kérdéseket, amelyekről Platóntól Richard Rortyig nincs egyezség. 

A társadalomtudósok és a jogelmélettel foglalkozók tehát, tetszik vagy nem tetszik, politikai kérdésekben foglalnak állást, akkor is, ha ezt igyekeznek tudományosnak és politikamentesnek beállítani. 

Összesen 64 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Például legutóbb Weber ötlete az EU-tagállamok demokráciájának jogi megítéléséről mutatja, milyen hatalmas politikai zsaroló-elnyomó potenciál lehet ebben a látszólag elméleti problémában elrejtve.

Válaszok:
Google | 2019. március 18. 14:14

Szegeden végeztem szociológiát is. Kiváló tanáraim voltak, Gábor Kálmán, Balog Iván, Katona Péter vagy Vajda Zsuzsa. És bizony mind politizáltak. És egyik sem a mostani kormányerők mellett. Becsületükre legyen mondva, hogy az én, velük ellentétes politikai preferenciámat nemcsak elviselték, elfogadták, de vitapartnernek is tekintettek. Pedig csak egy suttyó kis egyetemista voltam, még a múlt évezred végén.

Válaszok:
Google | 2019. március 18. 14:02

Ha a velemeny -a tudomanyos, mi mas?- baloldali, akkor tudomanyrol beszelunk, ha pedig jobboldali, nos, akkor az xenofobia, altudomany, rasszizmus, homofobia, vagy mas tetszolegesen rossz megiteles ala esik.
Azert, ha mar tudomanyrol beszelunk, nemi nemu megegyezes szuksegeltetne a dolgok megiteleseben, mert az egymas mellett elbeszeles meg nem tudomany.
A helyzet az, hogy nalunk jelenleg mindenre, a kulturatol a tudomanyig raomlott/ raontettek egy politikai lottyot, ezt hivjak " ellenallasnak" , ebben kellene megtalalni a magvas gondolatokat.
De lehet, hogy pont az a cel, hogy zavarosban halasszanak az ellenalloink?

Ebbol tanultak, ma mar ilyen lazasagot, nem hiszem, hogy megengednek maguknak a no passaranok.

"Mostanában azzal vádolnak minket, hogy a társadalomtudósok politizálnak."

Miért, talán nem teszik? Főleg most, hogy az állam át akarja alakítani az MTA finanszírozását.

A tagallamokat vegzalhatjak, de a multikat ki akarja ellenorizni?
Amint az abra mutatja, ok szponzoralnak politikai mozgalmakat, konferenciakat, korrumpalnak politikusokat stb.
De majd a fuggetlen testuletek... Oket a tudomany kell majd megvizsgalja, mitol is fuggetlenek.
Egy uj allatfajt talaltak fel , a fuggetleneket. Akik szamara egy bizottsagot is letrehoznak, annyira nem tudjak, hogyan birkozzanak meg a problemakkal. Amit, mondjuk, ok maguk talaltak ki. Pl. ezt a Magyarorszag nevu problemat is.

Óriási felfedezés!
Már hogyne politizálnának!
Ez nem halbiológia vagy madártan.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés