A balosok fogta jobboldaliakról

2019. február 26. 11:16

Trombitás Kristóf
Mandiner

Annyiszor és úgy vetik el a valódi jobboldaliságot, ahogy csak nem szégyellik, és minden baloldalról érkező atyai dicséretért hálásan hajbókolnak.

Zászlót bontott a Mindenki Magyarországa Mozgalom és prominensei máris céljaikról, tagságuk összetételéről beszéltek, arról, hogy kik és miért kerültek oda és mit is szeretnének elérni. Elhangoznak a szokásos toposzok, miszerint ők a polgári Magyarország árvái, akik ugye hittek abban a bizonyos polgáriságban, de a Fidesz cserben hagyta őket, és most már ellenük is küzdeni kell. Az ember nem tud nem arra gondolni, amit Leimeiszter kolléga is jól megfogalmazott a napokban a zsákmánykonzervatívok lélekrajzáról – amiről korábban én is több alkalommal írtam.

Ezek az emberek kizárólag szavakban jobboldaliak: valójában rettegnek a jobboldaliságtól vagy meg sem értik a jobboldali alapállást – ami összeegyeztethetetlen bármifajta baloldalisággal. Annyiszor és úgy vetik el a valódi jobboldaliságot, ahogy csak nem szégyellik, és

minden baloldalról érkező atyai dicséretért hálásan hajbókolnak.

Magyarországon legjellemzőbb módon az egykori MDF-ben fordultak elő, de iskolájuk tanítványait a mai napig látjuk a közéletben, ahol is pontosan addig és oly mértékben játsszák el az européerkonzervatív szerepet, amire még ráütik a vonalas baloldali-liberális véleményvezérek a jóváhagyó pecsétjüket

Mindössze két cselekedet végrehajtására képesek, de azt üzembiztosan hozzák: bocsánatot kérnek, hogy egyáltalán léteznek, és a baloldal legkisebb intésére is tudják, hol a helyük. A politikai centrumot ugyanis annyira balra tolták, hogy szemükben a centrista mára egy visszafogott trockista, a jobboldali meg mindössze szerény, reakciós rajkista lehet.

Ahelyett, hogy végre-valahára felvették volna a lábhoz tett politikai fegyvereiket, inkább eldobták, hogy nehogy valaha is újra használják. Ők azok, akiket továbbra is a sarokba lehet parancsolni a baloldalról érkező felcímkézések fenyegetésével – csak nehogy egyszer is ferde szemmel nézzen rájuk a baloldal.

Hadházy Ákos is egy jó példa erre a közegre: egészen 2013-ig a világon semmi gondja sem volt a Fidesszel, majd ellenzékivé válva országos karrierbe kezdett az addigi lokális terep után. Aztán telt és múlt az idő, és az LMP-ben is elkopott, onnan is távozott egy kis pofozkodás után, azóta független képviselőkén akciózik az egykori fideszes politikus.

Léteznek összeférhetetlen emberek, akik nem a kifinomult politikai ízlésüknek köszönhetik, hogy időről-időre teljesen máshol kezdhetik újraépíteni a karriert. Mindig arra hivatkoznak, hogy ők maradtak, akik voltak, csak ugye a fránya közeg és a társadalom és az egész ország megváltozott közben. Hajlok arra, hogy a többségük egyszerűen csak rossz lóra tett.

A fejükben működő, baloldali logikával működő riasztó bejelzett,

mint annyi mindenkinél 1990 óta, ők pedig ennek megfelelően léptek, engedve a régi reflexeknek. Azzal azonban nem számoltak, hogy a jobboldali közösség is felnőtt, és immár nem vonul sarokba a Demokratikus Charta felemelt mutatóujjas intésére. Mint Donald Trump, amikor egy újságíró megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy Alexandria Ocasio-Cortez rasszistának nevezte. Mire az elnök csak legyintett és annyit mondott, kit érdekel?

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/143893

Ajánljuk még a témában