Összefogásmentesen

Európa vagy „Orbánisztán”: mi múlik az EP-választásokon az ellenzékiek szerint?

2019. február 12. 12:40

Arra kell felelni, hogy ebben a „szétrohadt, velejéig büdös, koszos világban éljünk-e”, mint amit most Magyarország jelent – vázolta keresetlen szavakkal Niedermüller Péter DK-s EP-képviselő egy ellenzéki vitaesten, ahol rajta kívül a jobbikos Gyöngyösi Márton, az MSZP-s Ujhelyi István, a PM-es Jávor Benedek, az LMP-s Vágó Gábor és a momentumos Donáth Anna vett részt, hogy kitárgyalják az európai parlamenti választások tétjét: vajon legyőzhető a Fidesz? És mi a helyzet az összefogással?

A Fidesz szinte minden szava ellentmond az Európai Néppárt (EPP) hitvallásának – az EPP több tagja viszont ezt szemlesütve elfogadja, és megtűri a magyar kormánypártot a mandátumok miatt, de ha a Fidesz sok szavazatot kap, képes lesz belülről átformálni a Néppártot – fejtegette Balázs Péter volt külügyminiszter a Megújuló Magyarországért Alapítvány és a Közös Európa rendezvényén, amelyen szinte a teljes ellenzéki paletta képviseltette magát.

A címhez illően – „Európai választások – nagy a tét” – a résztvevők arra keresték a választ, hogy mi a jelentősége a 2019-es EP-választásoknak, de szóba került persze az összefogás és a kampányüzenetek kérdése is.

Az első panelben Balázs Péter, volt külügyminiszter beszélgetett Lakner Zoltán és Böcskei Balázs politológusokkal a választás jelentőségéről. Balázs Péter már említett szavain túl kifejtette azt is, hogy szerinte az Európai Parlament egy „Circus Maximum”, amelynek egyik jellegzetessége, hogy megnyilvánul összetételében a pártakarat – ez a többi EU-s szerv esetén nem tükröződik. 

Lakner Zoltán, politológus, a 168 óra főszerkesztő-helyettese kijelentette: bár nem látjuk,

de komoly erőfeszítések történnek Európában a liberális-zöld-szocialista oldalon, hogy a populista és nacionalista erőket feltartóztassák.

A politológus hozzátette: valószínűsíthető, hogy a választáson magasabb lesz a részvételi arány, mert úgy tűnik, több embernek sikerült felhívni a figyelmét. Mozgósítani – annak szinte korlátlan erőforrásai miatt – viszont leginkább a Fidesz tud – fűzte hozzá. Lakner az ellenzéket is kritizálta: például úgy vélte, folyton csak futnak a menekültkérdés elől, nem adnak egységes választ, az üzenetek különbözőek. Mindez természetesen betudható annak is, hogy nem homogén az ellenzék, de mindeközben a velük szemben álló politikai erő ebben az ügyben nagyon egységes.

Böcskei Balázs kifejtette: a stratégiai szavazás különösen érdekes kérdése a Jobbik, amelynek a szavazói – a felmérések szerint – a legkevésbé hajlamosak átszavazni. Hozzátette: szerinte a politikai racionalitás már döntött az összefogás kérdésében. Egy felmérés szerint az európai embereket a migráció foglalkoztatja leginkább – közölte, ráadásul a Fidesz a bevándorlás kérdését egy új síkra is terelte az évértékelővel: eszerint Soros alternatívája a magyar család.

Balázs Péter szerint Soros és a migránsok nem láthatók, valamint a Fidesz nagyon következetesen Brüsszelnek nevezi az EU-t. Úgy folytatta: a „Soros” egy erős antiszemita üzenet, amelyre van igény Magyarországon. A volt külügyminiszter kiemelte a Momentum listáját – úgy látja a parlamenten kívüli pártnak jó lehetőségei vannak az EP-választáson, mivel friss és fiatal arcokat lát és nem „leharcolt, öreg képviselőket”.

A jövőről kell beszélni, és meg kell osztani a Fidesz táborát

A második panelben az ellenzéki képviselők fejthették ki gondolataikat. Donáth Anna, a Momentum alelnöke leszögezte: pártja azt hangsúlyozza, hogy a megoldás a jövőben van, nem a múlt sebeire és a jelen konfliktusaira kell koncentrálni. „Magyarország jövője a tét ezen az EP-választáson” – jelentette ki. A Momentum politikusa kiemelte: az EP-választásokra minden pártnak elsősorban a saját táborát kell mozgósítania,

az összefogás most nem kulcskérdés.

Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő szerint az ellenzék kampányában olyan ügyeket kell hangsúlyozni, amelyek a Fidesz szavazótáborát is megosztják. „A fideszesek többsége is utálja korrupciót” – mondta. Szerinte a korrupción kívül ilyen ügyek még Paks 2, a munkavállalói jogok és a kivándorlás, de a legfontosabb: az Európai Unióhoz való viszony.  

Ujhelyi szerint a tét egy kérdésben foglalható össze: Európa vagy Orbánisztán? Kifejtette: szükséges az ellenzéki pártoknak összefogniuk. Saját példájával élve elmondta, hogy ő képes volt a félretenni a politikai harcát a Jobbikkal – majd a mellette ülő Gyöngyösi Mártonra mutatott. „Ne felejtsük el, hogy perben és haragban voltam a Jobbik-frakcióval öt évig, most itt ülünk egymás mellett” – mondta. Kijelentette: erre azért van szükség, mert nincs más lehetőség.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője szerint az EP-választás tétje az, hogy hazánk az Európai Unió tagja marad-e vagy sem. Gyöngyösi tart attól, hogy Orbán Viktor előbb vagy utóbb kivezeti Magyarországot az EU-ból. Erre szerinte két forgatókönyv létezik: az egyik alapján a miniszterelnök magához hasonló embereket szervez maga köré más tagállamokból, majd együtt kezdik el az EU-t lerombolni. A másik szerint a jogállamiságra vonatkozó vizsgálatok, majd az esetleges szankciók miatt tovább tudja majd démonizálni Sorost, és ezzel előkészíti a „Huxit”-et. Gyöngyösi kiemelte: a migráció fontos ügy, de rá kell mutatni a Fidesz álszentségére, mivel a retorikán kívül egy egészen migrációt pártoló politikát folytatnak.

Niedermüller azzal kezdte:

nincs migráció, hanem menekültpolitika van.

Kihangsúlyozta: ha az ellenzék a migrációról beszél, azzal „hasba lövi magát”. 2015 előtt az idegengyűlölet megközelítőleg sem volt olyan erős Magyarországon, mint most, és ez a gyűlöletkampánynak „köszönhető”. Kifejtette, hogy az elmúlt években olyan erők szereztek hatalmat több tagállamban is, amelyek Európa-ellenesek. „Csak halkan megsúgom: erre az EU nincs felkészülve” – mondta. Megjegyezte továbbá, hogy amúgy nem csak Magyarország ellen folytat az EU jogállamisági vizsgálatot, hanem például Málta és Szlovákia ellen is.

Niedermüller szerint ezekben az években szemtanúi lehettünk annak, hogy egyes európai társadalmak végletesen kettészakadtak; azaz a kohézió, amely összetartotta őket, tönkrement. Ezért szerinte arra kell felelni, hogy ebben a „szétrohadt, velejéig büdös, koszos világban éljünk-e”, mint amit most Magyarország jelent, vagy a gyerekeinknek akarunk egy olyan országot, ahol van értelme a jövőnek. Mert ma Magyarországon nincs értelme a jövőnek – jelentette ki –, de a DK-nak vannak olyan politikai eszközei, amelyekkel élhető világot tudnak teremteni.

Vágó Gábor, az LMP antikorrupciós szakszóvívője szerint

nem szabad az Európai Unióra úgy tekinteni, mintha az tökéletes lenne, mert nem az.

Hozzátette, hogy becsapás lenne azt mondani a polgároknak, hogy az EU majd megold mindent. De például az jelentős lépés lenne a korrupció elleni harcban, ha az OLAF béna kacsáját lecserélné az EU egy hatékonyabb szervre. Az LMP-s politikus úgy vélte: a migrációs narratívát csak úgy lehet megtörni, ha találunk egy újat – de a korrupció ilyen témának, magában, nem lesz elég.

Újra előkerült az összefogás – de nincs egység

Jávor Benedek úgy vélte, hogy az összefogás az egyetlen eszköz, amellyel meg tudják állítani a Fidesz sikerét. Kifejezte elégedetlenségét, hogy több ellenzéki párt is a mandátumokkal és egyéb ügyekkel van elfoglalva, miközben „itt rohadtul nagyobb dolgok forognak kockán, és magunk sem vesszük tudomásul, hogy mekkora szarban vagyunk benne”.

Közölte: szerinte kiábrándító, hogy a Fidesz újra eléri a célját, az ellenzék pedig asszisztál ehhez.

Ujhelyi optimistább volt:

„2019-ben meg lehet roppantani a rendszert.”

De szerinte ha május 27-én úgy ébredünk fel, hogy a Fidesz tizenhat mandátumot szerzett, a többiek meg csak egy-kettőt, akkor az őszi önkormányzati választásokon nagyon nehéz lesz majd mozgósítani.

Arra a kérdésre, hogy a Jobbik összefog-e más ellenzéki pártokkal. Gyöngyösi kitérő választ adott, amelynek a lényege nagyjából annyi, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben hajlandók együttműködni. Hozzátette: szerinte nem negatív dolog az, hogy az ellenzék nem teljesen egységes, mert a pluralizmus és a sokféle vélemény ütköztetése, jelenléte is érték.

Niedermüller leszögezte: „Nem lesz tizenhat fideszes képviselő, nem kell ezzel ijesztgetni az embereket”. Egyetértett azokkal, akik szerint szükségtelen ebben az esetben az összefogás. „Én minden itt jelenlévőt imádok, senkivel semmi bajom nincs, de nagyon világos politikai különbségek vannak közöttünk” – mondta ellenzéki társainak. Nem mindig jó, ha mindent megpróbálunk összegyúrni – zárta le.

Ujhelyi István nem értett együtt a DK-s politikussal: „Ha a kormányzati sajtó mással sincs elfoglalva, minthogy ne legyen ellenzéki összefogás, akkor számomra ez azt jelenti, hogy ellenzéki összefogásra van szükség” – szögezte le.

 

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/143040