Még nem dőlt el Európa sorsa

2019. február 6. 7:50

Boross Péter
Magyar Nemzet
Örvendetes számomra a Magyar Nemzet újbóli megjelenése. Interjú.

„Önnek mit jelent a Magyar Nemzet hagyományos, konzervatív szellemben történő újraindítása?

Örvendetes számomra a Magyar Nemzet újbóli megjelenése. Jelentős szerepe lehet a szellemi öntisztulás folyamatában. Folytatnia kell mindazt, amit az alapító főszerkesztő, Pethő Sándor hagyott az utókorra. Nem véletlen, hogy ez a lap hirdette nehéz háborús körülmények között a nemzeti önvédelem fontosságát. Hasonló folytatásban reménykedem.

Nem mindennapi az a gyűlölethadjárat, amit ellenünk rendeznek az unióban. Lehet, hogy az a vörös posztó számukra, hogy szilárd az ország és kormánya?

Hozzájárul ehhez még valami. Szemben jó néhány állammal, például Svédországgal, Németországgal, ahol fél év gatyázás követte a választást, és a vesztes ellenféllel álltak össze a nyertesek, nálunk erős és stabil a kormány, ami határozott cselekvést tesz lehetővé. Emiatt egyszerűen nem tudnak velünk mit kezdeni, ennek a kiegyenlítésére kell a rengeteg uniós zaklatás, tüntetés. Hatalmas eredmény az állam megerősödése, amire alig volt példa történelmünkben. Tisza Kálmán dualizmuskori 15 éve és a kezdetben Bethlen István fémjelezte Egységes Párt két világháború közötti két évtizedes kormányzása volt csak ilyen progresszív időszak. Most is a tartós országirányítás hozta meg a gyümölcseit. Bűn lenne megakasztani ezt a kormányzást, amely elérte, hogy a volt szovjet blokk 1989-ben legeladósodottabb országából az legyen, amivé lettünk. Esetleg lehetett volna többet áldozni az adósságcsökkentésre vagy másra, de nem lehet nem látni, hogy hosszú távú építkezés folyik, egyre nagyobb gazdasági eredményekkel, amit alkalmas miniszterek, jegybankelnök és más vezetők hoztak létre. Megvalósult a nemzeti eszmények követése, az elszakított nemzetrészek újbóli mentális, kulturális egyesítése is, ahogy nemzetközi kapcsolataink talán soha nem voltak ilyen sokoldalúak, kedvezőek. Aki ezeket nem veszi észre, az nagyon érzéketlen. Aki pedig vak, az sokat kockáztat. Nem veszi figyelembe, hogy idegen kultúrák beáramlása milyen kockázatokat, veszélyeket hordoz a társadalmi békére nézve. Kockáztatja az utóbbi évek gazdasági növekedését, a kialakult beruházási trendet, az adócsökkentéseket, a családi támogatások és a bérek folyamatos és teljesítményarányos növekedését, az államháztartási egyensúly fenntartása mellett. Felsorolhatnám még a másokénál sokkal kedvezőbb biztonsági helyzetet is.

Vagy csak ellenséges, de legalábbis ellendrukker, aki vak ezekre az eredményekre a nemzetközi porondon?

Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy Nyugat-Európa a második világháború után hihetetlenül kényelmes helyzetbe került, ami a morál lazulásához és az intellektus hanyatlásához vezetett. Az Egyesült Államok védernyője nagy biztonságot adott, s eközben csak arra ügyeltek, hogy szélsőségek ne nagyon legyenek. Közben az iskolai oktatás, a történelemtanítás is elposványosodott, s az elzüllés a mai állapotokhoz vezetett, amikor minden nemzetit nacionalizmusnak, a konzervativizmust, a polgári jobboldaliságot kerülendő szélsőségnek állítják be. Ami minket illet: sosem azt a katonát becsülték, aki rögtön feltette a kezét és behódolt. Történelmi örökség és kötelesség, amit az Orbán-kormány vállalt. Egyébként Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója jogosan minősíti az első világháborútól napjainkig terjedő időszakot százéves háborúnak.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem dőlt el, de ... Egyszer láttam egy filmet. Csak egy jelenetre emlékszem már belőle. Egy korona süllyedt sárba. Próbálták visszahúzni, de nem sikerült.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés