Felcsavarta a hangerőt a marxista szélsőbal

2018. december 15. 20:08

Szilvay Gergely
Mandiner

Ilyen hangerővel komcsi jelszavakat skandáló anarchista, szélbalos aktivizmust itthon még nem láttunk.

„Geci, hogy védik a kibebaszott jászolt, bazmeg! Kereszténydemokrácia, a faszomat, azt. Basszátok meg Jézust, faszfejek!” „fogalmazott” az egyik Kossuth téri tiltakozó.

Mások értelmiség és munkásosztály újbóli egymásra találásáról értekeznek. Tőke-munka ellentétről beszélnek. Meg rendőrt provokálnak gördeszkával, aztán panaszkodnak. 

Mindenkinek joga van tüntetni, ha nem tetszik a rendszer.

De azért a mostani, ugyan hangos, de meglehetősen szerény létszámú tüntetéseken kissé felülreprezentáltak a társadalom nagy többségét nyilván taszító hőbörgők.

A munka törvénykönyve módosításáról röviden azt tartom: igazán jó törvényt hozni nagyon nehéz, annyiféle munkavállalói igény és munkáltatói hozzáállás van. Ha bebetonozva védjük a munkaadói visszaélésektől és nyomásgyakorlástól a munkavállalókat, túlbürokratizáljuk a szabályozást. Ha lazítunk rajta, könnyebben visszaélnek vele a munkaadók. Úgy igazán azonban sosem lehet kiküszöbölni a munkaadói nyomásgyakorlást, az ellen a civil kurázsi a döntő. Lehet például akármilyen törvény, ha valaki belemegy, hogy minimálbérre jelentik be, a többit kézbe kapja, akkor a legszigorúbb szabályozás se fogja megvédeni.

Gazdasági válság és nagy munkanélküliség esetén kiszolgáltatottabb a munkavállaló. De amikor hasít a gazdaság és ordító a munkaerőhiány, fordul a kocka.

Rengeteg ipari és szolgáltató vállalkozás, rengeteg munkaadó keres ma Magyarországon munkavállalót.

Most nehezebb visszaélni a munkaadói helyzettel;

nem mondom, hogy lehetetlen, csak hogy nehezebb. A képzett szakmunkásnak és az autógyári mérnöknek pedig mindig könnyebb lesz megvédenie magát, mint munkavállaló, mint a képzettség nélküli vagy betanított munkásnak. Nem valószínű, hogy széles munkavállalói tömegek (és illetékes könyvelők) bólintanának ma rá arra egy cégnél, hogy a munkavállaló három évben tömbösítse a túlóráit. 

Láttunk már sokféle tüntetést az előző harminc évben Budapest utcáin, a kormánybuktatónak szánt, erkölcstelen, puccsszerű taxisblokádtól a jogos felháborodáson alapuló 2006-ig, vagy akár az internetadó elleni tüntetésig. 

Láttunk sokféle rendőri fellépést is. Nincs hiteltelenebb annál, mint amikor Gyurcsány Ferenc írja ki azt, hogy felelőssége vonják majd Orbán rendőrségét a brutalitásért. Azért itt minden jóérzésű ember vesz egy nagy levegőt.

Ugyanakkor

ilyen hangerővel komcsi jelszavakat skandáló anarchista, szélbalos aktivizmust még nem láttunk

az elmúlt évtizedek Magyarországán. Nekimennek jászolnak, karácsonyfának, szánkónak, és persze a rendőröknek meg rendőrautóknak – egyelőre ennyinek. Ismerjük a nemzetközi receptet, mik jöhetnek még.

De eléggé hermetikusan lezárt visszhangkamrában léteznek azok a zavargók, akik azt hiszik, hogy december közepén, karácsony előtt másfél héttel a magyarok vevők lennének erre a fajta aktivizmusra, a kortárs munkást és mai gyárat közelről még sosem látott diákértelmiség marxista baromságaira. 

Tüntetni lehet nyugodtan és lehet hangosan is. Az ideológiavezérelt, főállású marxista forradalmárok és a balhé kedvéért velük összefogó csőcselék öncélú törés-zúzására viszont nem lesz fogékony a társadalmi többség. Ha pedig mindez aranyvasárnap és a karácsonyi napok környékén országos útlezárásokká fokozódik, akkor azért nem mernénk arra fogadni, hogy ki ellen fog fordulni a népharag. Ezt a bulikát a szervezők eltaktikázták. 

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/140240