Rabszolgaságról, kizsákmányolásról szó sincs!

2018. december 12. 13:17

Szalai Piroska
Figyelő

Rugalmassá kell tenni a hazai munkaerőpiac kínálati oldalát.

Ellenzéki és szakszervezeti oldalról ellenkampány övezi a munka törvénykönyvének módosítását a túlóra-keret megemelésének kapcsán. Rabszolgaságról, kizsákmányolásról beszélnek. Mi az igazság?

Természetesen rabszolgaságról, kizsákmányolásról szó sincs! Hanem sokkal inkább arról, hogy a magyarországi munkaerőpiac fontos versenyképességi tényező, és néhány területen - ilyen például a 250 órás túlóra-keret - bürokratikus akadályok nehezítik a többletmunkavállalást. A kormány gazdaságpolitikájának fókuszában 2010 óta az áll, hogy rugalmassá kell tenni a hazai munkaerőpiac kínálati oldalát. A szóban forgó, ellenzéki és szakszervezeti oldalról érkező zajjal kísért módosítás ezen koncepcióba tartozik. Ne feledjük, hogy a kormányzati intézkedések révén immár 800 ezerrel többen dolgoznak hazánkban, mint 2010 előtt. Sőt, soha ennyien nem dolgoztak még, több mint 4,5 milliónyian, Magyarországon.

Maradván a túlóránál, mi a helyzet Nyugaton? Ott minden változatlan?

Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 31,2 órát túlórázik átlagosan évente egy magyar munkavállaló, ezzel nálunk a negyedik legkevesebb a túlmunka az EU-tagállamok között. Ezzel szemben Nyugat-Európában átlagosan sokkal több a túlóra, mint hazánkban.

Például?

Például a legmagasabb, 270,4 óra a briteknél jellemző, míg az uniós átlag 166,4 óra, tíz nyugat-európai országban pedig 180 óránál is többet túlóráznak.

Ezek szerint akkor nálunk nem trendi a túlmunka?

Nézze, itthon a vállalkozások alapvetően nem használják ki az évi 250 órás keretet. S úgy tűnik, a kis- és középvállalkozásoknál egyre gyakoribb a az egyéni megállapodás szerinti eltérő munkarend alkalmazása.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/140052

Ajánljuk még a témában