Hedvig, a jelkép

2018. november 23. 15:31

Demkó Attila
Mandiner
Malina Hedvig egy kárpát-medencei menekült. Ügye nem az elmúlt évtized, hanem az egész elmúlt évszázad jelképe is lehetne.

Malina Hedvig ügye nem az elmúlt évtized, hanem az elmúlt évszázad jelképe is lehetne, és nem csak Szlovákiáról szól, hanem szomszédaink többségéről és Nyugat-Európa és az Egyesült Államok végtelen közönyéről is.

Van egy magyar diáklány Nyitrán, aki 2006-ban azért kap verést, mert magyarul beszél a telefonjába az utcán. Erre némi habozás után hamis tanúzásért ellene indul eljárás, mert ugye Szlovákiában ilyesmi nem történhet, és 12 évnek kell eltelnie, mire az ügy lezárul.

De már Magyarországon, mert Szlovákiában a magyar lánynak nincs maradása.

Betörnek barátja lakásába, megfélemlítik, gyalázzák. Az igazi ügy nem is a verés, hanem ez, a szlovák állami eljárás. Öt év börtönnel fenyegetni egy egyetemista lányt még akkor is durva lenne, ha tényleg kitalálta volna az egészet. Kísérletet tenni elmegyógyintézetbe zárására egy más korszakot idéz.

Végül nincs más út Hedvig számára, csak a magyar állampolgárság, és a Győrbe menekülés. Mert ő menekült, és egyébként nincs egyedül. Nem tudhatjuk hány magyar távozott a szomszédos országokból részben vagy egészben azért, mert nem tudott méltósággal magyarként élni, és mert anyagi, erkölcsi hátrányt szenvedett anyanyelve, nemzetisége miatt. A sok százezerből biztosan nem kevesen vannak, akiknél voltak ilyen megfontolások.

Ez egy nagyon durva ügy, amire viszont nagyon keveset reagált a külvilág. De itt legalább volt valami, egy érzéketlen diplomáciai távirat az amerikai követségről, némi életjel egyes jogvédőknél.

De minden nap zaklatnak valakit azért a határon túl, mert magyarul beszél,

vannak verések, atrocitások, csak a hír 99%-ban Budapestig sem jut el. Sokan legyintenek is Erdélyben már 1-1 bozgorozásra, ugyan, jobb a békesség. Van, aki észre sem veszi már, hogy megalázzák. Nem tűnik fel egy felvidéki értelmiséginek elsőre, hogy az bizony elnyomás, hogy a Facebookon „ova” kell, hogy legyen, ha nem akar esetleg problémát az egyetemen egy nacionalistább tanárnál a vizsgán. Vagy az, ha a magyar osztályra legyintenek egy rozsnyói iskolában, hogy az úgysem képes semmit megszervezni, mert a magyarok „debilek”.

Lehet mutogatni előremutató dolgokat, mint kis szigeteket a nagy óceánban. Egy-egy korrekten helyreállított műemléket, néhány apró gesztust. De sajnos 1990 óta semmi valós, a magyar nyelv és kultúra számára a reális megmaradás perspektíváját adó kompromisszum nem történt Szlovákiában (sem).

Megaláztatást, elnyomást, megfélemlítést viszont bőven mértek, időnként még fizikai erőszakot is. Eközben

a Nyugat csendben volt, a magyar baloldal és a jogvédők jórészt csendben voltak

(ha éppen nem az áldozatot hibáztatták). Hedvig végre szabad, Győrben, de félmillió magyar a Dunától északra, és kétmillió magyar a Kárpát-medencében továbbra sem az. Immár száz éve nem az. Csak megtűrt kisebbség a saját földjén. Időnként kap cukorkát, ha jól tud lehajtott fejjel járni, de ha felemeli a fejét, jön a bot. Nézzük csak, mi is történt a minap a DAC szurkolóival, vagy mi folyik a Beke-Szőcs ügyben Romániában.

Pedig mindent rendezni lehetne, ráadásul mindenki javára, mert elnyomónak lenni hosszú távon majdnem annyira rossz, mint elnyomottnak.

Elég lenne bőven, ha Szlovákia, Románia, Ukrajna megadná azt a magyaroknak, amit a kisebbségben élő románok, ruszinok és szlovákok kértek egykoron Magyarországon, teljes joggal. Egyenrangúságot és a nemzeti (és nem kisebbségi!) lét biztosítását.

A jelenlegi homogenizáló nemzetállamok szomszédságunkban viszont nem adnak mást, mint a lassú, csendes kihalás lehetőségét. Köszönjük, de

ez nem elég, szomszédok, nem elég, Európa.

És köszönjük, Hedvig, hogy nem adtad fel, és amíg lehetett, hosszú, hosszú évekig. Ez az igazi bátorság.

Összesen 56 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sajnos ez van. Egyébként Európa meglehetősen mellőzi a területén levő kisebbségeit, nem nagyon foglalkozik vele. Cserébe viszont odáig van a muszlimok-, és a bantuknégerekért, és az őket ért sérelmeket szokása az egekbe felnagyítani.

Ez valamennyire összhangban van azzal a globalista utópiával, hogy egyszer majd nem lesznek országok, nemzetek, és nyelvek, és mindenki olyan boldog lesz, mint a Bábel tornyának építése kezdetén. tehát nagyon-nagyon boldog lesz.

Egyébként nem a Jehova tanúi füzetecskékben szoktak lenni ilyesfajta képek az eljövendő királyságból? Farkas és bárány békésen egymás mellett füvet legel, meg hasonló.

"A jelenlegi homogenizáló nemzetállamok szomszédságunkban viszont nem adnak mást, mint a lassú, csendes kihalás lehetőségét. Köszönjük, de ez nem elég, szomszédok, nem elég, Európa.
És köszönjük, Hedvig, hogy nem adtad fel, és amíg lehetett, hosszú, hosszú évekig. Ez az igazi bátorság."

Marianne
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marianne a francia köztársaság allegorikus alakja. Eredete egy okcitán dalocskához kapcsolódik: „La garisou de Marianno”, ami nagyon népszerű volt 1792 őszén.

Malina Hedvig nem okcitán dalocska, semmiféle dalocska.
Jelképe a magyar nők-asszonyok-leányok becsületének, amelyet 100 év alatt nem tudtak megtörni sem galiciáner jiddisek, sem nácik, sem komcsik!
Ezért, ezek a nők, akik csodálatos erővel képviselték a magyarságot, emlékszobrot érdemelnek.
A szoborarc - ha Hedvig elfogadja, legyen: Malina Hedvigé.
Isten éltesse, segítse. Nagyszerű ember.

Bravúros diplomáciai megoldásnak találom, hogy a hamistanúzási
váddal kapcsolatos eljárást Magyarországon fejezték be. Mindkét
ország többé-kevésbé presztizsveszteség nélkül tudott kiszállni
ebből a méltatlan ügyből.

Hedvignek gratulálok az eltökéltségéhez, tényleg jelképpé vált.
Az erősfiúkkal amúgy mi lett?

Miért mit vártál? Küldtünk volna hadüzenetet?

Te összetéveszted Szijjártót Vonával, akivel a székelyek feltörölték egész Erdélyt.

Jobb szereted a veszekedést, mint a diplomáciai békességet?
Te nem szeretnél a környező magyar lakta településekre, kegyhelyekre látogatni?
Egyáltalán nincs csendben a magyar külügy.

Abban a hiszemben vagy, hogy Vonát, csak pár provokátor várta?
Nem, Vonát hazaárulónak tartja a székelynép. Tudod, arról az emberről beszélünk, aki gallyra tette a jobbikot, és aki persona non grata Erdélyben.

Hedvig, a szememben te egy kis hős vagy!

Válaszok:
Box Hill | 2018. november 23. 17:44

Az ő ügye is a trianon-csinálók bűne. A nyugati demokráciáké.

Ez az ügy a Szlovákiáról szóló Sargentini jelentésben nincs benn?

Ezek a székely emberek, ingyen megvetették Vonát, ingyen megvetették a jobbikot. Mit rágalmazod őket, magadból indulsz ki, te troll-tartó!?
Persze, hogy nem lehet a területi revíziót megvalósítani.
Mint, ahogyan egy kormánnyal sem lehet.
A jobbikkal a legkevésbé lehetett volna. Pont a jobbikkal? Röhejes vagy Tunya! Pont Vonával, aki a problémáit Kálmán Olgával beszélte meg? Aki meg sem állt Rangos Katalinig?

Többek között azért kell jóban lenni ezekkel az országokkal, mert magyarok laknak a mostani területein.

Olyan rosszindulatúan naiv vagy, mint az, akitől a nicknevedet kölcsön vetted.

Csakhogy Hedvig szlovén állampolgár volt, te ütődött!

Egy jelentés minden egyes pontjával egyet kell érteni ahhoz, hogy épeszű és ép erkölcsű ember megszavazza.

Hol volt Fico Trianon idejében? Történelemtudás nyista?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés