Oroszország: párbeszéd és óvatosság

2018. február 22. 10:59

Boris Johnson
Magyar Idők
Nincs olyan ország – bármilyen hatalmas is legyen –, amelyik felszabdalhat egy szomszédos országot, és minden következmény nélkül megszegheti a nemzetközi jogszabályokat.

„Végeredményben minden állam biztonsága azon az alapelven nyugszik, hogy az országok ne változtathassák a határokat vagy foglalhassanak el területeket erőszakkal. És ez az, amiért a Krím félsziget sorsa fontos mindannyiunknak. Mindannyian kötelesek vagyunk Oroszország ellen átgondolt és eltökélt módon fellépni. Ez azt jelenti, hogy fenntartjuk az Oroszország ellen a krími helyzet miatt bevezetett szankciókat mindaddig, amíg a régió Moszkva fennhatósága alá tartozik, valamint a további szankciókat is, amíg a minszki megállapodást Kelet-Ukrajnában semmibe veszik.

Ezeknek a lépéseknek az a célja, hogy megmutassuk, nincs olyan ország – bármilyen hatalmas is legyen –, amelyik felszabdalhat egy szomszédos országot, és minden következmény nélkül megszegheti a nemzetközi jogszabályokat. Mindazonáltal míg az alapelveink mellett kiállunk, Oroszországgal határozottan és céltudatosan kell egyeztetnünk. Világosan és egyértelműen kell kommunikálnunk az aggályainkat Moszkva tetteivel kapcsolatosan.

Nincs ellentmondás a párbeszéd és a elrettentés között – sőt, az egyik erősítheti a másikat –, mint ahogy ezt világossá is tettem decemberi moszkvai látogatásom alkalmával. A Biztonsági Tanács állandó tagjaiként mind Nagy-Britannia, mind pedig Oroszország felelős a nemzetközi békéért és biztonságért. Oroszországgal kapcsolatban a mottónk, a vezérelvünk: párbeszéd és óvatosság. E két megfontolást egyenlő mértékben kell alkalmaznunk. De soha nem felejthetjük el a Kreml ama bizonyos késő esti ülésének szörnyű következményeit.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Nincs olyan ország – bármilyen hatalmas is legyen –, amelyik felszabdalhat egy szomszédos országot"

szoval csak a vilag masik felen lehet? sokaig tarthatott ugy kimerni patikamerlegen a mondatot hogy az USAra ne vonatkozzon...

Válaszok:
Csigorin | 2018. február 22. 11:46

ja, juteszembe meg arra se, hiszen az 1991-ben felszabdalt Szovjetunio az USA szomszedja volt (Alaszkanal amerikai-szovjet hatar)...

Sőt, rengeteg konfliktuszónát Nagy-Britannia hozott létre a gyarmatokról kivonuláskor vonalzóval meghúzott határaival. Én a helyében inkább hallgattam volna.

jaja persze... 1991 kozepen meg volt egy nepszavazas arrol hogy fennmaradjon e a szovetseg, es igen nagy aranyban nyertek az igenek.
Csak ez le lett szarva, mert nem felelt meg usanka es ugynoke gorbi terveinek.

ossz-szovetsegi referendum volt, mindegyik koztarsasagban.

Válaszok:
Csigorin | 2018. február 22. 13:19

Sztalin idejeben ez nem jart konfliktusgeneralassal, mert a Nag Oktober utan egbeforrt nepek baratsaganak es testverisegenek lenini-sztalini ideologiaja ezt eleve kizarta, ilyesmire csak a kapitalista termelesi viszonyok talajan allva kerulhet sor.

https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D1%81%D0%B5%D1%81%D0%BE%D1%8E%D0%B7%D0%BD%D1%8B%D0%B9_%D1%80%D0%B5%D1%84%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D0%B4%D1%83%D0%BC_%D0%BE_%D1%81%D0%BE%D1%85%D1%80%D0%B0%D0%BD%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D0%B8_%D0%A1%D0%A1%D0%A1%D0%A0

megegyszermondom : KOZTARSASAGONKENT volt osszesitve, tehat ha valamely koztarsasagban a nemek kerulnek tobbsegbe, az kivalik es kesz.
Egyedul a Baltikumban volt valami ugy-ahogy, ami indokolta volna a kivalast, de a tobbi koztarsasag leszalamizasat az egvilagon semmi.
1991 az oroszok Trianonja.

aki nem akar szavazni az igy jart, ahelyett szavaz a tobbi.

Ez most egy vicc?
A szlovákok ezer évig éltek Magyarországon, nyelvüket megtartva. Ők, vagyis szlávok voltak őshonosok.
Románok a honfoglaláskor nem voltak itt, még nem sikerült semmit kiásni, csak amit utólag eltemettek.
Az avarokat elmagyarosítottuk, persze ez könnyen ment, mert rokonok voltak.
A középkorban nemzetiségi kérdéssel nem foglalkoztak, nem is magyarosított senki.
Mátyás király idejében az akkori Magyarország (amely nagyobb volt az 1918-asnál) lakóinak 80%-a magyar volt.
A szerbek a török elől menekültek Magyarországra, a románok lassan beszivárogtak, meg az erdélyi magyar földbirtokosok hozták be őket olcsó munkaerőnek.

Krím visszacsatolás Oroszországhoz talán nem történt túl elegánsan. De, ha anélkül Szevasztopol hamarosan NATO vagy inkább amerikai bázissá vált volna, az tényleg vészjósló lehetőség.
A balti államok orosz lakosságának nagy része tényleg a háború után lett betelepítve. Litvániába elég kevés betelepülő volt, mert az 1953-ig tartó partizánharcok azt megakadályozták.
Az ukrajnai oroszokat és oroszul beszélő ukránokat megszavaztatták-e, hogy hova akarnak tartozni?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés