Hungary Helps

Heltai Péter: Magyarország segít az üldözötteknek

2017. október 10. 11:11
A Hungary Helps Program fogja össze az ország összes külföldhöz köthető fejlesztési és humanitárius projektjét. „Abban hiszünk, hogy a segítséget a problémák gyökeréhez, a válságrégiókba kell vinni ahelyett, hogy tüneti kezelést végeznénk” – mondja Heltai Péter, a magyar segélyprogramok utazó nagykövete a Mandinernek. Interjúnk.

Hogyan lesz valaki utazó nagykövet 26 évesen?

Úgy, hogy felkérik rá! Bízom benne, hogy egy ilyen átfogó és szép feladatot, ami a Hungary Helps Program hazai és nemzetközi kommunikációját jelenti, segíteni tudják majd az ötleteim és a dinamizmusom. A magyar kormány összes nemzetközi fejlesztését és humanitárius segítségnyújtását egységesen megjelenítő programról beszélünk, ami Ausztrália kivételével az összes kontinensen jelen van. Rendkívüli lehetőség és rengeteg pozitív üzenet rejlik mindebben, amit szeretnék a lehető jobban megmutatni idehaza és a nagyvilágban egyaránt.

Nagyköveti pozícióját megelőzően a 777-nek is írt. Nem hiányzik önnek a 777-es munka?

A 777 is egy nagyon szép korszak volt az életemben. Keresztény emberként fontos volt számomra, hogy az írásaimban a hitemből kiindulva közelíthettem meg bizonyos, manapság könnyűnek egyáltalán nem számító társadalmi kérdést, lelki témát – vagy éppen ezekről kérdezhettem másokat. Nem is volt semmi probléma, de aztán megtörtént a felkérés a nagyköveti posztra, ami változást eredményezett. Van egyébként kapcsolódás bőven: elsőként készíthettem exkluzív nagyinterjút Henri Boulad egyiptomi jezsuita atyával, aki éppen akkor kapott magyar állampolgárságot, illetve egy hatalmas nagyelőadást szerveztünk az Erbílből hazánkba látogató Bashar Warda iraki káld katolikus érseknek. Az előadás végén a több, mint 500 résztvevővel átadtunk neki egy „Hungary supports Iraqi Christians” feliratú molinót, amely abban az iskolában lesz kiállítva, amely reményeim szerint hamarosan elkészül.

Egyelőre még nem sokat lehet tudni a Hungary Helpsről, elég szűkszavúak a róla szóló híradások. Mi is ez a program?

A Hungary Helps Program fogja össze az ország összes külföldhöz köthető fejlesztési és humanitárius projektjét. Egyben válasz korunk globális kríziseinek egyikére, a modern népvándorlásra.

Abban hiszünk, hogy a segítséget a problémák gyökeréhez, a válságrégiókba kell vinni 

ahelyett, hogy tüneti kezelési végeznénk: például egy kontrollálatlan bevándorláspolitikával. 

Milyen konkrét eredmények vannak eddig?

Az erbíli iskola már szóba került. Ez egy 120 millió forintos magyar állami hozzájárulással felépülő iskola lesz a város keresztény negyedében, ahova egyébként a tervek szerint muszlim diákok is fognak járni. Warda érsek kiváló érzékkel meglátta ebben a lehetőséget a következő generációk számára, hogy jobban megismerve egymást a békére törekedhessenek. Ne feledjük, ez egy keresztény részről tett gesztus egy olyan országban, ahol ők a muszlim többséggel szemben mindig is minimum másodrendű állampolgárokként éltek, de gyakran voltak kitéve a maihoz hasonló drámai üldözésnek. Szintén a régióban egy Tell-Aszkuf nevű településen Magyarország 580 millió forinttal finanszírozza a felújítási munkálatokat; ezt a várost az Iszlám Állam teljesen a földdel tette egyenlővé. A felújítást követően közel 1300 ember térhet vissza a lakhelyére. De még Iraknál maradva: Balog Zoltán miniszter úr május végén írt alá egy megállapodást az erbíli Szent József Kórházzal, amelynek így 145 millió forint értékben fedezzük a félévi gyógyszerszükségletét. Kiemelkedő összegekről beszélünk, amelyek közel-keleti viszonylatban négyszer-ötször annyit érnek, mintha Európában, például integrációs programokra költenénk. Ezen felül több, a térségben dolgozó segély- és civilszervezet munkáját is támogatja a kormány. Kapcsolódnak kezdeményezések menekülttáborokhoz is: Jordániában az egyik legnagyobb menekülttáborban például egy ifjúsági közösségi központ fejlesztését támogatjuk. De vannak sikeres magyar közreműködéssel létrejött projektek Afrikában, így Tanzániában, Kenyában vagy éppen Kongóban. 

Miért nem a külügyhöz tartoznak?

Az augusztusban megjelent kormányrendelet, amely pontosan kijelöli a program határait, úgy határoz, hogy az utazó nagykövet stábját az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja. Ettől függetlenül a Program maga sokszereplős, és nagyon jó és szoros az együttműködésünk a külüggyel is. Az pedig, hogy az EMMI-ben dolgozunk, külön segíti a közös munkát az Üldözött Keresztényekért Megsegítéséért Helyettes Államtitkársággal. Világszerte egyedülálló jelenség, hogy egy kormányzat külön az üldözött keresztények ügyét a közigazgatásba beépítve is felvállalja és képviseli. A nyugati világtól ebben a tekintetben egy üvegplafon választja el az üldözött keresztény közösségeket, egyszerűen nem akarnak tudomást venni a jelenségéről. Ennek az áttörésében szeretnénk segíteni, hogy a nyugati döntéshozók meghallják végre a közel-keleti és afrikai keresztények hangját.

Milyen alapon diszkriminálunk pozitívan keresztényeket?

A Hungary Helps tiszteletben tarja a humanitárius alapelveket, amelyeknek egyike a semlegesség elve. Ez nekünk nagyon fontos, nem is diszkriminálunk ilyen értelemben.  A jordániai és afrikai programok egyáltalán nem csak keresztényeket érintenek. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében 6700 fiatal tanul állami ösztöndíjjal Magyarországon, akiknek a fele muszlim többségű országból érkezik. Ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az üldözött keresztény közösségek védelme elsősorban nem vallási, hanem emberi jogi kérdés. A migrációs válság közepette ők a legkiszolgáltatottabbak, hiszen még a felbolydult társadalmakon belül is kitaszítottnak számítanak. Ezen megfontolásból kezdhette meg több mint hetven üldözött keresztény diák a tanulmányait Magyarországon, akik az említett válsággócokból, például Nigériából, Szíriából, Irakból, és Egyiptomból érkeztek, hogy később majd hazájukba visszatérve tudásukkal segíthessék az újrakezdést, közösségük fennmaradását. 

Ön a Hungary Helps kommunikációjáért felel. Kommunikációs kormányzásról van szó?

Van egy komoly teljesítménye e téren az országnak, amit fontos felmutatni is, nem elsősorban büszkeségből, hanem hogy tudjanak rólunk, minél több partnerség alakulhasson ki körülötte, és így a lehető leghatékonyabban segíthessünk. Ehhez természetesen fontos a kommunikáció, de tartalom nélkül ezen a területen képtelenség lenne megmaradni. Pár hete Rómában jártunk az Aid to the Church in Need nevű szervezet konferenciáján, ami a világ egyik legnagyobb, egyházi hátterű segélyszervezete. Nagyon jó volt abban a pár napban Rómában magyarnak lenni! A ninivei újjáépítési projekt vezetője például sokszor emlegette Magyarországot, s kiemelte azt, hogy ugyan sok nyugati ország rendez a témában konferenciákat, tartja velük valamennyire a kapcsolatot, de a magyarok rögtön azt kérdezték, hogy miben tudnak segíteni, majd hamar meg is tették a szükséges lépéseket.

Miért nem annyira fogékonyak a nyugat-európai országok az üldözött keresztények ügyére?

Ezt tőlük kell megkérdezni. Mi tárt karokkal fogadunk minden segítő kezet, partnerségi felajánlást. 

Valószínűleg lesznek rázósabb kiküldetései is a római útnál. Hogy készül?

Meglehet. Jóhiszeműen szeretnénk részt venni a felmerülő kérdések megvitatásában, de azzal a határozottsággal, hogy tartozunk azoknak a közel-keleti és afrikai vezetőknek, akiknek a hangját igyekszünk felerősíteni a világ felé. Velük együtt és az ő érdekükben szeretnénk azon dolgozni, hogy új életet kezdhessenek a saját szülőföldjükön.

Mi a következő út, mik a következő programok?

Mind nyugati nagyvárosokba, mind a válságrégiók minél több helyszínére el fogok látogatni – ezeknek az utaznak az előkészületei jelenleg is zajlanak, amint lesz bármi hivatalos a saját online felületeinken és a sajtóban erről hírt fogunk adni.

Ha kommunikáció, Hungary Helps és üldözött keresztények, akkor fognak idehozni előadókat is esetleg?

Többen jártak már itt közel-keleti egyházi vezetők, illetve legutób Oliver Dashe nigériai püspök is. Minden bizonnyal ennek is lesz folytatása, azonban előttünk van egy konkrét esemény is. Október 11-13. között egy Nemzetközi Konferencia kerül megrendezésre a keresztényüldözésről, amelyen több válságrégióból érkező egyházi vezető, politikusok és újságírók is részt vesznek majd. Reméljük, hogy ez is hozzájárul majd, hogy megtörjük a „fejlett országok” hallgatását a keresztényüldözésről.

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Abban hiszünk, hogy a segítséget a problémák gyökeréhez, a válságrégiókba kell vinni

ahelyett, hogy tüneti kezelési végeznénk: például egy kontrollálatlan bevándorláspolitikával."

Csak ez az egyedüli jó megoldás. A merkeli és az eu politika közelebb áll a modern emberkereskedelemhez, mint a humanitárius megoldáshoz.

Magyarország nagyon kis pont abban, hogy a migrációd válság gyökereinél tudna hozzájárulni a a megoldáshoz.
De dumában jó ez a Heltai gyerek. Ez annak a Heltai Péternek lehet a fia?

A kaukázusi juhászkutya is jó ötlet lenne.

Fontos minden segítség, főleg a valóban jól irányzott segítségek.

Sokszor a problémák, azok okaik sajnos viszont nem hasonlíthatók egyetlen lángra kapott száraz fűcsomóhoz, amelyet elegendő helyileg egyetlen vödör vízzel leönteni. Lássuk a jelent. Keleten, akár Afrikában felépíthetünk kórházakat, iskolákat, ... hirtelen a jelenben, attól még tömegek fognak továbbra is kopogtatni segítségért elindulva otthonaikból a világ különböző pontjain, a mában, lehet, hogy ezen pillanatban is. Vannak adott helyszínek, ahol háborúk és üldöztetések folynak vagy éppen az élhetetlen viszonyok felszámolása globális összefogást igényelne és sok-sok év munkáját - ezek felszámolása nem kezelhető le hirtelen.

Rengeteg a probléma, renget az ok, amelyek sokszor egyedi, sajátos kezeléseket igényelnek, rövidebb és hosszabb távú, párhuzamos lépéseken keresztül, van ahol világméretű összefogás igénye mellett.

Nem véletlen az sem, hogy az EU nem egy, hanem több párhuzamos szálon tevékenykedik egyszerre.

EU országainak párhuzamos lépései a problémakör enyhítéséért:

1. Erősebb határvédelem és az embercsempészek elleni fellépés
Az uniós tagállamok, köztük Magyarország 2016-ban új Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról állapodtak meg az EU külső határainak megerősítése érdekében. Az uniós Belső Biztonsági Alap (ISF) a tagállamoknak, így Magyarországnak is pénzügyi támogatást nyújt a határőrizethez. Az Európai Határ- és Parti Őrség elődje, a Frontex is támogatja a magyar határok védelmét más tagállamokból ideküldött határőrökkel és műszaki eszközökkel. Az EU a Földközi-tengeren a bajba került migránsok életének megmentésén kívül fokozott erővel lép fel az embercsempész bűnözői hálózatok ellen. Az Europol Embercsempészés Elleni Európai Központot hozott létre, amely segítséget nyújt az EU tagállamainak a szervezett embercsempészettel foglalkozó bűnszervezetek felszámolásához.

2. Az ellenőrizetlen migráció megállítása és a menedékjogra nem jogosultak visszaküldése
Az EU Görögországban és Olaszországban befogadóállomásokat hozott létre, hogy segítse a helyi hatóságokat a menekültek fogadásában. Az Unió által küldött szakértők segítenek az érkezők regisztrálásában és a menedékjogra nem jogosult migránsok visszaküldésében. Az EU egyre növekvő arányban küldi vissza származási országukba azokat, akik nem jogosultak az EU területén tartózkodni. A tagállamok megállapodtak abban, hogy hatékonyabban alkalmazzák a visszaküldésre vonatkozó szabályokat, a Frontex pedig segít megszervezni a kitoloncolásra szolgáló légi járatokat. Az új Európai Határ- és Parti Őrség keretében létrejön az Európai Visszatérési Iroda is, amely elsődleges szerepet fog játszani a menedékjogra jogosulatlanok visszaküldésében. Uniós pénzügyi támogatás segítségével a tagállamok a migránsok önkéntes visszatérését is ösztönzik.

3. Menekültek önkéntes áttelepítése az EU-n kívüli országokból
Annak érdekében, hogy a menekülteknek ne kelljen kockára tenniük az életüket, és ne váljanak az embercsempészek áldozatává, az EU az egyértelműen menedékre szorulóknak biztonságos és jogszerű utat kíván biztosítani az Európai Unióba. A 2015-ben elfogadott áttelepítési program 22 500 ember áttelepítését irányozza elő az ebben önkéntesen résztvevő tagállamok területére. Ennek folytatásaként egy szintén önkéntes, uniós áttelepítési keretprogramot javasolt az Európai Bizottság.

4. Az EU és Törökország közötti megállapodás
Az uniós állam- és kormányfők által elfogadott EU-Törökország nyilatkozat alapján Törökország fellép az EU-ba irányuló szabálytalan migráció ellen. 2016. március 20-a óta visszaküldik Törökországba az onnan Görögországba érkező migránsokat. Az uniós tagállamok pedig önkéntes alapon minden illegális szír menekültért cserébe egy másik szír menedékkérőt telepítenek át közvetlenül Törökországból. Az EU és tagállamai ezen kívül 6 milliárd eurót biztosítanak 2018-ig a Törökországban élő mintegy 3 millió menekült támogatására. Magyarország ehhez 14,6 millió euróval járul hozzá. Ez a török kormánytól független alap konkrét segélyprojekteket támogat egyes segélyszervezeteken keresztül. A megállapodás hatályba lépése óta 95 %-kal csökkent a Törökországból Görögországba érkező menekültek száma.

5. Humanitárius segítség az EU-n kívüli országokban lévő menekülteknek
Az EU Törökországon kívül más nem uniós országokban – például Libanonban, Jordániában és Irakban – is humanitárius segítséget nyújt az ott élő menekülteknek és migránsoknak, hogy kevesebben induljanak tovább Európa felé. Az Unión kívüli országokban lévő szír menekültek támogatására már több, mint 6 milliárd eurót mozgósított az EU.

6. Szorosabb együttműködés a fejlődő országokkal
Az EU az Afrikából kiinduló migráció okainak kezelésére szükséghelyzeti alapot hozott létre, amelyhez az uniós költségvetés 1,8 milliárd euróval, a tagállamok pedig további jelentős összegekkel járulnak hozzá. Az Unió ezen túl partnerséget alakít ki olyan országokkal, amelyekből jelentős számú menekült és migráns indul útnak. Ennek keretében az EU egyrészt anyagi támogatást nyújt a legszegényebbek életkörülményeinek javításához, másrészt elvárja az európai tartózkodásra nem jogosult migránsok visszafogadását. 2016 szeptemberében pedig külső beruházási tervet jelentett be a Bizottság, amelynek célja a beruházások ösztönzése az EU szomszédos országaiban és Afrikában. A terv akár 44 milliárd euró összegű beruházást fog elősegíteni ezekben az országokban és így nagy mértékben hozzájárul a migráció kiváltó okainak kezeléséhez.

7. Hatékonyabb közös menekültügyi politika és a tagállamok támogatása
Az európai menekültügyi rendszerben aranytalanul nagy teher sújtja azokat az országokat, amelyek határain keresztül a menedékkérők először lépnek az EU területére. Az uniós tagállamok ezért minősített többséggel megállapodtak arról, hogy 2017 szeptemberéig Görögországból és Olaszországból más uniós országokba 160 000 menekültet helyeznek át. Az Európai Bizottság ezen túl további reformjavaslatokat terjesztett elő egy fenntartható és méltányos közös európai menekültügyi rendszer és hatékonyabb és humánusabb menekültügyi eljárások kialakítása érdekében. Ezek a kezdeményezések jelenleg a tagállamok és az Európai Parlament döntésére várnak. Az Unió a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF), valamint az új szükséghelyzeti támogatási eszköz segítségével anyagilag is támogatja a tagállamokat – köztük Magyarországot – a menekültügyi eljárások lefolytatásában és a menekültek ellátásában.

Válaszok:
hhonor | 2017. október 10. 17:19

Sajnos ezen párhuzamos lépések bemutatásáról folyamatosan megfeledkezünk vagy éppen úgy állítjuk be, mintha az EU a problémakör megoldását egyedül a befogadásban látná.

Válaszok:
hhonor | 2017. október 10. 17:57

Úgy tűnik Afrika, Líbia irányába is folynak tervezések és lépések

"A líbiai migrációs helyzetről szóló pénteki találkozón mindenekelőtt az afrikai ország déli térségének határvédelme szerepelt napirenden. A déli határon lépnek be Líbiába a közép-afrikai államokból érkező migránsok tízezrei, akik Líbián keresztül Európába akarnak eljutni.

A líbiai fél hangsúlyozta, hogy az EU és Olaszország eddigi intézkedései az utóbbi hónapokban 35 százalékkal csökkentették a szomszédos Nigerből érkezők számát. Az EU az ENSZ-szel közösen a közép-afrikai államok humanitárius-gazdasági segítésével igyekszik megfékezni az innen induló migrációt. Olaszország a dél-líbiai térség városaival és törzseivel kialakított együttműködéssel dolgozik az itt húzódó határ védelmének erősítésén.

A római belügyminisztériumban tartott megbeszélés a két ország között az utóbbi hónapokban rendszeressé vált migrációs egyeztetés újabb találkozója volt. Az olasz felet Marco Minniti belügyminiszter képviselte, valamint jelen voltak az olasz védelmi tárca képviselői is, a líbiai delegációt az észak-afrikai ország nemzeti egységkormányának belügyminiszter-helyettese vezette. A találkozón részt vett az Európai Bizottság és az ENSZ küldöttsége is.

Az Il Giornale című olasz napilap értesülései szerint a találkozón szó volt egy 100 fős olasz csendőrkontingens missziójáról is Líbia déli térségében. A kontingens - amelynek indulását az olasz parlamentnek meg kell szavaznia - feladata a dél-líbiai határőrség kiképzése, az itt szolgáló ENSZ-munkatársak védelme, valamint egy elektronikus határzár megépítése lenne."

Úgy tűnik az eseményekhez, helyzetekhez, amelyek maguk is folyamatosan változnak, igazodni igyekszik az EU is megfelelő válaszlépéseivel.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés